Это видео недоступно.
Сожалеем об этом.
Vas mint energiatároló. Szuper ötlet: égessük erőműben vasat, a keletkező vasoxidból ismét vas lesz.
HTML-код
- Опубликовано: 10 авг 2023
- Nézzük mi az az 5let:
1. Hagyományos hőerőművek átalakítás után vasport is égethetnének.
2. Vas égése során vasoxid keletkezik, por formában, amit az erőmű összegyűjt és vasúton/hajóval eljuttat oda, ahol sok zöld energia van.
3. Amikor van bőven zöld energia (Nap, szél stb), akkor a keletkező villamos energiából vízbontás segítségével állítsunk elő hidrogént.
3. Hidrogént ott helyben az előállítás során használjuk fel a vasoxid vassá alakításához.
4. A keletkezett vasat vigyük vissza az erőmű udvarára, tegyük le, akár hónapokra vagy évekre. Nem romlik meg, könnyű a tárolás.
5. Amikor az erőműnek szüksége van a vasra, akkor az udvarról felhasználja.
Így a vas ott őrzi a befektetett energiát az erőmű udvarán. Nem kell a hidrogént tárolni, azt egyből fel lehet használni. A zöld energia pedig minden esetben azonnal felhasználható, csak győzzük pl. napelemmel.
Eredmény: vasban az energia vagy azt is mondhatjuk vasban tároltuk az energiát. Zárt a folyamat, nem éljük fel a vaskészletet, nem termeljük az üvegház hatást okozó gázokat.
ordasigabor.we...
Ez szuper! Még sosem hallottam róla. A múltkor már szebb vízbontó ketyeréd volt!
Igen,az nagyon-nagyon érdekes volt! Látnék belőle szívesebben nagyobbat!
A vas égésekor vasoxid és nem vasoxid-hidroxid az az rozsda keletkezik A dolog ott vérzik el hogy a turbina+generátor hatásfoka kb. 25%. Tehát az összes hatásfok 10 % körül alakul. Az előadás gyönyörű. Tiszteletem.
google másként tudja ;)
a méret a lényeg:
Multistage (moderate to high pressure ratio) steam turbines have thermodynamic efficiencies that vary from 65 percent for very small (under 1,000 kW) units to over 90 percent for large industrial and utility sized units. Small, single stage steam turbines can have efficiencies as low as 40 percent.
Szép volt!
A víz bontáshoz szerintem a legjobb és legegyszerűbb egy U alakú cső a két szárában két grafit elektródával.
Nem legjobb
már nagyon várom a következő részt!
most pénteken jön, 18:00-tól... 31perces lett, szóval kitartás ;)
Meg stirling motort is meg tud hajtani.
Keyword is energy density.
Measure it, compare it. The best will win the prize.
Egy nagyságrenddel egyszerűbb lenne a vízbontásnál keletkezett hidrogént elégetni, és abból termelni áramot. :)
a hidrogént tárolni senki nem szereti.... és valahogy el kell juttatni....
A lényeg, h vasban tálolni az energiát biztonságos, és nyáron a napelemek annyi vasoxidot tudnak vassá alakítani, amennyi csak szeretnénk. Télen meg amikor alig süt a Nap ott lenne a sok vas. 1 köbkilométer vas tárolása ok, de ugyanennyi hidrogén ha felrobban az mexikói öblöt csinál Európából....
@@ordasigaborszerintem azert a vaspor is tud kutya dolgokat muvelni.
Itt a YTon lattam egy felvetelt,ahol a gyerek teletomte csillagszoroval a WC-t. Gyakorlatilag szilard hajtoanyagu statikus raketahajtomu tesztet csinalt az udvaron vele😂 a cucc toloereje szetdobta a WC kagylot, semmi se maradt belole. Csillagszoroban sok a vaspor.
