Terasztetőre lehet napelemet telepíteni? Milyen statikai elvárásoknak kell megfelelni? 10x10-es oszlopos terasz elbírja a várható terhet? 3x5 m2-es terasztetőről van szó.
Teraszfedésre is lehet napelemet telepíteni, akár héjazat nélkül is, bár ez utóbbi esetben speciális követelményeket is teljesítő üveg-üveg napelemet szabad csak használni. Az oszlopok adott esetben elegendő terhelést viselnek el. Fontos kérdés viszont a vízszintes teherhodró elemek anyag, keresztmetszete, állapota. Javaslom, hogy kérjen statikus tervezőtől szakvéleményt, nyilatkozatot (ezt adott esetben a napelemes kivitelező bonyolítja). A tervezett beruházási költségekhez képest elenyésző összeget képvisel (néhány tízezer Forint).
Üdv mindenkinek! 16.05-nél -- Egyáltalán nem lenne muszáj, hogy kikapcsoljon. Ez megint csak a kisember lehúzása. Egyszerűen egy leválasztó kapcsolót kellene beépíteni, hogy amikor áramszünet van akkor elenged és leválasztja a külső hálózatot. Tehát semmiféle szufla nem tud kifelé menni, viszont ha éppen termel a napelemem akkor én azt fel tudnám használni. A tűzesetet hagyjuk ki, mert az ha van, akkor így is- úgy is van. Szóval nehogymár jó legyen a kisembernek. Az évi egy-két áramszünetről pedig csak annyit, hogy nálunk minimum havonta van annyi. elég egy kicsit erősebb szél az átlagosnál. Na ez mennyi veszteség is nekem.? A mai "Űrtechnikával nem tudják ezt megoldani?? (Csak egy egyszerű leválasztó kapcsoló kellene.) NEM AKARJÁK. Am ez az egész "zöldlófasz" egy nagy átverés.
Sok cég nem vállalja, mert speciális gyári rögzítők kellenek hozzá, illetve a 30-50 év garancia is ugrik, ha nem a kiképzett rendszerszerelő végzi a konzolok felhelyezését. (Legoptimálisabb megoldás lenne, ha a lemezeléskor kerülnének beépítésre a konzolok.)
Szia! Ezt sajnos nem tudom, meg kell kérdezni Ágostont, ő garantáltan tudja a választ. Az elérhetősége a leírás rovatban megtalálható. :-) Köszönöm, üdv, ÁB
Kedves Zoltán! A kérdés tökéletes. És nem egyszerű válaszolni, mert vannak esetek, amikor átfúrás nélkül is megoldható a telepítés (allókorcos szorító/rögzítő elemekkel). ruclips.net/video/QPvrXCVgR7U/видео.html Mi általában biztosra megyünk, és az egyes napelemmezők sarkait tőcsavarokkal rögzítjük (ehhez a Schletternek és a Prefanak is van jó megoldása: nagyméretű, kb. 10 cm!!! alátétek, tömítéssel). Standard tőcsavarral vigyázni kell, mert a gumitömítés lekontrázásakor egy kisebb mélyedést képezhetünk a lemezen, így a víz ott megállhat, ha kicsi a lejtése a tetőnek. Nehézséget még az is fokozza, hogy szarufába, tartóelembe célszerű horgonyozni, mégpedig úgy, hogy a korcok ne legyenek útban. Prefa osztrák alu héjazat gyártónak pl. évekig nem volt korcos rögzítőeleme a napelem tartószerkezet portfólióban, csak kétféle tőcsavaros megoldás létezett. Néhány éve ők is rájöttek, hogy minek mindenhol átfúrni a lemezt, ha nem muszáj.
Nálunk a kivitelező cég volt problémás, (top 3 cég az országban) az áramszolgáltató (eon) pikk-pakk megcsinált mindent, de tesómnál pont fordítva volt, ott az Elmű-vel voltak hónapokig gondok, a kis cég hamar felszerelte a rendszert. Szerintem a 6-8-10 hónap idegeskedés várható, mire kész lesz.
Célszerű környékbeli, tapasztalt kivitelezőt és villamos tervezőt megbízni a HMKE napelemes rendszer létesítéskor. A HMKE engedélyezési folyamat - amennyiben a közcélú hálózat és a csatlakozó kábel is megfelelő - csupán 1-1,5 hónap (rendszermérettől függően). Kivitelezés általában 1-2 nap (ez is rendszerméret és szerelők számának függyvénye).
