Zseniális előadás volt ez is, mint az első kettő, nagyon köszönöm! Egy személyes megjegyzés: miközben szerintem zavarba ejtően egyszerű meglátni a buddhizmus és hinduizmus lényegi azonosságát (vagy inkább ellentmondásmentességüket), ugyanennyire elképesztő számomra, hogy sokan képtelenek felfogni ezt, inkább beleragadnak a tradíciók táplálta sztereotípiákba, falakat húzva saját útjuk, és sokszor a párbeszéd elé. Mindenkinek egyszerűbb lenne túllátni a szavakon, és a Tant a belső ösvényen járni. Buddhista tanulmányokat folytatok 2004 óta, de számomra pont azért alapvető mű a Bhagavad-gíta is, mert a valóságtapasztalattal foglalkozik (mint a fenomenológia vagy a megtestesült elme [embodied mind] filozófiai irányzata is, ami pont azt a felismerést fedezte fel újra, hogy Dsecartes - a dualista filozófusnak tartó közhiedelemmel ellentétben - NEM két külön entitásnak tekintette a testet és a lelket, hanem két, valójában egymástól MEGKÜLÖNBÖZTETHETETLEN aspektusnak, ami az embert egységbe foglalja, és amit igazából mesterségesen választ szét a tudomány és a filozófia: a mai fenomenológia még azt is kimondja, hogy lehetetlen kijelölni, hogy melyik függ melyiktől, csak kontrafaktuálisan lehet elemezni a kauzalitás kérdését, de a legjobb, ha a tudatból indulunk ki, majd - lehántva a rétegeket - a tudathoz is jutunk, mint áramló, mindent magában foglaló, de eredetileg "egymástól a dolgokat" nem elkülönítő, tiszta és önmagát kunstituáló, időtlen és végtelen folyamhoz, amire nincsenek szavaink, csak azt tudjuk mondani, hogy: nézz!). Még egyszer köszönöm a kristálytiszta, sallangmentes gondolatokat! Gratulálok!
10 месяцев назад+1
Örülök, hogy inspirálóak a gondolataim. Köszönöm a részletes visszajelzést, nagyon örülök, hogy más is mélységében vizsgálja a rendszerek mögötti létezést. Dóka Robi
Nagyon köszönöm! ❤
Nagyszerü
Köszönöm. Csodás!❤
Nagyszerü🙏
🕉
Zseniális előadás volt ez is, mint az első kettő, nagyon köszönöm! Egy személyes megjegyzés: miközben szerintem zavarba ejtően egyszerű meglátni a buddhizmus és hinduizmus lényegi azonosságát (vagy inkább ellentmondásmentességüket), ugyanennyire elképesztő számomra, hogy sokan képtelenek felfogni ezt, inkább beleragadnak a tradíciók táplálta sztereotípiákba, falakat húzva saját útjuk, és sokszor a párbeszéd elé. Mindenkinek egyszerűbb lenne túllátni a szavakon, és a Tant a belső ösvényen járni. Buddhista tanulmányokat folytatok 2004 óta, de számomra pont azért alapvető mű a Bhagavad-gíta is, mert a valóságtapasztalattal foglalkozik (mint a fenomenológia vagy a megtestesült elme [embodied mind] filozófiai irányzata is, ami pont azt a felismerést fedezte fel újra, hogy Dsecartes - a dualista filozófusnak tartó közhiedelemmel ellentétben - NEM két külön entitásnak tekintette a testet és a lelket, hanem két, valójában egymástól MEGKÜLÖNBÖZTETHETETLEN aspektusnak, ami az embert egységbe foglalja, és amit igazából mesterségesen választ szét a tudomány és a filozófia: a mai fenomenológia még azt is kimondja, hogy lehetetlen kijelölni, hogy melyik függ melyiktől, csak kontrafaktuálisan lehet elemezni a kauzalitás kérdését, de a legjobb, ha a tudatból indulunk ki, majd - lehántva a rétegeket - a tudathoz is jutunk, mint áramló, mindent magában foglaló, de eredetileg "egymástól a dolgokat" nem elkülönítő, tiszta és önmagát kunstituáló, időtlen és végtelen folyamhoz, amire nincsenek szavaink, csak azt tudjuk mondani, hogy: nézz!). Még egyszer köszönöm a kristálytiszta, sallangmentes gondolatokat! Gratulálok!
Örülök, hogy inspirálóak a gondolataim. Köszönöm a részletes visszajelzést, nagyon örülök, hogy más is mélységében vizsgálja a rendszerek mögötti létezést. Dóka Robi