Hálózati villanyszerelés biztonsági tanácsok
HTML-код
- Опубликовано: 27 мар 2020
- 230 V-os fogyasztók hálózatra kapcsolásának biztonsági megfontolásai röviden.
FONTOS!
A videoból az idő miatt kivágtam, de nagyon lényeges: az a szabály, hogy mindkét vezetéket kapcsolóval meg kell szakítani azért kötelező érvényű, mert bármilyen nem fixen szerelt eszköznél nem biztosítható, hogy a fázis és a nulla ne legyen felcserélhető.
#safetyfirst 
Наука
Nagyon jól magyarázol, pont ilyen szajbarágós videókat keresek villanyszereléssel kapcsolatban! koszi
Nagyon jó a csatorna, ne hagyd abba! A következő epizódban kitérhetnél arra, miért ráz meg az áram akkor is, ha gumipapucsban állok a kerámia járólapon ami extra jó szigetelő. A kapacitív áram részletei sokakat érdekelne.
Szia! Köszönöm! Ezzel kapcsolatban máshol kell kopogtatnod, a témáról a semmin (alapvető biztonsági eljárások) kívül nem sokat tudok sajnos.
Nagyon jó videó! Köszönöm!
Köszönöm szépen!
Szia. Kérdésem adott 3x25A bejövő óraszekrénynél PEN szétosztva, ez a ház rész viszont innen Kb. 40m 4x16-os földkábel megy egy másik épülethez, itteni elosztónál, PEN szintén ketté osztva. Földelőszonda a két elosztónál külön -külön. Ez igy jó? Köszi.
Ezt a helyi áramszolgáltató előírásai és az aktuális szerződés határozza meg a szabványban megadott kereteken belül. Ezt regisztrált villanyszerelő tudja megmondani.
A védővezető a táplálás önműködő lekapcsolásához kell.
Szia hallottam mar mindkettott L jelentheti Live vagy Line-t is azt hiszem attol fugg hol szerelsz villanyt.
Szuper videó, könnyen érthető! Azt említetted, hogy mi a helyzet, ha csak a nulla van megszakítva, és a fázist adott esetben a felhaszáló le tudja földelni - de mi a helyzet a "csak a fázist megszakító" kapcsolókkal? Mennyiben más a mindkettőt megszakítóhoz képest?
Fix bekötés esetén (nagy vonalakban) ez a szabványos. Egy áramkörben elegendő csak a fázis megszakítása. Itt azzal, hogy a nulla és a föld egy tetszőleges nem rövidzár (0 vagy ahhoz közelítő ohmos ellenállású) tárggyal záródik rövidre, semmi nem történik (megfelelő állapotú hálózatot feltételezve), ha valódi rövidzár lesz, akkor az életvédelmi relé (fi relé) old le.
Ebben az esetben a nem megszakított vezetőkön (védőföld és nulla, illetve az ezekkel érintkező fém részek) alap esetben (megfelelő állapotú és kiszereltségű hálózatot feltételezve) nem jelenik meg a földhöz képest potanciál (vagy csak elhanyagolható, veszélytelen mértékű).
Ha nem fix beszerelést feltételezünk, akkor nem értelmezhető a "csak fázist" megszakító kapcsoló, mert alapvetően az áramkört szakítja meg, de külön ellenőrzés nélkül (véletlenszerű esetben) nem biztosítható, hogy az eszközön valóban ne legyen semmi fázis potenciálon. Ez a »Connie-faktor«: „tudtam hát, csak nem sejtettem”. Elektromos szerelésnél messze nem elegendő feltételezni, hogy valami úgy van, ahogy lennie kell, vagy méréssel kell biztosítani vagy úgy kell kialakítani a hálózatot vagy a kapcsolást, hogy az kizárja a „mégis máshogy van” lehetőségét.
Kedves Tamás!
Mi a helyzet az Arduinos video sorozattal?
Nagy hiányt pótolna, ha foglalkozna a témával!
Kedves György!
Nem én vagyok az egyetlen tartalomgyártó a RUclips-on, aki bármiféle külső segítség nélkül, a saját idejét, energiáját, korlátos eszközkészletét és szintén korlátos forrásait használja fel a céljai elérésére. Nekem sajnos most sem a körülményeim, sem a forrásaim nem engedik, hogy a csatorna dolgaival foglalkozzam. A korábbi videok végén említettem a Patreon támogatási lehetőséget, egyetlen embertől kb. 2000 forintnyi támogatás jött. Ha csak a feliratkozottak tizede (160 ember) havi 5 dollárnak megfelelő összeggel támogatna, 1-2 hónapon belül sikerülne a megfelelő feltételeket megteremteni. Máshogy sajnos marad az, hogy ad-hoc jelleggel vannak csak filmek. A következő biztosan nem készül el szeptemberig. Sajnálom.
