Cohousing a saját lakás helyett? | Megosztott ter(h)ek és közösségi lét a lakhatási válság idején
HTML-код
- Опубликовано: 16 май 2024
- A cohousing Nyugat-Európában már elterjedt lakhatási forma, és megjelentek az első magyarországi képviselői is. Cohousingról akkor beszélünk, amikor hasonló gondolkodású emberek költöznek össze egy közös otthonba, amelyet közösen alakítanak ki, és a működési szabályokat is közösen hozzák. Nem sima társbérletről van tehát szó, és nem elsősorban azért költöznek össze az emberek, mert amúgy drága lenne a saját albérlet vagy ingatlan.
A fő vonzerő a közösségi együttlét, hogy a lakók segíteni, támogatni is tudják egymást, és elkerülik az elmagányosodást. Itthon igazi, társasház léptékű cohousing még nincs, de hasonló kezdeményezések már vannak. A CoHousing Budapest Egyesület például azt tűzte ki céljául, hogy megvalósítják az első magyar mintaprojektet, amelyet reményeik szerint számos más hazai cohousing követ majd.
#cohousing #lakhatás #albérlet #ingatlan
#DWMagyar
![Cordae - Saturday Mornings (feat. Lil Wayne) [Official Music Video]](http://i.ytimg.com/vi/z2GYJua09F0/mqdefault.jpg)
Introvertált rémálom.
Pontosan 😂 Valószínűleg nem kellene egy hét, hogy megfutamodjak 😂
Szuper, így adják el, hogy ha már nem tudsz megfizetni egy albérletet sem, hogy majd cohousingba éljél mert menő.
Persze, a cohousing véletlenül se arról szól, hogy a lakótárs szó kap egy jobban hangzó kifejezést, és a lakhatási problémák megoldását a kormányok noszogatása és a nagyvállalatok megadóztatása helyett az egyénekre hárítsák. Lehet itt magányosságról és izolációról beszélni (megnéztem a TED videót, köszi), de valahogy mégse azt látjuk, hogy a felső rétegek sorban húzzák fel maguknak a társasházakat, amiben mindenkinek jut 6-8 négyzetméter személyes élettér, a maradékon pedig közösen főzik a pestós tésztát. Őket valamiért nem érinti az elidegenedés, amikor felhúznak egy 3-400 négyzetméteres, rettentően magányos kuckót.
Vagy ők a 300-400 m2-en lakótársaznak. Ott azért lehet, ott nem kényszer.
De 40-70 m2-en ez elég nehezen vihető konstrukció, itt sem véletlen a budai "villa" méret.
Nagyon toleránsnak kell lenni a másikkal szembe, és az sem utolsó szempont (ha nem összeszokott emberekről, barátokról, hanem "vadidegenekről" van szó), hogy egymásnak szimpatikusak legyenek, és ne legyenek idegesítő szokásaik (csoszog, szipog, hangosan fújja az orrát, folyton rendezkedik, pakolászik, matat, stb, stb, stb, stb...). Én például nagyon szeretem a csendet, és zenét kedvelő, hallgató személlyel pár nap alatt összevesznék. Nekem kell a privát szféra, úgy, hogy teljesen vissza tudjak vonulni, ha nem akarok másról még csak tudomást venni sem. És azt sem szeretem, hogyha a cuccaimat más használja (az tabu!). Ez az életforma nem mindenkinek való! Ehhez kimondottan olyan személyiségű emberek kellenek, akik ezt kimondottan élvezik. Én a magányt jobban szeretem, magamban elteszek-veszek, és élvezem, hogy nincs ki szóljon hozzám.
Amíg választható, addig teljes mértékben támogatom, csinálja, aki szeretné. De kötelezővé ne tegyék, mert az egy katasztrófa lenne. Nekem biztosan, és annak is, akivel "összezárnak".
Egymással barátságos vagy baráti viszonyt ápoló fiatalok összeköltöznek egy közös lakásba.