Üdv. Azt szeretném hozzáfűzni, a víz bontásánál, egyszerűbb szerkezettel is lehet dolgozni, úgy hogy adalékot kell tenni az elektrolitba így csak hidrogén és valami hab szerűség keletkezik és így 1 befőttes üvegben lehet mind 2 elektróda és csak a hidrogén gáz lesz gáz halmazállapotú, szerintem, bár érdemes utána járni, kicsit komolyabban. Valamikor sláger volt az ilyen készülékek barkácsolása, üzemanyag fogyasztás csökkentési céllal autókhoz, sokan barkácsolgattak. További sok sikert. :)
@@BonewerkzIpari balesetek bármivel előfordulhatnak, pl. a szénpor is be tud robbani, mégse ezért akar bárki szabadulni tőle! Viszont a hidrogént teljesen el kell zárni az oxigéntől a tároláskor, a nyomásról nem is beszélve... Tehát egy erőműhöz elegendő mennyiséghez mocsok nagy, agyonbiztosított és nyomásálló tartályokra lenne szükség. A vaspor azért ennél szerényebb körülmények között is nyugton marad és nem bánt senkit! Lásd a videóban sztárvendégként megjelenő dobozt...
A srác csillagszórói lehettek látvânyosak, szét is vihették a budit, de messze van az attól, ha ugyanannyi hidrogén robbant volna... Másrészt a wc-kagyló anyaga nem valószínű, hogy szereti a hirtelen hőingadozást, ez is benne lehetett...
@@ordasigabor Nyilván nem föld feletti tartályokban lenne érdemes tárolni, hanem pl. ahogy a földgázt is szokták, visszapumpálni a föld alá, valami kiürült gázlelőhelyre. Ott oxigén híján nem tudna felrobbani. De a hidrogénből akár metán is előállítható, és annak a tárolásával már nem lehet gond. A metánhoz széndioxid is kell, úgyhogy ezt az egészet valami olyan komplexumban kellene elhelyezni, ahol pl. a levegőből nitrogént és oxigént termelnek ki, és a széndioxid melléktermék. Így a metán "zöld" lenne, hiszen az elégetésekor csak az a széndioxid kerülne vissza a légkörbe, ami korábban is ott volt. (Persze ha ez egy zárt rendszer lenne, akkor a keletkező széndioxidot újrafelhasználhatnák).
Helló Gábor! Csak annyit fűznék hozzá, hogy otthon senki se kisérletezzen vas port égetni kellő tudás nélkül. Hatalmasat tud robbani ha valami nem úgy sikerül. RB (robbanás biztos) környezetben külön figyelmet kell fordítani a rozsdára, mert potenciális gyújtóforrás. Az ember nem is gondolná hogy milyen szépen tud égni a vaspor. Szóval csak óvatosan, sok sikert a kísérlethez, lehet hogy ez járható út lenne a fosszilis tűzelőanyagok elhagyásához. Azt érdemes lett volna kiemelni talán, hogy az egyes hő és atomerőművek hatásfoka se jobb, sőt! Ha jól emékszem 40% alatt van mindegyiknek. Szóval ha ez legalább tudná a 40%-ot akkor már jobb ez a technológia.
Ez csak a megújuló energia tárolására alkalmas, de valóban ígéretes.
@@istvanszekely4842 Igen! Az erőművek a tüzelőanyagban eleve meglévő (az is napenergia volt valaha) energiának bizonyos százalékát nyerik ki. Itt viszont arról van szó, hogy a befektetett energia 40% -át kapod vissza éjszaka.
Viszont akkor nem értem miért nem a hidrogént égetjük, ha az 53% -ot ad. Cseppfolyósítva tárolható estig.
@@jakabgipsz4788 Tárolás szempontjából a vas jobb. Nem kell nyomáson tartani és nem is szivárog, nem tud összegyűlni egy lakásban és bumm.
@@jakabgipsz4788 Nem gondolsz elég nagy távlatban, télire eltárolni a nyári energiát.