..kár hogy nem folytatódott😢
Hello! Kerdes, hogy fozolap bekotesenel ugy lattam 2 kek vastag es 1 sarga csikos vastag vezetek van. Lehet igy rosszul felcserelni a fazis es nulla vezeteket a fozolapba csatlakozasnal? Magyaran lehet a villanyszerelo rosszul kototte ra a fozolap adott kek, fekete, sarga csikos vezetekere? Ha felcserelve kototte ra a nulla es fazist, akkor nem menne a keszulek vagy pont hogy megy de kikapcsolas ellenere megrazhat akar?
Szia,
Egyrészt nem mindegy, hogy a főzőlap mit "kér", pontosabban a hivatalos szerelési utasításában mi van. Tegyük fel, hogy egy fázisról megy (ritka, de van ilyen, illetve be lehet kötni két fázisúakat is, csak akkor nem lehet teljes teljesítményen használni). Elsősorban az kell a jóság kiderítéséhez, hogy meglegyen az eredeti szerelési utasítás, illetve hozzáférhető legyen a kötődoboz.
Az, hogy két kék vezeték van, sok okból lehet, a szabvány nem tiltja azt, hogy egy színű vezetékkel vezetékeljenek, de azt mindenképp előírja, hogy ez esetben minden kábelvéget egyértelműen jelölni kell, hogy micsoda.
A nullavezető és a fázis felcserélése egy fázisú rendszernél nagyjából irreleváns, nem lehet belőle galiba. De ettől függetlenül praktikusan érdemes egy szakemberrel ellenőriztetni.
@@5percELEKTRONIKA Nagyon szepen koszonom a reagalst! A fozolapbol egy fekete, egy kek, egy sarga csikos jon ki es papir szerint bent a dobozaban a lap hatuljan is ezek a poziciok vannak. Eszerint elvileg akkor nem szamit pontosan mi a falbol jovo ket kek?
@@kissistvanocsi Jobb lenne fázishelyesen bekötni sok szempontból, de jelentős veszélye nincs, ha egyébként jól működik és nem csapkodja a biztosítékot vagy az életvédelmi relét.
Légyszíves, pontosíts a videón. Szvsz ezzel az OKJ vizsgán megbuknál! Mentőkérdés Pl: Mi a fázisvezető jele és színe? :D
A felvetésnek van némi igazságtartalma, köszönöm.
A cél elsősorban az volt, hogy a legsűrűbben előforduló potenciális veszélyforrások okait megértsék a népek. Állítólag végzett, pedigrés villanyszerelőtől is láttam hajmeresztő dolgokat, de az, ami beagyázott fejlesztés (itthon kb. = Arduino) témakörben hobbiprojekteknél előfordul, az sajnos életveszély. Ha az itt elhangzottakat megfontolják és a következő videó(k)ban elhangzottakkal együtt betartják, akkor némileg javul az általános biztonság.
Egyfázisú háztartási rendszert feltételezve a fázisvezető jele L1 (R), és attól függően, hogy rögzített vagy hordozható szerelésről van-e szó, fekete (rögzített) vagy barna (hordozható) a színkódja. De a szerelt változat is lehet olyan, hogy nem tudod, mert a 70-es években a szaki magasról telibe sz'rta az akkor még színkód nélküli (kb. a mostani MM-nek megfelelő) telepített vezeték bekötését.
@@5percELEKTRONIKA Így már érthető a videó szándéka. Bízzunk benne, hogy hibáramkapcsoló van minden kedves próbálkozónál és betartja az érintésvédelmi szabályokat.
@@5percELEKTRONIKA Van egy tanulságos történetem, amit az egyik igazságügyi szakértő kolléga mesélt el.
Adott egy villamosmérnök akit elítéltek a felesége megöléséért. Annyi volt a bűne, hogy bedugta a laptop töltőt, mert a felesége a fürdkádban használta laptopot és kezdett lemerülni, az asszony megkérte dugja be a konnektorba a töltőt, ami következtében halálos áramütést szenvedett. Ez ugye elvileg lehetetlen. De nem, ha összejönnek a véletlenek.
