3:43 Az elosztó visszajelző lámpája továbbra is égve marad??? Fasza! Ha rá van kötve a hálózatra és feszmentesítenek, akkor továbbra is visszatermel. Életveszélyes.
@@raytry69 A fogyasztók elosztója az inverterből jön. A falban lévő konnektorban valóban 2 dugó van bedugva, az egyik az inverter, a másik a labortáp. Félrenézted :) Ha az inverter kimenetét rádugnám a 220-ra, szétégne az epeverem.
@@peterbalassa3474 A videóban 3:44-nél kikapcsolod az elosztód kapcsolóját amibe be van dugva az inverter és valóban világít tovább a kapcsoló, illetve az inverteredről sem tűnik el a hálózat visszajelzése. Egészen 5:33-ig, akkor halványodik el az elosztóban a lámpa szép lassan. Érdekes jelenség.
@@ViktorBajzek Újranéztem a vidit, és igazatok van, tényleg ez látszik. De nem jöttem rá az okára. Azóta ellenőriztem, majd 100x próbálgattam de nem tudtam előidézni a jelenséget. Ha lekapcsolom a hosszabbítót, akkor az galvanikusan le van választva. Ha továbbra is ég a visszajelző, akkor azt az inverter táplálja vissza. Viszont erre az inverter nem képes hardveresen, nem erre van tervezve. Elvben lehetetlen. Nem tudom.
hehe elarulom, hogy 468cellas bmssel uzemeltetett 100V 7kW -os akkupakkbol csinaltunk egy 48V-os 6kW-osat, bms nelkul. a cellakra ramertunk, egy ezred volt kulombseg se volt koztuk;))) ha jok a cellak, akkor egyutt oregednek. foleg ha impedancia + kapacitas szerint allitottad ossze. kesobb ratettem egy daly 200A -t tudo bmst.
Szevasz! A palackos hasonlatod ötletes! És épp azzal mutattad be a problémát is! Amikor az egyik tele van, de a másik még nem, attól még a töltőáram mindegyik cellán átmegy-->Mi is fog történni a teli "palackkal"? Ha jók és egyformák az akkucellák, akkor a bms-nek sokáig látszólag nincs értelme. De ha nincs, akkor hamarabb jön el az az idő, amikor az egyik cella kiáll a sorból, és az egész tönkre megy. (Szereted a hasonlatokat, akkor --> egy új autó minden hengere egyformán teljesít alapjáraton vagy a fékpadon maxra hajtva-->évek múlva egy henger szinte biztos hogy csak súlynak lesz jelen :) ) Egy másik észrevétel: Egy ilyen tesztnél ne csak a leggyengébb láncszemet mérd, hanem a legerősebbet is! (Így most látszatra jó volt, de mi van ha valamelyik már rég túltöltődött ?)
Szia! Én másképpen látom: Tegyük fel, hogy van BMS-ünk, és az akkupakkunk egyik cellája elérte a max töltöttséget. Ekkor a BMS ebből a cellából kiveszi a delejt és átteszi egy másikba. Ergo az egész pakk erről az egy celláról fog töltődni! Nem lesz egyenletes a terhelés, hanem a leggyengébb cella extra terhelést kap, és tönkre is fog menni, sokkal hamarabb, mint a többi. Jó sokáig a BMS ezt el fogja fedni, de akkor is az egyik celládat lassan de biztosan kinyírja. Míg, ha egy okosan meghatározott fesz. szinteken leállítom a töltést-merítést, az összes cella egyenlően degradálódik. Persze nem azt állítom, hogy mondjuk évente 1x egy top balanszot ne viselne el a rendszer... 😀 De ha hozzáveszed, hogy egy 48 voltos 150 amperes BMS 60-80K ba kerül, már nem is tűnik hülyeségnek az évi 1x-i balance. Úgy hogy a celláidat se vágja gallyra. De nyugodtan mondd, ha nem így gondolod, az egész videónak pont ez az értelme, hogy ellamentáljunk a részleteken. 😆
@@peterbalassa3474 maradjunk az palackos hasonlatodnál: Amikor az túlcsordulna, akkor egy "fecskendőnyi" is jelentős csökkenést okozhat. Viszont így a BMS tovább engedi a töltést, és a többi cellát (palackot) is engedi teli töltődni. Tételezzük fel, hogy az összes cellád teli van! Az egyik cella valamiért gyengébb mint a többi (legyen 80% a többihez képest) Amikor szinte csak a felső tartományban használod a packot, addig nem is jelentkezik az egyik gond, csak akkor amikor valamiért 90%-ot vennél ki. Sok cellának ez nem okozna gondot, de a gyengébb itt már meg is kotlana! Persze ha olyan fesz értéket állítasz be hogy ne merüljön le ennyire, akkor azzal csak elodázod/elfeded a hibás cellát, és csak későn veszed majd észre, amikor az az 1 alul, a többi meg túltöltött lesz (Az a fesz ami nem jelenik meg az egyik akkun, az rajta lesz a másikon!) A rendszeres topp ballanszról meg csak annyit: Autót se szerel otthon mindenki, mert nem ért hozzá! Olyan háztartásban ahol telepítenek egy ilyen rendszert, és esetleg eltávozik aki ért hozzá, akkor mi is fog történni az ottmaradottakkal ? Erre is kell gondolni !!!