@@tamasdenem7892 Valóban. Azért mert Gábor akkumulátorokat említett au elején. Az pedig a nappali energia éjszakára tárolása.
Ha már vas+energia a téma akkor édemes megemlíteni az Edison-féle nikkel-vas (NiFe) akkumulátort. Nem a legmodernebb és energiahatékonyabb akku, cserébe viszont egyszerű, nem gyullad és elpusztíthatatlan. (Lehet, hogy még házilag is legyártható.)
jó 5let, építek egy kis NiFe akkut és meglátjuk ;)
Gyartanak olyan aksikat. Elonyok 30 -50 evig is mukodnek, nem gond ha tulmerul, nem art ha utodik igya vasuton katonasagba hasznaljak. Van par hatranya is. A lugot kell benne cserelni. Sosem ertettem varosi autokhoz miert nem probaltak hasznalni.
Kedves Gábor! Tisztelem az igyekezetét és a munkáját, de ez az “égessünk vasat” gondolat legalább 2 probléma miatt zsákutca.
Az egyik ok a felhasznált/befektetett energia 10-20 %-át kapjuk vissza a reverzibilis folyamat végén. Ezt az egyik kommentelő, már eléggé érthetően elvezette, kultúrált formában.
A másik probléma az, hogy a vas gyors oxidációjának folyamatát és ezáltal az energia termelés/visszanyerés folyamatát tág határok között szabályozni. Pedig a kiinduló probléma az, hogy az erőművek nem képesek a saját termelésüket olyan tempóban változtatni, ahogyan változik a fogyasztás a hálózatokban.
Ezt a megújulókra fogják rá, mondván a nap a szél kiszámíthatatlan stb. Ráadásul rontják az erőművek (tulajdonosainak) a profitját.
A megoldás a megtermelt energia tárolása amire vannak már szerencsésebb megoldások is, mint a vas oxidálása-redukciója stb.
Pl. A már említett hidrogén, amely alkalmas tárolásra, szabályozhatóan villamos energiává alakítható, metánnal keverve a meglévő gázvezeték hálózatban felhasználható, alkalmas akár metán gyártására is. Ez utóbbi még izgalmasabb, mert a légkörben nem kívánatos CO2 lekötésével valósítható meg. Persze ez utóbbi még a kutatás fázisában van. Sok már működő megoldás is létezik, kőzöttük vannak akkumulátoros megoldások (Pl. Ausztrália)is, de van olyan is mint a britek “energia hegye” ami egy hegyre telepített tárolós vizierőmű. Ez akár itt is megvalósítható lenne. Tisztelettel.
Én azt látom, h erőművet építenek, dollár milliók mennek el rá.
a 10-20% egy tévedés, 1MW gőzturbina hatásfoka 92% és egy ekkora generátor 96%-ra képes. Szóval miután megvan a meleg, egészen jó hatásfokkal áram lehet ebből.
Egy szén erőmű kb 44%-ot tud mindennel együtt, vas égetéssel is ez jön ki, csak nem lesz egy csomó káros gáz.
Nem rossz téma, bár ha a biztonságot is figyelembe vesszük akkor igazából mindegy hogy a hidrogén vagy a vasportartályunk robban be... egyik sem lesz sétagalopp, ennek ellenére érdekesnek találom. Az egyetlen gondom vele a bonyolultsága.
Viszont ha már a téma része a kísérleti erőművek és az energiatárolás is, akkor én szívesen a figyelmetekbe ajánlanám a "homokakkumulátort". Alapjába véve itt is megújuló energiát használunk, arra hogy hatalmas mennyiségű (100 tonna) homokot több száz fokosra hevítsünk, amivel 8 MWh energiát képes tárolni. A nagy mennyiségű homok állítólag akár hónapokig is megtartja a hőt, amivel vizet tudunk melegíteni és így tovább... mint bármelyik másik erőműben... Szerintem ennél zöldebb és biztonságosabb módja nincs az energia tárolásának. Nem keletkezik hulladék, végtelenszer újrahevíthető.