3 года назад+1
A hibrid rendszereknél nem csak áramszünet áthidalásra használják. Van olyan rendszer, ami bizonyos százalékig éjszaka is biztosítja az áramot. A Pentele Solarból kiindulva a cég fennállása és referenciái sem feltétlen biztosíték.
Nekem is pont a Pentele (ellen)példája ugrott be, főleg, hogy nálam is ők csinálták. :) Anno pont ilyen megfontolásból választottam őket is. Szerencsére nálam már elkészült a rendszer mire a balhé kitört.
Kedves János! Köszönöm a hozzászólást! Igen, a hálózatra kapcsolt hibrid (kombinált), akkumulátoros megoldásnál is van kétféle lehetőség. Az egyik, hogy az akkumulátorokat csak tárolásra használjuk, azaz ha van hálózat és a napelemek többletet termelnek, akkor töltjük az akkukat, éjszaka pedig az akkumulátor hálózatra kapcsolt üzemmódban "rátölt" a hálózatra, mint ahogy a napelemek teszik napközben. Ennek a megoldásnak hazánkban még nincs szerepe, ugyanis az elszámolás miatt jobban járunk, ha visszatápláljuk a hálózatba a napelemes többletenergiát (kvázi veszteségmentesen), aztán kivesszük a hálózatból, amikor szükségünk van rá. Egyébként ezt az ógynevezett energiatárolós megoldást a nyugati országokban alkalmazzák (alkalmazzuk), mivel ott az elszámolás más, nem célszerű visszatáplálni, hanem megéri saját akkut, tárolót üzemeltetni. A másik megoldás, amikor egy szigetüzemű rendszert, azaz invertertöltőt és akkukat telepítünk (akár napelemek nélkül is működik). Ilyen feladatra olcsóbb, hagyományos savas tárolóakkumulátor is megfelelő, hiszen ritkán dolgozik üzemszerűen, hasonlóképp, mint a számítógépekhez is kapható szünetmentes tápegység. Ez a két csoport kombinálható, azaz lehet enmergiatárolónk szigetüzemű funkcióval. Véleményem szerint egy vállalkozás megbízhatóságát, szakértelmét nem feltélenül a nagysága vagy a referenciái határozzák meg.
23:00 Az áramszolgáltató majdhogynem 1/3 áron veszi meg a lakosságtól, amit az pluszban megtermel, illetve amit megtermelünk, ha 1 hónapon belül nem használjuk fel, úgy kiszúrják az ember szemét ezzel a 18 Ft / kWh-val.
Kedves László, lakossági HMKE napelemes rendszerek lényege, hogy a saját fogyasztást váltsuk ki. Ilyen esetben a szaldó elszámolásnak köszönhetően a nyáron (vagy nappal) megtermelt, és visszatáplált többletenergiát télen (vagy éjszaka) is "díjmentesen" elfogyaszthatjuk. Tehát nem pénzt kapunk a visszatáplált energiáért, hanem kWh-ban történik az elszámolás. Csak az elszámolási időszakban (jellemzően egy év) el nem használt vill.energiáért kapunk alacsonyabb árat (nettó 14-15 Ft/kWh), éppen ezért nem célszerű túl nagy rendszert telepíteni.
Lapostetőt a napelem tartó konzol rögzítéséhez nem mernek átfúrni? 6:44 - full nem profi. Gyakorlatilag azt vallotta be az úriember, hogy nem képes egy korrekt vízhatlan furatlezárást készíteni. Először nem akartam hinni a fülemnek. Inkább telerakja több tonna felesleges betonteherrel a tetőszerkezetet. Baltigh Ágoston (SZOLÁRAM) megjegyeztem: Soha nem bíznám meg napelem telepítésével. Jó "reklám" volt.