@@peterbalassa3474 Szia! Nem így működik! Összességében csak a teljes akkupakk kapocsfeszültségét "látja" az inverter , az egyes cella devianciákról semmi infója nincs, ezért csak tökéletesen egyforma kapacitással rendelkező azonos típusú azonos töltöttségi szinten lévő cellákkal működik a módszer !(mindegyik feltétel megléte egyformán és elengedhetetlenül fontos.(erre való az olyan bms ami balancer funkcióval is rendelkezik) Mivel minden akkucella rendelkezik egy un. belső ellenállással ,felfogható úgy is mint egy sorosan kapcsolt ellenállás hálózat egy eleme, amik aránya viszont meghatározza a sorbakapcsolt cellák (ellenállások) feszültségosztását. Bármilyen apró eltérés a cellák kapacitása és/vagy ebből adódó töltöttségi szintje között, öngerjesztő módon egyre nagyobb különbséget fog előidézni , ami így a rendszer borulásához, a cellák idő előtti tönkremeneteléhez vezet. Az összes akkumulátor típus érzékeny a pontos töltési/merítési paraméterekre, de az lfp és a lion különösen... a lion még hevesen is reagál...nyílik... Lehet pl lfp-t így is üzemeltetni - balanceres bms nélkül - de macerás... kb fél évente szétbontod az összekötőket / cellákat , és párhuzamosan kapcsolod őket kb. egy napra, hogy kiegyenlítsék egymást, majd a végén újra összerakod a soros kapcsolást, és töltöd /meríted újra...
@@joeforester6961 Tulajdonképpen egyetértünk. Az inverternek nincs infója a degradálásról, ezért ezt neked kell meghatároznod a töltési és merítési határok beállításánál. Azt továbbra sem látom, hogy miért jó nekem, ha a leghamarabb feltöltődött cellából veszi ki a delejt a BMS, és teszi a többibe. Ez az adott cella idő előtti kimúlását fogja eredményezni.
@@lajosinancsi1583 "maradjunk a palackos hasonlatodnál: Amikor az túlcsordulna, akkor egy "fecskendőnyi" is jelentős csökkenést okozhat. Viszont így a BMS tovább engedi a töltést, és a többi cellát (palackot) is engedi teli töltődni." - Pont erről beszélek. A BMS ezt nem tudja kezelni, de Én viszont igen, mert előre meghatározom a szinteket. Persze ez meló, meg vacakolás, meg kell egy inverter ami tudja a CC/CV töltést... De ez itt egy DIY (Do It Youtself - Csináld magad) csatorna... :)
Nem értem miért érvelsz mindig a tudja a "CC/CV töltést" -el, azt minden Li töltő tudja. Nem a BMS dolga a töltés vezérlés, az csak megvédi a cellákat túltöltéstől, túlmerítéstől, esetleg egyenlíthet. Ami azért következhet be, mert nem feltétlenül egyforma a cellák kapacitása, belső ellenállása és idővel elmászhatnak a feszültségek. Még a Japán meg Koreai gyártók se merik kihagyni, pedig egyenletesebb gyártási minőséget tudnak mint általában a Kínaiak
0:27 az inkább 150A-es. Másik észrevételem, amit mások is szóvá tettek (kicsit úgy érzem, hogy eredménytelenül), hogy az inverter csak az akkut látja, csak azt kezeli, a BMS meg a cellákat menedzseli. Ha úgy gondolod, hogy ez felesleges, úri hülyeség, akkor sok mérnök sok óráját dobod ki az ablakon. Meg az indokoltnál korábban minimum 1 cellát, de inkább az egész akkupakkot. A "vélemény" az enyém, a döntés a tied. Én sürgősen bekötném azt a JK-t. Ha akarod továbbfejleszteni a rendszered, akkor RS485-ön keresztül az inverterrel is összekötöd a BMS-t.