Hát ez fantasztikus, mindenkiképpen önálló riportot érdemel.
Vagy csak egy újszülöttnek minden vicc új? :)
Tedx előadás: Van magyar felirat hozzá ruclips.net/video/mguvTfAw4wk/видео.html
A lényeg a direkt erre a szisztémára épülő ingatlan/infrastruktúra. Végignézted egyáltalán?!
03:00 - Minden rosszindulat, meg egyéb nélkül: nem olyan elviselhetetlen, ha van az embernek saját ingatlana. Szívből kívánom, hogy ez minél többeknek megadassék.
Ez a system is arra épül, nem a kész bérelt épületek szobáira...Direkt közösség által lakott épületnek készül. Az nagy különbség!
Szóval feltalálták a "lakótárs" intézményét, csak most ez "koháuzing"...
Rendben.
Tedx előadás a cohousingról: Van magyar felirat hozzá ruclips.net/video/mguvTfAw4wk/видео.html
azért ez annál több
@@ortilio Miben több? Egyetem alatt laktam barátokkal albérletben és voltam kollégiumban is, ez sem tűnik másnak.
@@lydon5595 itt már felnőtt vagy nem pedig fiatal:)
@@ortilio Akkor mégse több ez a lakótárs szerepnél, csak más a korcsoport :D
Önbecsapás, hogy ez egy közösségi élet. A társadalom és a közösség alapja a család, amiből lehet fejlődni, táplálkozni és ami megteremti a máshoz való kapcsolódás alapjait. Itt csak egymás mellett élő individuumokat látunk, akik között nincs valódi kohézió.
Ha egyből jöttél a kommentszekcióba, lefordítom: simán lakótársként él együtt pár ember. Nyertem neked 7 percet.
Elképesztő videó amúgy, tankönyvi példa a bullshit-re.
Hollandiaban, Svajcban azert terjedt el ez a társbérlet, mert nagyon drágák az ingatlanok. Németországban is emiatt vannak WG-k plusz sok nagyvaros van munkalehetőséggel.
Kedves "csak az vitte valamire, akinek saját ingatlanja van": hányan ismeritek a szomszédotokat? Hányan köszöntitek fel a szülinapján? Vigyáztok a kutyájára, macskájára, gyerekére? Hívjátok át egymást vacsorára? Szerintem a közösség sokkal többet ér, mint a saját ingatlan. Ezért szeretnék így élni én is.
Pont ezért nem látom értelmét co-housingba költözni.
Mert nem hívom át vacsorára szomszédot, nem köszöntöm fel - mert nem is tudom mikor van - a szülinapján, nem vigyázok a gyerekére, stb. Mindezt úgy, hogy alapvetően kedvelem őket, ebben a 9 lakásos társasházban. Talán itt lehetne kezdeni. De a közös konyha már sok lenne.
Sok dolog szimpatikus viszont, leginkább a gazdaságosság. Van egy csomó háztartási kütyü amit ritkán használunk, ilyeneken lehetne osztozni. Pl. egy ideje gondolkozom egy szárítógépen a mosógép mellé. Nem hiszem, hogy többet használnám évi 10 alkalomnál, a lakásban egyáltalán nincs hely, erre jó megoldás lehetne egy közösségi.
Amcsi filmekben gyakran közös mosókonyha van, azon már sokat gondolkoztam, hogy mennyire jó vagy sem. De mivel hetente többször is mosok, nem szeretnék annyi időt egy pincében tölteni. 😅
Magas labda ez de nem csapom le. Maradjunk annyiban hogy flatmate ekkel - még saját fürdőszobás esetben sem akarok többet lakni aki nem az ember családja . Külföldön mivel jobban el vannak szálva az árak ezért ott azért jobban elterjedtebb. A “nagymama “ meg elég erőltetten adta oda azt a pezsgőt… de persze ezek a szükség megoldások trendi néven, pici marketinggel. Reggel egy idegen után a szarszagba bemenni a fürdőszobába azért hogy fogat moss vagy nőként elkészülj az kellemes motiváló élmény hogy saját ingatlant akarj.