Kedves László, a lapostetőt ugyanúgy, ahogy attika oldalfalat is, kepesek vagyunk szigetelni. De áttörést csak ott használunk, ahol feltétlenül szükséges. A csövek, kabelek bevezetése sem oldható meg sokszor másként, de ha nem muszáj, akkor nem az átfúrás a megoldás. Mint tudjuk, a víz előbb- vagy utóbb megtalálja az útját, az eltérő anyagok, szerkezeteknek a hőtágulása is eltérő, így idővel (lehet, hogy csak 20-30 év) előfordulhat szivárgás. Az ipari méretű napelemes rendszerek java részét - nem véletlenül - súlyozásos megoldással készítik. Több tucat tartószerkezetgyártónak ilyen típusú alépíítményre megoldása, fejlesztése. A legtöbb esetben egyébként az ügyfél ragaszkodik hozzá, hogy ne legyen "átlyukasztva" a héjazat. Azt is fontos figyelembe venni, hogy amikor egy meglévő épületre kerül a napelem, nem olyan egyszerű a héjazatot (fólia, vagy kátránypapír), szigetelést átfúrva megtalalni a födém megfelelő elemét, amibe horgonyozni, rögzíteni lehet. Egy új építésnél ennek megvalósítása nem okoz gondot, de a meglévő épületeknél sokszor időigényesebb, és költségesebb megoldás. Egy mai födém/tetőszerkezet - tudtommal - min. 150kg/m2 hóterhet kell, hogy elviseljen. Általában a statikusok bőven efölé méreteznek, így a napelemes rendszer miatt fellépő extra 15-50 kg/m2 folyamatos terhelést kényelmesen képesek elviselni. De termeszetesen sok olyan eset van, ahol "betonlapok" sem kellenek a napelemek ala, mert a szerkezet és napelemek elrendezése megfelelő a szélterheles szempontjából. De fordított eset is előfordul. Múlt héten pl. egy épületnél néhány napelemnél 160 kg súlyozás jött ki a statikai méretezésnél. Minden esetben számításokkal szükséges igazolni, hogy a napelemek a várható legnagyobb szélteher estén is helyükön maradnak, illetve a teherhordó szerkezet elviseli a többletterhet Ha ez megtörtént, akkor nincs mitől aggódni.
Én arra lettem volna kiváncsi, hogy mennyi az élettartalma egy ilyen rendszernek. Én attól félek, hogy mire elkezdene megtérülni, addigra elveszti a maximális kapacitását a nap elem, inverter stb. Nem gondolom, hogy 10 évig képes maximális kapacitással működni egy ilyen rendszer. Persze, a riport alany nem fog őszinte választ adni...ugyan ki venne ilyet, ha kiderülne, hogy 10 év múlva csere vagy komolyabb összeget kell ismét rákölteni...:)
Üdv. Vannak több évtizede működő rendszerek. Nyilvánvalóan még fejlesztés alatt van a technológia, de elég megbízható már most is. Autót se vegyél ilyen szempontból, mert az is el fog romlani biztosan.
@@ocsibacsi2 az autónál nincs megtérülési idő, azt mindenki tudja, hogy veszteséget termel. Ezek a rendszerek viszont megtérülhetnek, amennyiben nem kell rájuk költeni idő előtt...
Szia! Sajnos ezt nem kérdeztem meg, majd talán legközelebb. Addig is ha a kérdés egy döntés meghozatala miatt fontos, keresd fel Ágostont, pozitív figura ad választ e kérdéseidre. Elérhetőséget listáztam a leírás részben. :-) Üdv, ÁB
Köszönöm a kérdést! Jogosnak is találom - egész addig, amíg a napelemekre megtérülést "kell" számolnunk, és nincs általános élettartam-tapasztalat az ember környezetében. A legöregebb rendszer, amivel találkoztam (kb. 5 éve) 23 éves volt, és a tulajdonosa szerint még 90% feletti termeléssel rendelkezett. Én 14. éve foglalkozom napelemes rendszerekkel, cégünk 12. éve telepít Magyarországon napelemes rendszereket. És természetesen az első rendszereink is működnek még (nem tudok olyan rendszerről, ami nem működik, vagy kevesebbet termel, mint amivel terveztük, méreteztük). Több ezer rendszerből háromnál volt ez idő alatt garancián kívüli invertercsere (pl. villámcsapás miatt), illetve 5 napelemet cseréltünk garanciában több tízezerből. Szóval a statisztika elég jól áll. Minimális a meghibásodás. Termelésre szintén a statisztikákkal reagálnék. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy 95-100% közötti hozammal termel minden 8-12 éves rendszerünk. Azt már nehéz igazolni, hogy ezek a kiváló hozamok minek köszönhetők: az időjárás változásának, vagy a napelemek és általában véve a rendszerek jó minőségének köszönhető? Van olyan rendszerünk, ami többet termelt ez elmúlt években, mint a telepítés évében. És volt jónéhány olyan esetünk is, ahol a beüzemelés utáni napokban nagyobb teljesítménnyel üzemelt a rendszer, mint az elméleti teljesítménye (ez a napelemek pozitív osztályozásának köszönhető). Garanciák: - inverterekre 10-12 év az alap gyártói garancia - napelemekre 25 év az alap lineáris teljesítménygarancia - optimalizálókra (SolarEdge) 25 év a gyártói cseregarancia Tartószerkezet alumínium és rozsdamentes acél. Kábelek, gégecsövek, csatlakozók is UV-állók. Azt gondolom, hogy kevés olyan iparág van, ahol ilyen hosszú garanciákat adnak a gyártók. Ha az időszakos karbantartásokat, felülvizsgálatokat időben megcsináltatja az üzemeltető, akkor akár 30-40 évig is élvezheti a befektetésének a gyümölcsét.