1, A töltő negatív pólusa közösítve volt a hálózat védőföldjével. Ami bizonyos országokban nem tilos, és a manualban levolt írva, hogy fürdőszobában tilos használni (a gyártó ezzel kihúzta magát a felelősség alól).
2, A piacon vásárolt fali 230V-os aljzat hibás volt a rögzítőköröm fémes kapcsolatban állt a védőfölddel. Ami adott esetben nem gond.
3, Rossz beszerelés, a védőföld vezetéke nem volt bekötve vagy kicsúszott.
4, Rossz beszeréls 2 a fázisvezeték alászorúlt a rögzítőköröm alá és a sérült szigetelésen keresztűl fázisfesültség jutthatott a védőföld érintkezőjére.
5, Gondolom nem volt hibaáramkapcsoló.
6, Tehát a fázisfeszültség egy az egyben rákerült a laptop töltő DC negatívjára amit a hölgy megfogott. A szabványban előírtnak megfelelően le volt földelve a fűrdőkád azaz egy kvázi villamoszék jött létre.
A vill. mérnök azért lett felelős, mert neki tudni kellett volna (végzettsége miatt), hogy ilyet nem csinálhat, hogy elektromos készüléket használ a fűrdőben.
Ez „erős” történet. Köszönöm, hogy megosztottad.
Apróságoknak tűnnek. Én picit parásabbnak tartom magam az átlagnál. Ha nagyon ritkán 230 V-ot szerelek, alapértelmezett az áramtalanítás és azt követően egy ellenőrző mérés (ért már meglepetés itt is, 70-es évek végén épült lakótelepi házban).
Kaptam időközben néhány tanácsot, a tiéddel együtt megfontolom a következő egy-két video tartalát kiegészíteni, mert lényegesek.
Nálam a fekete a fix fázis, a barna meg a kapcsolt, ha én tervezek és kivitelezek. Egy átlagos lakásban a 3x12-es kapcsoló tábla gyakran kell, és legalább 3 Fi relé kell bele. Inkább "veszek kicsit össze" a megrendelővel, de ebből nem engedek, és ez az ő érdekük is. A fenti eset amúgy tényleg elég morbid, egy mérnök ember erre igazán gondolhatott volna.
PE protective earth
Nálam a fázis és a nulla vezetéken is van feszültség a földhöz képest (kb 130 Volt), valamint a fázis és a nulla között pedig kb 230V. Hogy lehet ez? Aki kitalálja a megoldást, vendégem egy sörre :-)
A fázis és a nulla közötti 230 V a szabványos. A 130 V-os feszültség a védőföld (életvédelmi föld) és a nulla között pedig műszaki hibára és az életvédelmi relé hiányára utal. Úgyhogy ezt villanyszerelővel nézed meg lehetőleg mielőbb és inkább őt hívd meg egy sörre.
@@5percELEKTRONIKA Spanyolországban lakom, tényleg úgy van, ahogy írtam. Az áramszolgáltató berendezése régi. Van életvédelmi relé is, de ugye az csak akkor old ki, ha a fázison és a 0-án áthaladó áram nem egyezik. Jelen esetben erről nincs szó. Egyébként minden fogyasztó hibátlanul működik. A védőföld és a gázcső között 0 V a feszültségkülönbség.
@@zsolt1128 Hm. Érdekes infó, köszönöm!
Hálózati zavarszűrő, és a védőföldelés hibája.
@@zsolt1128 A gázcsőre, vízcsőre rá kell kötni a földet, ezért nem mérsz feszültséget mert össze van kötve (ha nem műanyag cső) A nulla és a föld között meg azért van feszültség mert nincs összekötve. Régebben nem kötötték össze, de ez veszélyes, mert nem garantálható a jó minőségű földelés, így problémás lehet a túl nagy földelési ellenállás, és később old ki a fi relé.
Manapság ezért a ház saját földelőpontját összekötik a villanyóránál a bejövő nullával még az elosztó tábla és Fi relé előtt, így nem tud előállni az a jelenség amit te is tapasztalsz, sokkal jobb minőségű, kisebb ellenállású védelmet biztosít a "védővezető" mert így a villanyoszlopok saját földeléseit is megkapod, nem csak a saját, ki tudja milyen minőségű földelésedet, ami ezek szerint nem túl jó ha 130V-ot mérsz rajta.