Homok akkuról is lesz videós tartalom, elkezdtem a megépítését "kicsiben"....
Ebbe a marslakók már belebuktak egyszer. Azért rozsdás. Ki is pusztultak szegények. 🥲
Üzemanyagcellában oxidálódó vas áramot adva
Ez nagyon jól hangzik, de hol a buktató? Miért nem terjedt még el?
Eddig kényelmes volt "a cső" végéből kijövő dolgokat elégetni....
Én úgy tudom, hogy az ipari hidrogén előállítás csekély része elektrolízis. Többségében fosszilis tüzelőanyagokból készítik illetve metánból.
Sajnos arra eddig erre ment a világ, ettől függetlenül az elektrolízis tökéletes alternatíva.
Ettől van sokkal jobb hatásfokú energia ki nyerési lehetőség. Még pedig a vízből hidrogén ki nyerés amit azonnal égetés során plazma jön létre. Ezt egy magyar feltaláló be is mutatta. Olcsó és egyszerű.
minek elégetni? Eleve energia kell a hidrogén előállításához, amikor elég kevesebb lesz, mint a befektetett.
A feladat az, h a nyárból a télbe kell átvinni az energiát és közben olcsób tárolni. A vas ezt tudja ;)
Szia! A vas elégetésénél nem sima FEO-t kapunk és nem FEO3-at? Amit lehet kapni festékboltban finom vasgyapotot, amikor meggyújtjuk, akár egy 9V-os elemmel fekete oxidot kapunk, nem vöröset. Az egyébként önfentartóan ég. Rákeresve a itt a youtube-on a "burning iron wool" kifejezésre kidob ilyen videókat!
Fe2O3-at kapunk, ez hívjuk vasoxidnak, az FeO és FeO3 sem helyes.
@@ordasigabor Ha jól látom hematit, a sima rozsdától annyiban különbözik, hogy abban hidratált is van, vagy talán inkább az van.
Ez nagyon izgalmas😁
Gábor, téma off: milyen a natív felbontása a mikroszkópodnak? nekem is szükségem van egyre, csak tartok attól, hogy túlbecsülöm a képességeit és nem jó felbontásút veszek.
Nekem ebben a butított változata van, UV világítás nélkül. Jó.... csak elég drága...
www.conrad.hu/p/pce-instruments-pce-mm-200uv-digitalis-mikroszkop-2452767
@@ordasigabor köszönöm. Ha valóban a felbontása 1600x1200 pixel, akkor az elég, de az ára valóban húzós..
Azon gondolkozom, hogy a vasat tartalmazó konzervdoboz nem fog elégni kísérlet közben? Nem kellene valamilyen égetett agyagedényt vagy hőálló kerámiát használni?
Szilícium dioxiddal (homok) is működne a folymat?
Nekem ilyen vasedényem van (ingyen) és nem fogok kilowattokat előállítani, azt a kicsit csak kibírja...
Csak a felülete lesz rozsdás.
A keletkező hidrogént össze lehetne keverni a keletkező oxigénnel és a HHO éghető gáz ami a vaspor elégetését önfenntartóvá teheti.
HHO éghető valóban.... hangsebesség felett repülne az egész a levegőbe :)
Vannak hho égőfejek is.
csak egy kérdés? ha már előállítottunk 2kwh áramot, akkor miért kell ez a folyamat, hogy 60%át elvesszitsuk a folyamat során?
Nem egyszerübb, hogy a megtermelt 2kw ot már egybol megy a felhaszbálohoz? arról nem is beszélve, hogy a vas és a hidrogén se magátol megy az erőmube annak is van kitermelési erőforrása. szóval a napelem meg a szélerőmühöz, nem kell nyersanyag , hogy fenntartható legyen az áramtermelés.
nyáron felesleges az a 2KWh, de télen jól jönne. Szóval így a felesleget a nyárról át lehet vinni a télbe, közben nincs környezetszennyezés...