Jogos amit írsz. Ha abból indulok ki, hogy az elektromos autók több ezer cellából álló pakkjában sincs BMS, akkor akár életszerű is lehet a dolog. Azokat viszont különleges gonddal válogatják össze, az összes cella millivoltra pontosan együtt fut. Ám ez nem szokott megvalósulni a napelemes LFP akkuknál. Sokkal nagyobb eltérések szoktak lenni a cellák között, amik a használatkor még jobban szétcsúsznak. A későbbi videómban láthatod, hogy feltettem a JK bms-t, és jól is müxik. Ennek ellenére nem tartom hülyeségnek a lehetőséget, ha valakinek nincs plussz 100K forintja a BMS-re akkor is nyugodtan vágjon bele a szigetüzem projektbe. Ezen ne múljon, csak figyeljen oda jobban. Magamnak sikerült úgy beállítani az Epever invertert, hogy úgy tölt és merít, hogy a BMS semmit nem kompenzál! Nincs rá szükség. De majd erről egy másik vidiben lamentálok majd.
@@peterbalassa3474 hogy ne lenne az autók akkupakkjában cellánkénti menedzselés? Konrétan szoftverből meg lehet bontás nélkül mondani, melyik cella ment a levesbe.
Pl a Teslában van 6-8000 cella. Szerintem ezek blokkokra vannak osztva, mondjuk ezrenként. Nem hiszem, hogy megmondja, hogy a 7329-dik cella szar. Egy blokkot figyelhet, és jelezheti, hogy ott gond lehet... De balanszolás nincs szerintem. Együtt futnak a cellák, gyárilag úgy vannak kiválogatva. Régebben így olvastam.
"Ilyen akkucsomagot nem lehet BMS nélkül használni." Lehetni lehet, csak nem érdemes. Mert ha egy cellát véletlenül túlmerítesz, tönkreteszed. Ha meg túltöltöd, abból tűzijáték is lenet.
Pont erről szól a videó, hogy az Epever töltése CC/CV töltés, így ha okosan vannak megválasztva az akkucsomag fesz szintjei, nem lehet gond. De természetesen egy BMS nem árt.
@@peterbalassa3474 , Az én akkupakkom is majdnem ezred volt pontossággal egyazon feszültségen van a teljes töltöttségnél. A különbség 3 volt környékén jelentkezik, amikor a leggyengébb cella feszültsége már esni kezd, a többié pedig még nem. Ez a teszt, hogy pár amper kivétele után a feszültség nem változik , nem releváns és szerintem félrevezető. Tisztelettel
@@peterbalassa3474 Ha meg sem közelíted a teljes töltöttség/lemerültség szintjét, akkor csak később jutsz el abba az állapotba, hogy egy cellánál mégis átléped a határt. De előbbutóbb eljutsz oda. Annyi könnyebbség van az LFP celláknál, hogy egy kis túltöltöttséget (az okosok szerint) még elviselnek tűzijáték nélkül. Hosszú távon viszont nem szerencsés.
@@raytry69 A litiumos akkuk akkor a legtartósabbak, ha 20-80% között meríted-töltöd. Ilyen esetben sosem éred el az alját illetve a tetejét. Ettől még tönkremegy? Nem hiszem, sőt. Ha nem forszírozod a határokat, jobban jársz szerintem.
@@cookye2011 Nem pár amper volt hanem sok, a teljesítmény nagyját kivettem belőle. Pont azért tettem bele teljes ciklusokat, hogy feljegyezzem az egyes cellák viselkedését menet közben, folyamatosan figyelve azt. Tudom, hogy szinte senki nem ment ennyire a dolgok mélyére, de Engem érdekelt, mi történik cellaszinten. Ez történt, amit felvettem nektek. :)
3:43 Az elosztó visszajelző lámpája továbbra is égve marad??? Fasza! Ha rá van kötve a hálózatra és feszmentesítenek, akkor továbbra is visszatermel. Életveszélyes.