Szóval én javaslom tényleg hívj villanyszerelőt, aki érti ezt. Nem az a 130V fog megölni, mert az nagyon kis értékű kondenzátoros feszültség osztón jut rá a földelő vezetékre, és legfeljebb kellemetlen a tapintása, de nem veszélyes, viszont egy valódi testzárlatnál már lehetnek gondok. Nem nagy meló amúgy. Én is pont most csináltam meg a saját házamnál mert kiderült hogy nekem is bizsereg a vasszekrény tapintása
🤣
Nekem sem volt összekötve a nulla a védővezetővel és a földhurok 1000Ohm volt a legalább 10 Ohm helyett.
Szia jó lett a videód MEgkérdezhetem, hogy ha valaki akar csinálni egy sugárzásvédőt hogy földelheti le biztonságosan ? Előre is köszi ! CSak így tovább
Ez alapvetően a mérettől függ. A földelésnek szabványban megadott technikai feltételeknek kell megfelelnie, ennek megfelelően vannak eljárások, amelyekkel ez megvalósítható. A kérdés, hogy mi az, ami alapján feltételezzük, hogy egy földelésként jelölt vezető valóban földelés-e. Erre egy érintésvédelmi felülvizsgálat tud választ adni, ha ezen "átmegy" a rendszer, akkor csak egy megfelelően méretezett zöld-sárga vezető és két kábelsaru kérdése a kivitelezés.
A legjobb a földszondához csatlakozni, utána a kismegszakító szekrényben lévő földsínhez, utána az EPH sínhez, az ezt követő földelési pontok használata már rizikósabb lehet.
Én ehhez tök hülye vagyok, csak egy laikus kérdés: Az elosztószekrényembe be van csavarozva egy szigetelés és burkolás nélküli fém sorkapocs. Ebbe vannak a nullák bekötve. Mi van ha én azt megérintem? Próbáltam magamtól rájönni ezért néztem videókat a témában. Mindenhol úgy animálják az áramkört hogy a fázis meg a nulla vezetéken folyik a váltóáram ide-oda. Én ebből csak azt tudom levonni hogy egy zárt áramkörben a nulla ugyanúgy agyon tud vágni. Ha ez így van, akkor szabályos az hogy egy elosztódobozban csak úgy be van csavarozva egy szigetelés vagy burkolás nélküli fém sorkapocs?
Egész jó kérdés, köszönöm.
Először is tisztázni kell a potenciál, illetve (elektromos) potenciálkülönbség fogalmát. Ha bármely két elektromos vezető között potenciálkülönbség van, akkor bármilyen, nem végtelen ellenállású (tehát valamennyire vezetőképes) dologgal összekötjük, akkor ezen a dolgon áram fog folyni, amely az ismert törvényszerűségek alapján valamennyi munkát fog végezni. A potenciálkülönbségből következik (részben) a munkavégző képesség. Nagyon leegyszerűsítve ez az, amit feszültségnek hívunk és voltban mérünk. Ha bármely két pont között nincs potenciálkülönbség, akkor hiába van áramkörbe kötve, nem történik munkavégzés.
A kérdés megválaszolásához két dolgot kell figyelembe venni. Az egyik egy szabványra alapuló kötelem, ez pedig az, hogy az elektromos hálózat három vezetékéfajtájából kettőt, nevezetesen a nullavezetőt és a védőföldelést valahol (ez a szabványban van előírva) egyesítik. Mivel a földelés, nevéből adódóan valóban a föld potenciálját jelenti, ezért ideális esetben az összes váltakozó áramú, nem leválasztott (hivatalosan galvanikusan kapcsolódó) nulla vezetője és védővezetője (N és PE) potenciálja egymáshoz képest is és a földhöz képest is azonos. Ilyen ugyan csak a mesében és az elvekben létezik, de a potenciálkülönbség a legtöbb esetben maximum csak mérhető, az emberi életre semmilyen káros befolyással nincs. Természetesen itt kivétel a szakszerűtlen kezelés és/vagy a műszaki hiba.
A kérdésedre a válasz így az, hogy mivel te normál körülmények között "föld potenciálon" vagy, ha az elektromos hálózat szabványosan van szerelve, akkor a nulla vezetőnek is föld potenciálon kell lennie, és mivel közted és a nyitott sorkapocs között nincs potenciálkülönbség, tehát nem lehet negatív következménye annak, hogy megérinted.
Viszont mindig van egy DE...
