Korponai-erdő - Kilátások a nyelvhatáron

Az átmeneti tájaknak általában az a sorsuk, hogy az utazók szó szerint átmenetiként tekintenek rájuk, és szépen keresztül is suhannak rajtuk. De a jó turista tudja, hogy épp ebből az átmenetiségből fakad sokszínűségük. Mert nem kell mindig messzire és magasra menni a csodákért. A hazai pálya, a történelmi Hont vármegye keleti részén, a Jávoros-hegységtől az Ipoly völgyéig szelíden domborodó táj is képes elkápráztatni a hazajárót. A Korponai-erdő lankái egy ősi vulkanikus fennsíkot rejtenek, melyet az északról ereszkedő folyók szabdaltak fel. Míg a plató északon a magasabb kárpáti hegyekhez kapcsolódik, a többi oldalán hirtelen szakad le a folyóvölgyekre. Kiemelkedő bércein középkori magyar várak őrködnek a folyóvölgyek és szűkületek felett. Déli pereme nemcsak földrajzi, de néprajzi mezsgyét is jelent. Míg az északi, hegyvidéki részeket tót pásztornépek szállták meg, addig a déli, sík területeken magyar falvak települtek. Így alakult ki a fennsík peremén a magyar-szlovák nyelvhatár, melynek mindkét oldalán van mit szemügyre vennie a Hazajárónak.
Kékkő várából túrázunk át a Spani (ejtsd: Szpányi) Láz tetejére, majd tovább az Asszonykő sziklájához. Leereszkedünk Csábra, majd tovább Lukanényére. Visszatérünk a Kő-hegyre, majd az Apátfalvi kilátó érintésével túrázunk Magasmajtényba. Végül körbenézünk a Nyéki Őrhegyről, hogy Nagycsalomja pusztatemplománál zárjuk kirándulásunkat.
Látnivalók / Felvidék / Hont
Kékkő vára
Asszonykő
Csáb
Lukanénye
Magasmajtény
Őrhegyi tanösvény
Nagycsalomja

[@zsuzsakriston6840]

Köszönjük !

[@agnesst1]

KÖSZÖNÖM!!!!!!!!!

22:15 Megkönnyeztem a polgármester úr beszédét