Én ezt úgy tudom elképzelni, hogy saját fürdőszoba és legalább egy teakonyha jár egy adott lakrészhez, és ehhez kapcsolódnak a közösségi terek, pl. egy nagyobb jól felszerelt konyha, egy hely ahol lehet társasozni, egy mozi/könyvtárszoba. Ilyen felállásban el tudnám képzelni.
Ajánlom A kommuna című filmet (Thomas Vinterberg rendezte)
Azért ne menjen a co-housing az élettér rovására.
Megj.: a közös főzéssel kapcsolatban sokat változott a világ az elmúlt években, már annyi minden ételösszetevőre lehetünk intoleránsak, plusz az ízlések is totál különbözőek... elképzelni nem tudom hogy lehet mindenki elégedett, kivéve olyan helyzetet, ahol valaki imád főzni, a többieknek meg mindegy. 😄
Akik az Èlettôl fèlnek.
Nem értem ebben mi az új 😂 ki
😎😎
A kommentekből látom, hogy a magyaroknak ez is ijesztő, mint minden kicsit más a megszokottól. Pedig szerintem adott esetben lehet ez valakiknek épp a megfelelő formáció a lakhatásra. Kötelezni meg nyilván nem kötelezhetnek senkit az együtt élésre, ha másnak meg jó, akkor meg miért ne?
Mellesleg szerintem ez egy alternatív (és jobban működő) opciója lehetne a rideg idősotthonoknak. Én pl. aggkoromban majd szívesen összeköltöznék majd szintén ráncos barátaimmal egy ilyesmibe nyugdíjas éveimre.
De még hol van az! 😂
Itt a probléma elsősorban az, hogy ez a megoldás sokak számára a gyakorlatban kötelező, mert mást nem engedhetnek meg anyagilag. Bizonyára vannak emberek, akik még akkor is ezt az életmódot választanák, ha lenne lehetőségük választani, de a legtöbben egy végletekig beszűkült privát szférát látnak benne, amire az anyagi helyzetük kényszeríti rá őket. Alapvető problémák vannak jelenleg a lakhatásban, amire se az állam nem reagál normálisan, a piac pedig kifejezetten ellenérdekelt abban, hogy normalizálódjon a helyzet. Az az irány, hogy sok ember lakjon minél kisebb helyen egyre több pénzért, pont egy disztópia irányába mutat, és amikor megpróbálnak emögé egy mesterkélt életérzést belevinni, a szokásos markeinges bullshit dumákkal, mint tudatosság, fenntarthatóság, akkor nem kell csodálkozni, hogy sokakból egyből olyan reakciót hoz ki, mint a greenwashing, greenshaming esetében.
Rőbertnek mondta már valaki hogy az öreges, fáradt, szomorú arcához egy a nőies hosszú, ritka haj nagyon előnytelen?
Hadd legyen, szeretik a pulyák!
2024.
Szuper,tetszik!
Szeretnék én is hasonlóan élni!❤
Jönnek a kínaiak, úgyhogy nem árt a jónépet kóhauzingolni agyilag. Persze az 50-es években már feltalálták ezt a méltán népszerű spanyolviaszt.
A couhousingban élők szerint a társbérletnél jóval több, hiszen nem párhuzamosan élnek egymás mellett, hanem közösségben. Figyelnek egymásra, megosztják a dolgaikat, a feladatokat, közösen hoznak döntéseket. Például arról, mi legyen az ebéd. Ez derül ki a riportból is.
Hát szerintem pontosan ugyanígy laknak pl Londonban a magyarok95%-a….