@@ordasigabor és hogyan? Télen is kéne a folyamathoz a 2kwh, hogy 1et kiadjon. A nyári felesleget mibe tárolja addig? Itt csak energia termelés történik nem tárolás, ha ehhez még be kell mindenképp tárolást is iktatni akkor is jobb ha nem a folyamat fenntartására használjuk fel 60%energiat hanem az is a felhasználásra és a tárolásba menne egyből a napelem és szelbol. Ezért a tárolást kéne inkább fejleszteni mint egy új energia átalakító folyamatot aminél vagy nagyobb veszteség lesz vagy több eroforras kell eloteremteni a nyersanyagokat hozzá.
@@Repvez1 nézd meg ismét, szerintem nem vetted észre, h csak nyáron van energia befektetés. Télen csak energia kivétel.
Mint egy akku, nyáron feltöltöd, télen kiveszed....
@@ordasigabor végignéztem, de nem találtam utalást rá, hogy csak nyáron kéne beletolni energiát. meg amugy is plusz energia kell, hogy a vasércből vasat állitsunk elö. és nem nagyon értem az értelmét, ha már a napenergiával meg van termelve az energia akkor miért nem a felhasználohoz megy miért kell még egy közbenso állomás, hogy elpazaroljunk belöle egy jó nagy %ot
vas-levegő vagy vas-aluminium elem.
👌👍
Ha a vízbontás 50% -os, a vas égetéses körfolyamat pedig 40% -os, akkor mi az indok arra, hogy ne a keletkezett hidrogént égessük?
Nappal bonthatnának az erőművek vizet, a cseppfolyósított hidrogént pedig este elégetve a nappal keletkezett energiát állítaná elő.
A levegőnél könnyebb hidrogén gáz mozgatása, egyszerűbb mint az irtózatosan nehéz vas-é.
A robbanásveszély és a hidrogén szökni tudása az jelen van, de a hidrogén mint tankolható üzemanyag már létezik, így technológia is van rá.
Szóval miért égessünk vasat?
nyárról -> télte kell átvinni az energiát, nem estére. Ehhez nagyon sok hidrogént kellene tárolni és egy kis szika országokat vágna romba. Vasnál korlátlan a tárolási idő és ha nem esik a lábadra, akkor nem lesz vele probléma
@@ordasigabor
de ha a lábadra esik, akkor is megmarad az energia benne
@@ordasigabor Akkut említettél, azért nem gondoltam a hosszútávú energia tárolásra.
Sajnos rozsdásodik.
Azt nem értem, ha van hidrogén, minek a vas az egészhez?
Gyakorlatilag a vas égetése az állandó. Azt bármikor bármennyi ideig tudod égetni, ezzel gőzt fejleszteni. A nap és szél erőművek csak akkor termelnek amikor van nap, meg szél. Télen a hatásfokuk nagyon alacsony. Azt az energiát amit megtermelnek, vagy egyből felhasználod, vagy akkuban eltárolod. Ha nem igy teszel, akkor a megtermelt energia a semmibe megy. Feleslegesen kinlódtál az egésszel. Télen és este amikor kellene az áram, akkor nem süt a nap, a szél se állandó. Vagyis nem tudod szabályozni hogy mennyi energiát termelsz. Bizonytalan az egész rendszer. Az akku telepek kiépitése drága sok helyet foglal. Viszont, amikor vasat égetsz, az egy pontisabban szabályozható folyamat. Annyit termelsz amennyi éppen kell, kisebb a veszteség. Akku telepekre itt is kell a rendszerbe, csak sokkal kisebb, mert gyakorlatilag egyetlen nagy fogyasztód van, a vizbontód. Azt pontosan ki lehet számitani mennyi energia kell a vizbontáshoz, és mekkora akku telepet kell létrehozni, hogy akkor is lehessen vizet, illetve hidrogént előállitani amikor éppen , se nap se szél sincs. A hidrogént meg már lehet tárolni tartályokba, nyári napokon bőven túl lehet termelni a hidrogént. Innentől kezdve hogy megújúló energiával állitasz elő hidrogént, gyakorlatilag ez a legkörnyezet kimélőbb rendszer az eddigi rendszerekhez képest. Legfontosabb hogy ezt pontosan lehet szabályozni a leadott teljesítményt bármilyen időben, mint bármelyik másik erőművet. Ez kell megérteni, hogy jó a napelem/kollektor szélerőmű, csak kiszámithatatlan.