Így a másik dolog, ami itt számít, az az, hogy az áramkörök alapvetően tökéletlenek. Nincs tökéletes ezető és nincs tökéletes szigetelő sem. Az az áramkör, amely normálisan a munkavégző szerepet tölti be [ez a nulla vezető és a fázis(ok)] azon részén is történik munkavégzés, ahol erre elvileg nem lenne szükség: ennek oka, hogy az elektromos vezetékeknek is van némi (sokszor jelentős) ellenállásuk. Ebből kifolyólag kialakul egy mérhető, de nem túl jelentős feszültségesés a nullavezető (elosztósín) és a valódi földelés, így a földpotenciál között. Ezért lehet érezni némi "zizgést", ha valaki óvatlanul hozzáér a nullavezetőhöz. Vagy a földeléshez (bár ez utóbbi inkább műszaki hibára utal).
És van még egy DE, ami a fentieket mind nagyjából teljesen felülírja. Olyan, hogy bármilyen elektromos vezetőt, amelyen akár üzemszerűen, akár hibából fakadóan földtől eltérő elektromos potenciál jelenhet meg (egyszerűbben fogalmazva: ami agyonvághat, ha hozzáérsz), SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM LEHET SZABADON MEGÉRINTHETŐEN EGY ELOSZTÓSZEKRÉNYBEN. Mindent legalább egy, csak szerszámmal eltávolhítható, biztosan rögzített, elektromosan szigetelő anyagból készülő burkolattal kell ellátni. Szóval elvileg a nullavezető fogdosásának nem lesz negatív következménye, de ettől még nagyon nem jó, hogy szabadon van.
@@5percELEKTRONIKA Köszönöm a részletes választ :-)
Kérlek pontosítsd a 230V váltóáramot. A volt [V] a feszültség mértékegysége az Amepr [A] pedig az áramé.
Azon felül hogy a váltóáramot a MÁV használja, a hálózaton váltakozó áram van 😉 de szerintem ne erőltessük ezeket a szőrszál hasogatásokat. Nem szakdolgozatot ír, hanem laikusoknak magyaráz.
De miért nem elég egy villanykapcsolóval csak a fázist megszakítani? Ha azt szakítom, már nem lesz a fogyasztó feszültség alatt.
Pont ezt mondtam el a videoban.
Legfőképp azért, mert ha egy sima dugvillába kötöd be azt a kábelt, amin keresztül a fogyasztót az áramkörbe kapcsolod, akkor -- hacsak nem méred meg -- nem tudod 100% bizonyossággal, hogy melyik a fázis. Ezért van az összes 230 V-ról üzemelő IKEA-s lámpára ráírva, hogy ha izzót cserélsz benne, akkor húzd ki.
Biztonságtechnikai megközelítésben pedig a lényeg annyi, hogy egy áramkört nem csak a két, az eszközt árammal ellátó vezetéken lehet zárni, hanem -- szerencsétlen esetben -- az emberi szervezeten keresztül is.
@@5percELEKTRONIKA Nem magyaráztad el, ha csak a fázist bontod és a nullát nem, akkor ha nem világít a lámpa, akkor biztos, hogy bontva van a fázis. Ha mind a kettőt, akkor vagy mind a kettő bontva van, vagy csak 1ik és ha az az 1 a nulla akkor a fázis ugyan úgy ott van. Ezért nem értem, h a vizes helységekben és kültéren miért fázis nullát kell bontani.
@@5percELEKTRONIKA fordítva mondtad... a videóban így hangzott: " ezért fontos, hogy nem csak a fázis hanem a másik vezetéket, a nullát is megszakítjuk", holott az addigi levezetésből az következett volna, hogy az üzemzavarból adódóan biztosabb, ha /nem csak a nullát szakítjuk meg, hanem a fázist is.../ ezért lehetett zavaró. (amúgy szuper a levezetés.)
Azért, mert előfordulhat, hogy a rendszerbe csatlakoztatott egyéb fogyasztó visszatáplál némi feszültséget a nulla körre.. ez lehet üzemzavar miatt, vagy csak valamilyen működési elv alapján is. Legtöbbször nem életveszélyes, de simán "megcsíp"
vagy Potential earth:_)
Mióta 230V? Miért nem 220V?
Véglegesen 2003. január elseje óta, tehát lassan 20 éve. Maga a szabvány, amely előírta a forgalomba hozott berendezések felkészítését a magasabb hálózati feszültségre, 1993-as keltezésű és 1996. január elsejétől hatályos, vagyis akkortól nem lehet Magyarországon olyan berendezést forgalomba hozni, amely nem képes a 230 V-os hálózati feszültség fogadására (illetve nem arra van optimalizálva).