Ez az inverter nem képes visszatermelni, és nincs is rákötve az utcai hálózatra. Tönkre is menne azonnal, ha rákötném. Valamit félrenéztél.
@@peterbalassa3474 Nézd meg alaposabban a videódat.
@@raytry69 A fogyasztók elosztója az inverterből jön. A falban lévő konnektorban valóban 2 dugó van bedugva, az egyik az inverter, a másik a labortáp. Félrenézted :) Ha az inverter kimenetét rádugnám a 220-ra, szétégne az epeverem.
@@peterbalassa3474 A videóban 3:44-nél kikapcsolod az elosztód kapcsolóját amibe be van dugva az inverter és valóban világít tovább a kapcsoló, illetve az inverteredről sem tűnik el a hálózat visszajelzése. Egészen 5:33-ig, akkor halványodik el az elosztóban a lámpa szép lassan. Érdekes jelenség.
@@ViktorBajzek Újranéztem a vidit, és igazatok van, tényleg ez látszik. De nem jöttem rá az okára. Azóta ellenőriztem, majd 100x próbálgattam de nem tudtam előidézni a jelenséget. Ha lekapcsolom a hosszabbítót, akkor az galvanikusan le van választva. Ha továbbra is ég a visszajelző, akkor azt az inverter táplálja vissza. Viszont erre az inverter nem képes hardveresen, nem erre van tervezve. Elvben lehetetlen. Nem tudom.
hehe elarulom, hogy 468cellas bmssel uzemeltetett 100V 7kW -os akkupakkbol csinaltunk egy 48V-os 6kW-osat, bms nelkul. a cellakra ramertunk, egy ezred volt kulombseg se volt koztuk;))) ha jok a cellak, akkor egyutt oregednek. foleg ha impedancia + kapacitas szerint allitottad ossze. kesobb ratettem egy daly 200A -t tudo bmst.
Köszi, Én is pont kísérleteztem ezzel a dologgal.
👍👍👍Szuper
Köszi.
Szevasz!
A palackos hasonlatod ötletes! És épp azzal mutattad be a problémát is!
Amikor az egyik tele van, de a másik még nem, attól még a töltőáram mindegyik cellán átmegy-->Mi is fog történni a teli "palackkal"?
Ha jók és egyformák az akkucellák, akkor a bms-nek sokáig látszólag nincs értelme. De ha nincs, akkor hamarabb jön el az az idő, amikor az egyik cella kiáll a sorból, és az egész tönkre megy. (Szereted a hasonlatokat, akkor --> egy új autó minden hengere egyformán teljesít alapjáraton vagy a fékpadon maxra hajtva-->évek múlva egy henger szinte biztos hogy csak súlynak lesz jelen :) )
Egy másik észrevétel: Egy ilyen tesztnél ne csak a leggyengébb láncszemet mérd, hanem a legerősebbet is! (Így most látszatra jó volt, de mi van ha valamelyik már rég túltöltődött ?)
Szia! Én másképpen látom: Tegyük fel, hogy van BMS-ünk, és az akkupakkunk egyik cellája elérte a max töltöttséget. Ekkor a BMS ebből a cellából kiveszi a delejt és átteszi egy másikba. Ergo az egész pakk erről az egy celláról fog töltődni! Nem lesz egyenletes a terhelés, hanem a leggyengébb cella extra terhelést kap, és tönkre is fog menni, sokkal hamarabb, mint a többi. Jó sokáig a BMS ezt el fogja fedni, de akkor is az egyik celládat lassan de biztosan kinyírja. Míg, ha egy okosan meghatározott fesz. szinteken leállítom a töltést-merítést, az összes cella egyenlően degradálódik. Persze nem azt állítom, hogy mondjuk évente 1x egy top balanszot ne viselne el a rendszer... 😀 De ha hozzáveszed, hogy egy 48 voltos 150 amperes BMS 60-80K ba kerül, már nem is tűnik hülyeségnek az évi 1x-i balance. Úgy hogy a celláidat se vágja gallyra. De nyugodtan mondd, ha nem így gondolod, az egész videónak pont ez az értelme, hogy ellamentáljunk a részleteken. 😆
@@peterbalassa3474 maradjunk az palackos hasonlatodnál: Amikor az túlcsordulna, akkor egy "fecskendőnyi" is jelentős csökkenést okozhat. Viszont így a BMS tovább engedi a töltést, és a többi cellát (palackot) is engedi teli töltődni.