@@baltighagoston4953 nagyon szépen köszönöm a választ. Már a videóban szimpatikus volt és megbízhatónak gondolom a céget. Az államilag támogatott rendszerek építését is vállalják?
Kérdés esetén bizalommal keressétek Ágostont!
szolaram.hu
Fűtés és légtechnika téma várható a sorozatban?
Udv.Kiváló kérdések. Gratulálok. Jó volt. Köszönöm .
Nagyon szépen köszönöm!
Köszönöm a megtekintést is!
Üdv,
ÁB
Ez nagyon hasznos volt köszönöm szépen
Én köszönöm szépen a megtekintést!
Üdv,
ÁB
Örülök, ha segíthetünk!
Terasztetőre lehet napelemet telepíteni? Milyen statikai elvárásoknak kell megfelelni? 10x10-es oszlopos terasz elbírja a várható terhet? 3x5 m2-es terasztetőről van szó.
Teraszfedésre is lehet napelemet telepíteni, akár héjazat nélkül is, bár ez utóbbi esetben speciális követelményeket is teljesítő üveg-üveg napelemet szabad csak használni. Az oszlopok adott esetben elegendő terhelést viselnek el. Fontos kérdés viszont a vízszintes teherhodró elemek anyag, keresztmetszete, állapota. Javaslom, hogy kérjen statikus tervezőtől szakvéleményt, nyilatkozatot (ezt adott esetben a napelemes kivitelező bonyolítja). A tervezett beruházási költségekhez képest elenyésző összeget képvisel (néhány tízezer Forint).
Üdv mindenkinek!
16.05-nél -- Egyáltalán nem lenne muszáj, hogy kikapcsoljon. Ez megint csak a kisember lehúzása. Egyszerűen egy leválasztó kapcsolót kellene beépíteni, hogy amikor áramszünet van akkor elenged és leválasztja a külső hálózatot. Tehát semmiféle szufla nem tud kifelé menni, viszont ha éppen termel a napelemem akkor én azt fel tudnám használni. A tűzesetet hagyjuk ki, mert az ha van, akkor így is- úgy is van. Szóval nehogymár jó legyen a kisembernek. Az évi egy-két áramszünetről pedig csak annyit, hogy nálunk minimum havonta van annyi. elég egy kicsit erősebb szél az átlagosnál. Na ez mennyi veszteség is nekem.? A mai "Űrtechnikával nem tudják ezt megoldani?? (Csak egy egyszerű leválasztó kapcsoló kellene.) NEM AKARJÁK. Am ez az egész "zöldlófasz" egy nagy átverés.
Szia!
Köszönöm az állásfoglalást és a megtekintést!
Üdv,
ÁB
Falcolt lemezzel mi a helyzet? Lehet rá telepíteni naplement úgy hogy ne kelljen át fúrni?
Persze, felragasztják loctite-tal xD
Sok cég nem vállalja, mert speciális gyári rögzítők kellenek hozzá, illetve a 30-50 év garancia is ugrik, ha nem a kiképzett rendszerszerelő végzi a konzolok felhelyezését.