Zàrt rendszer efekt
Kedves Gábor! Szerintem! Mindig a lényeg az egyszerűsítés, víz bontás zöld energiával, H2 +O2 elégetése =H2O víz, a vasra nincs is szükség. Az a leghasznosabb alkatrész ami nincs!
H2 tárolása, szállítása problémás, ezért jó a vas
@@ordasigabor Veszprémi egyetemre is jártam, CO2 +H2 szinté szintézissel CH4 metán előállítása, tisztán jól ég. Egy vasat égető kazán nagyon bonyolult képzeld el a gőzhevítő csövek re rárakódott az olvadt vas. Egy ilyen üzem megzabálja a kazánt.
Értem én, de nem lehetne inkább fákat ülteteni?
Amíg ég a vas addig ,süt a Nap és termelődik az energia, addig ráérősen el lehet ültetni néhány fát.
Kell, mindenféle növényt
vastüzelésű kályha?
MEH telepen 230Ft az öntvény... szóval aki épít ilyen kályhát és le tudja darálni az kicsivel drágábban fűtene, mint gázzal tenné. A dolog, akkor jó, ha a "salakot" (vasoxid) vissza alakítjuk vassá.
@@ordasigabor engem csak mint koncepcio érdekelne hogy lehetne -e ebből kályhát vagy kazánt csinálni és télen avval füteni, áram meg gáz helyett. pusztán gondolatkisérletként , hogy kivitelezhető lenne-e ilyen cucc.. És hol van sok salak? Kohosalak? de az nem sugároz?
Vastüzelésű fakályha?
@@heilundwissen9833 fából vaskarika?
Miért nem hidrogént égetünk? :D
mert nem nagyon lehet a nyárból átvinni a télbe....
Hidrogén>propán,bután>hidrogén
Lesz következő rész vajon ? 😁
szia, naná, h lesz ;)
jövőhét pénteken 18:00-tól itt a csatornámon
Hullámerőművek? Hullámok sincsenek mindig? :D
Hullám sincs mindig ahogy szél sem.
Egy dolog nem világos. Ha van 2kw/h villamos energiám, akkor miért fektetném be elektrolízisbe, hogy aztán előállítsak 1kw/h energiát vas oxidációjával? Inkább felhasználom. Mellesleg ezt így nem 40%-os hatásfoknak nevezném, hanem inkább 60%-os veszteségnek. Esetleg lehet még hőenergiával vizet bontani. Ahhoz nem tudom mennyi energia kell, de gyanítom, hogy abban az esetben is jobban járunk, ha azt a hőmennyiséget nem vízbontásra, hanem villamos energia előállítására használjuk direkt módon. Feltehetőleg ezért nem terjedt el ez a vas égetéses technológia. De ha van nálam okosabb a témában, (biztosan van, hiszen én is csak annyit tudok, ami rám ragadt kémia órákon) szívesen várom a reakcióját a felvetésemre.
nyárból télbe kell átvinni az energiát.... nyáron napközben fel sem lehet használni ami most van és megy a pocsékba
@@ordasigabor így már világos. Köszönöm. Bár a 40 százalékot kicsit keveslem, de lehet, hogy jobb, mint az akku. A fosszílis energiánál meg mindenképpen jobb.