Tételezzük fel, hogy az összes cellád teli van! Az egyik cella valamiért gyengébb mint a többi (legyen 80% a többihez képest) Amikor szinte csak a felső tartományban használod a packot, addig nem is jelentkezik az egyik gond, csak akkor amikor valamiért 90%-ot vennél ki. Sok cellának ez nem okozna gondot, de a gyengébb itt már meg is kotlana! Persze ha olyan fesz értéket állítasz be hogy ne merüljön le ennyire, akkor azzal csak elodázod/elfeded a hibás cellát, és csak későn veszed majd észre, amikor az az 1 alul, a többi meg túltöltött lesz (Az a fesz ami nem jelenik meg az egyik akkun, az rajta lesz a másikon!)
A rendszeres topp ballanszról meg csak annyit: Autót se szerel otthon mindenki, mert nem ért hozzá! Olyan háztartásban ahol telepítenek egy ilyen rendszert, és esetleg eltávozik aki ért hozzá, akkor mi is fog történni az ottmaradottakkal ? Erre is kell gondolni !!!
@@peterbalassa3474 Szia!
Nem így működik!
Összességében csak a teljes akkupakk kapocsfeszültségét "látja" az inverter , az egyes cella devianciákról semmi infója nincs, ezért csak tökéletesen egyforma kapacitással rendelkező azonos típusú azonos töltöttségi szinten lévő cellákkal működik a módszer !(mindegyik feltétel megléte egyformán és elengedhetetlenül fontos.(erre való az olyan bms ami balancer funkcióval is rendelkezik)
Mivel minden akkucella rendelkezik egy un. belső ellenállással ,felfogható úgy is mint egy sorosan kapcsolt ellenállás hálózat egy eleme, amik aránya viszont meghatározza a sorbakapcsolt cellák (ellenállások) feszültségosztását.
Bármilyen apró eltérés a cellák kapacitása és/vagy ebből adódó töltöttségi szintje között, öngerjesztő módon egyre nagyobb különbséget fog előidézni , ami így a rendszer borulásához, a cellák idő előtti tönkremeneteléhez vezet.
Az összes akkumulátor típus érzékeny a pontos töltési/merítési paraméterekre, de az lfp és a lion különösen... a lion még hevesen is reagál...nyílik...
Lehet pl lfp-t így is üzemeltetni - balanceres bms nélkül - de macerás...
kb fél évente szétbontod az összekötőket / cellákat , és párhuzamosan kapcsolod őket kb. egy napra, hogy kiegyenlítsék egymást, majd a végén újra összerakod a soros kapcsolást, és töltöd /meríted újra...
@@joeforester6961 Tulajdonképpen egyetértünk. Az inverternek nincs infója a degradálásról, ezért ezt neked kell meghatároznod a töltési és merítési határok beállításánál. Azt továbbra sem látom, hogy miért jó nekem, ha a leghamarabb feltöltődött cellából veszi ki a delejt a BMS, és teszi a többibe. Ez az adott cella idő előtti kimúlását fogja eredményezni.
@@lajosinancsi1583 "maradjunk a palackos hasonlatodnál: Amikor az túlcsordulna, akkor egy "fecskendőnyi" is jelentős csökkenést okozhat. Viszont így a BMS tovább engedi a töltést, és a többi cellát (palackot) is engedi teli töltődni." - Pont erről beszélek. A BMS ezt nem tudja kezelni, de Én viszont igen, mert előre meghatározom a szinteket. Persze ez meló, meg vacakolás, meg kell egy inverter ami tudja a CC/CV töltést... De ez itt egy DIY (Do It Youtself - Csináld magad) csatorna... :)
Nem értem miért érvelsz mindig a tudja a "CC/CV töltést" -el, azt minden Li töltő tudja. Nem a BMS dolga a töltés vezérlés, az csak megvédi a cellákat túltöltéstől, túlmerítéstől, esetleg egyenlíthet. Ami azért következhet be, mert nem feltétlenül egyforma a cellák kapacitása, belső ellenállása és idővel elmászhatnak a feszültségek. Még a Japán meg Koreai gyártók se merik kihagyni, pedig egyenletesebb gyártási minőséget tudnak mint általában a Kínaiak
Próbáltam, mennyire macerás nélküle az élet. Meg olcsóbb is ugyebár.