(Legoptimálisabb megoldás lenne, ha a lemezeléskor kerülnének beépítésre a konzolok.)
Szia!
Ezt sajnos nem tudom, meg kell kérdezni Ágostont, ő garantáltan tudja a választ. Az elérhetősége a leírás rovatban megtalálható.
:-)
Köszönöm,
üdv,
ÁB
Kedves Zoltán! A kérdés tökéletes. És nem egyszerű válaszolni, mert vannak esetek, amikor átfúrás nélkül is megoldható a telepítés (allókorcos szorító/rögzítő elemekkel).
ruclips.net/video/QPvrXCVgR7U/видео.html
Mi általában biztosra megyünk, és az egyes napelemmezők sarkait tőcsavarokkal rögzítjük (ehhez a Schletternek és a Prefanak is van jó megoldása: nagyméretű, kb. 10 cm!!! alátétek, tömítéssel). Standard tőcsavarral vigyázni kell, mert a gumitömítés lekontrázásakor egy kisebb mélyedést képezhetünk a lemezen, így a víz ott megállhat, ha kicsi a lejtése a tetőnek. Nehézséget még az is fokozza, hogy szarufába, tartóelembe célszerű horgonyozni, mégpedig úgy, hogy a korcok ne legyenek útban. Prefa osztrák alu héjazat gyártónak pl. évekig nem volt korcos rögzítőeleme a napelem tartószerkezet portfólióban, csak kétféle tőcsavaros megoldás létezett. Néhány éve ők is rájöttek, hogy minek mindenhol átfúrni a lemezt, ha nem muszáj.
Nálunk a kivitelező cég volt problémás, (top 3 cég az országban) az áramszolgáltató (eon) pikk-pakk megcsinált mindent, de tesómnál pont fordítva volt, ott az Elmű-vel voltak hónapokig gondok, a kis cég hamar felszerelte a rendszert.
Szerintem a 6-8-10 hónap idegeskedés várható, mire kész lesz.
Szia!
Köszönöm szépen a megtekintést és a kiegészítő kommentet a közösség nevében.
Üdv,
ÁB
Célszerű környékbeli, tapasztalt kivitelezőt és villamos tervezőt megbízni a HMKE napelemes rendszer létesítéskor. A HMKE engedélyezési folyamat - amennyiben a közcélú hálózat és a csatlakozó kábel is megfelelő - csupán 1-1,5 hónap (rendszermérettől függően). Kivitelezés általában 1-2 nap (ez is rendszerméret és szerelők számának függyvénye).
A hibrid rendszereknél nem csak áramszünet áthidalásra használják. Van olyan rendszer, ami bizonyos százalékig éjszaka is biztosítja az áramot. A Pentele Solarból kiindulva a cég fennállása és referenciái sem feltétlen biztosíték.
Nekem is pont a Pentele (ellen)példája ugrott be, főleg, hogy nálam is ők csinálták. :) Anno pont ilyen megfontolásból választottam őket is. Szerencsére nálam már elkészült a rendszer mire a balhé kitört.
Én az eu-solart sem ajánlom. :( Sok gondot okoztak, mire elkészült.
Köszönöm a megtekintést és a hozzászólást.
Üdv,
ÁB
Kedves János! Köszönöm a hozzászólást! Igen, a hálózatra kapcsolt hibrid (kombinált), akkumulátoros megoldásnál is van kétféle lehetőség. Az egyik, hogy az akkumulátorokat csak tárolásra használjuk, azaz ha van hálózat és a napelemek többletet termelnek, akkor töltjük az akkukat, éjszaka pedig az akkumulátor hálózatra kapcsolt üzemmódban "rátölt" a hálózatra, mint ahogy a napelemek teszik napközben. Ennek a megoldásnak hazánkban még nincs szerepe, ugyanis az elszámolás miatt jobban járunk, ha visszatápláljuk a hálózatba a napelemes többletenergiát (kvázi veszteségmentesen), aztán kivesszük a hálózatból, amikor szükségünk van rá. Egyébként ezt az ógynevezett energiatárolós megoldást a nyugati országokban alkalmazzák (alkalmazzuk), mivel ott az elszámolás más, nem célszerű visszatáplálni, hanem megéri saját akkut, tárolót üzemeltetni.