@@5percELEKTRONIKA Köszönöm. Mi az oka a feszültség növelésének? A régi eszközök igy túlfeszültség miatt hamarabb fognak tönkremenni. Ven e ennek köze, a tervezett elavuláshoz, amit már tanitanak mérnököknek, mint az elvárt szakmai követelmények egyike?
@@karvak1492 Gazdasági és praktikussági megfontolások. A 70-es években Európában jellemzően 210 és 240 V között volt a hálózati feszültség, emiatt a legtöbb országba külön tápokkal kellett készíteni az eszközöket (a mosógép még hagyján, de a TV, szórakoztató elektronika, hajszárító már annyira nem mindegy, a kevés számítógép meg aztán különösen nem). Emiatt kezdte el az EGK, illetve az európai szabványharmonizációval foglalkozó szervezet előkészíteni azt a konszenzust, amely alapján végülis a 230 V lett az elfogadott (kivéve, ugye, Nagy-Britanniát, mert ott továbbra is 110 V -- ennek is megvan az oka, a 110 V-os rendszert észszerű költségvetéssel NEM lehetett átalakítani úgy, hogy működjön, a 220 V-os 230 V-ra emelése (240 V-os tűréssel) gyakorlatilag a hálózatot (kábeleket) nem érintette, a nagyobb elosztók is sokáig bírták az extra terhelést és a rendes (nem a szándékosan avultatott) élettartamuk végén egy 230 V-ra tervezettre cserélték őket.
Nagyon kevés olyan berendezés van, amelyet még 220 V-ra terveztek és érdemben befolyásolja a működésüket az, hogy 230 V-ra vannak kötve. Még kevesebb, amely emiatt működésképtelen lehet (a 230 V a régi, 220 V-os hálózaton is még a "biztonsági" határon belül volt, így gond csak akkor van, ha a mostani kb. 240 V-os bintonsági határt közelíti a hálózati feszültség).
A tervezett avulás ismert és részben szándékos dolog. A helyzet az, hogy bármilyen tartós fogyasztási cikk (nem a borzalmasan gyorsan avuló informatika-alapú dolgok), mosógép, konyhai nagygép, ipari termelő eszköz, stb. az ár miatt nagyon pontosan egy megadott terhelésre van tervezve. A "nagypapa fúrógépe még megvan és tök jól működik" kezdetű történeteknél az esetek túlnyomó többségében kiderül, hogy nagypapának egy ipari felhasználásra (napi 3-4 óra üzemre) tervezett fúrógépe működik még most is vígan, amelyet évente háromszor kapcsolnak be 10 percre. És nagypapa sem a saját fizetéséből vette, hanem a gyári selejtezésen, mert ha újonnan akarta volna megvenni, akkor a kéthavi fizetése is kevés lett volna rá. Nyilván egy ipari felhasználásra szánt hűtő, mosógép, fúrógép, mikrosütő, stb. ugyanúgy jóval hosszabb ideig fog működni egy háztartásban, mint nagypapa régi fúrógépe. Autóknál kb. ugyanez. A W123 ("zöldséges") mercit még úgy tervezték, szándékosan, hogy az akkori útminőség, használati szokások, kényelem, és a mérnöki tudományok állása szerint problémamentesen kibírjon 20 évet. Akkor ez volt a szemlélet. Most senki nem akar 20 évre autót venni (kivételek persze vannak, de arra is van kiváló válasz), ezért már nagyon rég óta úgy tervezik az autókat (is), hogy a várható élettartamuk ne legyen (számottevően) hosszabb, mint a tervezett használati ideje (ez az "átkos" nyugaton egyébként kb. 10-12 év, bár az elmúlt években valamelyest csökkent). Az extrém olcsó termékek meg nem az elhasználódásra tervezés miatt mennek tönkre, hanem azért, mert egyszerűen szarul tervezve, szar anyagból, szar technológiával gyártva kerülnek piacra. Sok "márkás" termék is ilyen egyébként
@@5percELEKTRONIKA OMG. phd doktoridat leirtad egy tüdöre ide. Kössz.
@@5percELEKTRONIKAUK-ban 230V 50Hz van. Az USÁ-ban van 110V.
"Itt úgy keringene fázis, hogy az egy véletlen hozzáérés következtében...." EMBER! Szakmailag ez nulla! Javaslom, hogy keress másik szakterületet, amihez értesz is.
Eh, igen. Szerencsétlen megfogalmazás. Aki akarja, érti, aki nem akarja, az beleköt.
És mint minden ilyen esetben eddig, most is azt mondom: a képességeiden és az elhatározásodon kívül semmi sem akadályoz, hogy jobbat csinálj.