0:27 az inkább 150A-es. Másik észrevételem, amit mások is szóvá tettek (kicsit úgy érzem, hogy eredménytelenül), hogy az inverter csak az akkut látja, csak azt kezeli, a BMS meg a cellákat menedzseli. Ha úgy gondolod, hogy ez felesleges, úri hülyeség, akkor sok mérnök sok óráját dobod ki az ablakon. Meg az indokoltnál korábban minimum 1 cellát, de inkább az egész akkupakkot. A "vélemény" az enyém, a döntés a tied. Én sürgősen bekötném azt a JK-t. Ha akarod továbbfejleszteni a rendszered, akkor RS485-ön keresztül az inverterrel is összekötöd a BMS-t.
Jogos amit írsz. Ha abból indulok ki, hogy az elektromos autók több ezer cellából álló pakkjában sincs BMS, akkor akár életszerű is lehet a dolog. Azokat viszont különleges gonddal válogatják össze, az összes cella millivoltra pontosan együtt fut. Ám ez nem szokott megvalósulni a napelemes LFP akkuknál. Sokkal nagyobb eltérések szoktak lenni a cellák között, amik a használatkor még jobban szétcsúsznak. A későbbi videómban láthatod, hogy feltettem a JK bms-t, és jól is müxik. Ennek ellenére nem tartom hülyeségnek a lehetőséget, ha valakinek nincs plussz 100K forintja a BMS-re akkor is nyugodtan vágjon bele a szigetüzem projektbe. Ezen ne múljon, csak figyeljen oda jobban. Magamnak sikerült úgy beállítani az Epever invertert, hogy úgy tölt és merít, hogy a BMS semmit nem kompenzál! Nincs rá szükség. De majd erről egy másik vidiben lamentálok majd.
@@peterbalassa3474 hogy ne lenne az autók akkupakkjában cellánkénti menedzselés? Konrétan szoftverből meg lehet bontás nélkül mondani, melyik cella ment a levesbe.
@@csabakertesz3 Szerintem balanszolás nincs. Max. diagnosztika.
Pl a Teslában van 6-8000 cella. Szerintem ezek blokkokra vannak osztva, mondjuk ezrenként. Nem hiszem, hogy megmondja, hogy a 7329-dik cella szar. Egy blokkot figyelhet, és jelezheti, hogy ott gond lehet... De balanszolás nincs szerintem. Együtt futnak a cellák, gyárilag úgy vannak kiválogatva. Régebben így olvastam.
"Ilyen akkucsomagot nem lehet BMS nélkül használni."
Lehetni lehet, csak nem érdemes. Mert ha egy cellát véletlenül túlmerítesz, tönkreteszed. Ha meg túltöltöd, abból tűzijáték is lenet.
Pont erről szól a videó, hogy az Epever töltése CC/CV töltés, így ha okosan vannak megválasztva az akkucsomag fesz szintjei, nem lehet gond. De természetesen egy BMS nem árt.
@@peterbalassa3474 , Az én akkupakkom is majdnem ezred volt pontossággal egyazon feszültségen van a teljes töltöttségnél.
A különbség 3 volt környékén jelentkezik, amikor a leggyengébb cella feszültsége már esni kezd, a többié pedig még nem.
Ez a teszt, hogy pár amper kivétele után a feszültség nem változik , nem releváns és szerintem félrevezető.
Tisztelettel
@@peterbalassa3474 Ha meg sem közelíted a teljes töltöttség/lemerültség szintjét, akkor csak később jutsz el abba az állapotba, hogy egy cellánál mégis átléped a határt. De előbbutóbb eljutsz oda. Annyi könnyebbség van az LFP celláknál, hogy egy kis túltöltöttséget (az okosok szerint) még elviselnek tűzijáték nélkül. Hosszú távon viszont nem szerencsés.
@@raytry69 A litiumos akkuk akkor a legtartósabbak, ha 20-80% között meríted-töltöd. Ilyen esetben sosem éred el az alját illetve a tetejét. Ettől még tönkremegy? Nem hiszem, sőt. Ha nem forszírozod a határokat, jobban jársz szerintem.
@@cookye2011 Nem pár amper volt hanem sok, a teljesítmény nagyját kivettem belőle. Pont azért tettem bele teljes ciklusokat, hogy feljegyezzem az egyes cellák viselkedését menet közben, folyamatosan figyelve azt. Tudom, hogy szinte senki nem ment ennyire a dolgok mélyére, de Engem érdekelt, mi történik cellaszinten. Ez történt, amit felvettem nektek. :)