A másik megoldás, amikor egy szigetüzemű rendszert, azaz invertertöltőt és akkukat telepítünk (akár napelemek nélkül is működik). Ilyen feladatra olcsóbb, hagyományos savas tárolóakkumulátor is megfelelő, hiszen ritkán dolgozik üzemszerűen, hasonlóképp, mint a számítógépekhez is kapható szünetmentes tápegység.
Ez a két csoport kombinálható, azaz lehet enmergiatárolónk szigetüzemű funkcióval.
Véleményem szerint egy vállalkozás megbízhatóságát, szakértelmét nem feltélenül a nagysága vagy a referenciái határozzák meg.
23:00 Az áramszolgáltató majdhogynem 1/3 áron veszi meg a lakosságtól, amit az pluszban megtermel, illetve amit megtermelünk, ha 1 hónapon belül nem használjuk fel, úgy kiszúrják az ember szemét ezzel a 18 Ft / kWh-val.
Kedves László, lakossági HMKE napelemes rendszerek lényege, hogy a saját fogyasztást váltsuk ki. Ilyen esetben a szaldó elszámolásnak köszönhetően a nyáron (vagy nappal) megtermelt, és visszatáplált többletenergiát télen (vagy éjszaka) is "díjmentesen" elfogyaszthatjuk. Tehát nem pénzt kapunk a visszatáplált energiáért, hanem kWh-ban történik az elszámolás. Csak az elszámolási időszakban (jellemzően egy év) el nem használt vill.energiáért kapunk alacsonyabb árat (nettó 14-15 Ft/kWh), éppen ezért nem célszerű túl nagy rendszert telepíteni.
Lapostetőt a napelem tartó konzol rögzítéséhez nem mernek átfúrni? 6:44 - full nem profi. Gyakorlatilag azt vallotta be az úriember, hogy nem képes egy korrekt vízhatlan furatlezárást készíteni. Először nem akartam hinni a fülemnek. Inkább telerakja több tonna felesleges betonteherrel a tetőszerkezetet.
Baltigh Ágoston (SZOLÁRAM) megjegyeztem: Soha nem bíznám meg napelem telepítésével. Jó "reklám" volt.
Kedves László, a lapostetőt ugyanúgy, ahogy attika oldalfalat is, kepesek vagyunk szigetelni. De áttörést csak ott használunk, ahol feltétlenül szükséges. A csövek, kabelek bevezetése sem oldható meg sokszor másként, de ha nem muszáj, akkor nem az átfúrás a megoldás. Mint tudjuk, a víz előbb- vagy utóbb megtalálja az útját, az eltérő anyagok, szerkezeteknek a hőtágulása is eltérő, így idővel (lehet, hogy csak 20-30 év) előfordulhat szivárgás. Az ipari méretű napelemes rendszerek java részét - nem véletlenül - súlyozásos megoldással készítik. Több tucat tartószerkezetgyártónak ilyen típusú alépíítményre megoldása, fejlesztése.
A legtöbb esetben egyébként az ügyfél ragaszkodik hozzá, hogy ne legyen "átlyukasztva" a héjazat. Azt is fontos figyelembe venni, hogy amikor egy meglévő épületre kerül a napelem, nem olyan egyszerű a héjazatot (fólia, vagy kátránypapír), szigetelést átfúrva megtalalni a födém megfelelő elemét, amibe horgonyozni, rögzíteni lehet. Egy új építésnél ennek megvalósítása nem okoz gondot, de a meglévő épületeknél sokszor időigényesebb, és költségesebb megoldás.
Egy mai födém/tetőszerkezet - tudtommal - min. 150kg/m2 hóterhet kell, hogy elviseljen. Általában a statikusok bőven efölé méreteznek, így a napelemes rendszer miatt fellépő extra 15-50 kg/m2 folyamatos terhelést kényelmesen képesek elviselni. De termeszetesen sok olyan eset van, ahol "betonlapok" sem kellenek a napelemek ala, mert a szerkezet és napelemek elrendezése megfelelő a szélterheles szempontjából. De fordított eset is előfordul. Múlt héten pl. egy épületnél néhány napelemnél 160 kg súlyozás jött ki a statikai méretezésnél.