Nem kell magyarázni: meghosszabbított társbérlet csóró egyetemistáknak, akiket a mamahotelből kivágtak vagy vidéken van. Aztán eltelik így az élet. Valódi párkapcsolatok, család, stb nélkül.. és az élet végén ott maradnak egyedül és el kell majd gondolkodniuk, miért is éltek és hogy megérte-e. Semmi bajom a szereplőkkel, de 25 éves kor felett ez már nagyon nem természetes.
Én azt se értem, hogy az elején a csaj hogy gondolja, hogy a gyerekeit így neveli fel. Érdekes lesz az 5-6 lakótársat megkérdezni, hogy ők mit gondolnak a konstans gyereksírásról, az almapürében úszó konyháról, szétszórt játékokról. Már ha a leendő apa egyáltalán megfelel a közösségi normáknak, és hajlandók befogadni maguk közé.
Mert az a természetes, amit a sok elmaradott és begyepesedett valakik eldöntenek?
Szerintem te nem érted a közösség lényegét.
Mi például nem szeretnénk saját gyereket, de szívesen besegítenénk egy olyan családnak, akivel egyezik az értékrendünk. Így akár meg is lehet osztani a gyerekkel járó munkát, win-win. Tudom, hogy ez nagyon nem illik bele a sokak által elfogadott normákba, de azon kívül is van élet. Szerintem azon kívül kezdődik.
@@lydon5595azt mondta, hogy cohousing-ban szeretné nevelni. Ez a magyar példa nem az. Elmondják a videóban, hogy mi a cohousing.
@@HUNFender Értem amiről beszélsz, én mégis egy sokkal kötöttebb életmódnak látom ezt. Szerintem önmagában az is elég nehéz, hogy az ember a párjával kialakítson egy olyat életet, olyan szokásokat és kompromisszumokat, amik évekig, évtizedekig jól fognak működni mindkét félnél. Idegeneket behozva az élettérbe ez még több kompromisszumot, még több türelmet, alkalmazkodást jelent. Pl. mi van akkor, ha az eddig befogadott pároddal szakítasz, és az új párod nem nyeri el a közösség szimpátiáját, nem tud, vagy nem hajlandó alkalmazkodni a közösség működéséhez elengedhetetlen szabályokhoz? Ezzel én nem azt mondom, hogy mindenki úgy éljen, ahogy én, akinek ez kell, tegyen így. Viszont ami a videóban van, az szerintem csak a cukormáz egy jóval kötöttebb, kiszolgáltatottabb életmódon.
00:30
Szerintem kamukód: 1234 (vagy 7894)
(remélem, volt annyi eszük)
Van annyi. 😉
@@DWMagyar De legalább a pontos cím is jól látszik hozzá, ha valakit érdekelnek a részletek, megkérdezheti személyesen.
@@tamasviraszto7292 és? nagy ügy - szabad országban élünk, vagy talán bűnözőnek tűnnek, esetleg államtitkot birtokolnak?
Ne már, hogy ez jó! Max az inceleknek.
Régen láttam már ilyen undorító komment szekciót egy ilyen ártalmatlan riport alatt. Senki nem mondta, hogy így kell élnetek, még is nagyon fáj nektek valamiért, hogy vannak, akik egy baráti közösségben élnek. Vajon miért fáj ez nektek ennyire kedves mindentudó kommentelő? Ennyire sért a magányodban ez a riport?
Egyébként nem túl könnyű egy működő cohousingot kivitelezni, és nem nem teljesen olyan mint a londoni magyarok, akik egymás hegyén hátán laknak, ugyanis ezek az emberek megválsztották, hogy kivel lakjanak együtt, ami sokszor több éves szervezés és csapatépítés eredménye. Nem mindenkinek való, nem konvencionális. És? Kit érdekel, ha neked nem való 😀
Nem tudom, tudnék-e ilyenben élni, de jó ötlet, ha valakinek ez bejön. Már csak azért is, mert egy ilyen lakóközösség működéséhez intelligens és empatikus személyiség kell. Masképp szerintem nem működik.