Nem W/h, hanem W*h, azaz Wh mértékegység a helyes energiára.
Én hozzá dobnék még egy fokozatot. Vagy inkább lecserélném a hidrogénest. Az 50%, nem egy nagy hatásfok.
Amit a múltkor mutattál termit. Ott vasoxid és alumínium reakciójából lett vas és alumíniumoxid, ha jól emlékszem. Meg jó sok hő.
Az alumíniumoxidot meg vissza lehet állítani elektrolízissel. Ha minden igaz.
Az elektrolízis miatt ilyen a hatásfok!
@@ordasigabor Igen. De amit utána írtam, az lett volna a lényeg.
Ezekkel az a baj, hogy gyakorlati haszna semmi, csak érdekesség.
Inkább olyanról kellene, amit általában használnak az emberek akiknek van garázsuk vagy fészerük, a ma divatos bicikli villamosítása például, a villanymotorja például, mert a gyári motor nem alkalmas sima biciklibe, mert túl széles és nem fér bele a villába, ráadásul nyomorék módon kicsi a kerék átmérője, az átlag dc motorok pedig irreálisan magas fordulaton mennek, ráadásul nem gondoskodnak a hűtésről, például a rollerok motorjai teljesen zártak, csak 3 lyuk van rajtuk, ahol felfogatják, ráadásul ezek jellemzik a XXI. század technikai pancsolását, vagy nem forog, vagy leég.
Nnna, esztet kellene egy kicsit körbejárni, például. .........Hogyan lehet, egy már leégett nagyon sebes motort úgy vissza-tekercselni, hogy például, fele sebességgel forogjon és legyen benne erő, mert vannak ugyan fordulatcsökkentők, de azok is XXI. századiak, vagyis amikor ráírják, hogy ez 10 Ampert bír, akkor az már 3 Ampernél vég-elgyengül egy órán belül, vennék erősebbet is, de félek, hogy az se tud többet 4 Ampernél.
Nem mindegyik ilyen! Régen, valahol selejteztem egy régi Csehszlovák szögvas-keretes szép nagy fénymásolót, annak 24 Voltos, ismeretlen teljesítményű motorja volt, az hajtotta, valamivel nagyobb mint öklömnyi, na, azt beszereltem egy biciklibe, csak ilyen gumihengerrel a kerék oldalához és viszi a biciklit amikor már lendületben van, néha hajtani is kell, de szépen dolgozik, ha megáll a bicikli és nincs a motor kikapcsolva, NEM FÜSTÖL!!!,
míg az én biciklimben a 24 Voltos, 500 Wattos fűnyíró motor, gyengébb is és menet közben alattomos módon lefüstöl, dróttal együtt, vissza tekercselve is szaga van.
Ezeket kellene egy okos embernek kivesézni, azért, mert egy poros-fülűnek nincs annyi pénze, hogy kísérletezgessen, mert drága a drót bele, én is egy régi trafót szoktam kibelezni tekercs gyanánt.
A gyakorlati haszna az, hogy ha majd hallod 5 év múlva, hogy működik az első vaségető erőmű, akkor tudod, hogy miről van szó.
Otthon kevés pénzből keveset lehet tenni annak érdekében, hogy energia habzsi-dőzsi legyen
Kényszerhűtés, áramkorlát, hatásfokoptimum munkapontban üzemeltetés
Tórium erőmű?Ez a vas égetés ,,,,,,,nem is hallottam!De nem is láttuk!De tényleg érdekes az ötlet!Nagy lelki erőd van!Ne hogy begójóz!Ezek lőnek!És oltanak!És cdbc-nek!
Neked van a fiókodban tórium?
Tríciumost már építettem : ruclips.net/video/qeZoOdnvT6M/видео.html
A tóriumos erőművekkel azért elég súlyos megoldandó problémák vannak.