Minden esetben számításokkal szükséges igazolni, hogy a napelemek a várható legnagyobb szélteher estén is helyükön maradnak, illetve a teherhordó szerkezet elviseli a többletterhet Ha ez megtörtént, akkor nincs mitől aggódni.
Én arra lettem volna kiváncsi, hogy mennyi az élettartalma egy ilyen rendszernek. Én attól félek, hogy mire elkezdene megtérülni, addigra elveszti a maximális kapacitását a nap elem, inverter stb. Nem gondolom, hogy 10 évig képes maximális kapacitással működni egy ilyen rendszer. Persze, a riport alany nem fog őszinte választ adni...ugyan ki venne ilyet, ha kiderülne, hogy 10 év múlva csere vagy komolyabb összeget kell ismét rákölteni...:)
Üdv. Vannak több évtizede működő rendszerek. Nyilvánvalóan még fejlesztés alatt van a technológia, de elég megbízható már most is.
Autót se vegyél ilyen szempontból, mert az is el fog romlani biztosan.
@@ocsibacsi2 az autónál nincs megtérülési idő, azt mindenki tudja, hogy veszteséget termel. Ezek a rendszerek viszont megtérülhetnek, amennyiben nem kell rájuk költeni idő előtt...
Szia!
Sajnos ezt nem kérdeztem meg, majd talán legközelebb.
Addig is ha a kérdés egy döntés meghozatala miatt fontos, keresd fel Ágostont, pozitív figura ad választ e kérdéseidre.
Elérhetőséget listáztam a leírás részben. :-)
Üdv,
ÁB
Köszönöm a kérdést! Jogosnak is találom - egész addig, amíg a napelemekre megtérülést "kell" számolnunk, és nincs általános élettartam-tapasztalat az ember környezetében. A legöregebb rendszer, amivel találkoztam (kb. 5 éve) 23 éves volt, és a tulajdonosa szerint még 90% feletti termeléssel rendelkezett.
Én 14. éve foglalkozom napelemes rendszerekkel, cégünk 12. éve telepít Magyarországon napelemes rendszereket. És természetesen az első rendszereink is működnek még (nem tudok olyan rendszerről, ami nem működik, vagy kevesebbet termel, mint amivel terveztük, méreteztük).
Több ezer rendszerből háromnál volt ez idő alatt garancián kívüli invertercsere (pl. villámcsapás miatt), illetve 5 napelemet cseréltünk garanciában több tízezerből. Szóval a statisztika elég jól áll. Minimális a meghibásodás.
Termelésre szintén a statisztikákkal reagálnék. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy 95-100% közötti hozammal termel minden 8-12 éves rendszerünk. Azt már nehéz igazolni, hogy ezek a kiváló hozamok minek köszönhetők: az időjárás változásának, vagy a napelemek és általában véve a rendszerek jó minőségének köszönhető?
Van olyan rendszerünk, ami többet termelt ez elmúlt években, mint a telepítés évében. És volt jónéhány olyan esetünk is, ahol a beüzemelés utáni napokban nagyobb teljesítménnyel üzemelt a rendszer, mint az elméleti teljesítménye (ez a napelemek pozitív osztályozásának köszönhető).
Garanciák:
- inverterekre 10-12 év az alap gyártói garancia
- napelemekre 25 év az alap lineáris teljesítménygarancia
- optimalizálókra (SolarEdge) 25 év a gyártói cseregarancia
Tartószerkezet alumínium és rozsdamentes acél. Kábelek, gégecsövek, csatlakozók is UV-állók.
Azt gondolom, hogy kevés olyan iparág van, ahol ilyen hosszú garanciákat adnak a gyártók.
Ha az időszakos karbantartásokat, felülvizsgálatokat időben megcsináltatja az üzemeltető, akkor akár 30-40 évig is élvezheti a befektetésének a gyümölcsét.
@@baltighagoston4953 nagyon szépen köszönöm a választ. Már a videóban szimpatikus volt és megbízhatónak gondolom a céget. Az államilag támogatott rendszerek építését is vállalják?
Feszültség folyik... legalább a szakember ismerje az alapfogalmakat :(
Jogos! Nyelvbotlás volt. Sorry... nyilvan az áram folyik (elektronok), a feszültség hatására...
ezmegidejöttokoskodni... ilyenekbe bele kötni ember..... pff