Köszönjük szépen a tanulságos gondolatokat. Adja meg nekünk az Úr, hogy megtanuljuk és elsajátítsuk hogyan lehet életünk a legeredményesebb, felemelkedő.
"És adjad a pénzt mindazért, amit kíván a te lelked: ökrökért, juhokért, borért és vidámító italért és mindenért, a mit megáhít néked a te lelked, és egyél ott az Úrnak, a te Istenednek színe előtt, és örvendezzél te és a te házadnak népe." (5Mó 14:26) Azt szeretném kérdezni, hogy Károli tévedett-e, nem mustot kellett volna-e írjon, bor helyett, s a vidámító ital, hát az a bor/must után, vajon még mire vonatkozhat??
Irodalommal kapcsolatos kérdéseim lennének. Az egyik kérdésem arra a dicsőítő énekre vonatkozik, amelynek a refrénje a: "Mily nagy vagy te!" Ez a: "Mily nagy vagy te!" benne van Petőfi: A Tisza című költeményében is. Mit lehet erről tudni, vajon ismerte Petőfi ezt az Istent dicsérő költeményt, vagy ettől függetlenül jelent meg az elméjében ez a csodálatot kifejező kijelentés? Igaz, hogy Petőfi a természet nagyra-értékelésére vonatkoztatja ezt a nagyra-becsülő kifejezést és nem közvetlenül Istenre, de végül is a természet is Isten alkotása. "Ó természet, ó dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. - A másik, irodalommal kapcsolatos kérdésem, a különböző költők, írók azonos című műveire vonatkozik: Az egyik ilyen a Petőfi és Arany János azonos nevű Bolond Istók című költeményei. Egy másik az Arany János és Tóth Árpád Tetemre hívás című költeményei. Egy harmadik Petőfi és Shakespeare Szeget-szeggel című alkotásai. Hogyan történhet meg az, hogy két alkotó ugyanazzal a címmel jelentet meg alkotást? Egyik ismeri a másiknak a művét és valamilyen nézőpontból megtetszik neki? S azután elhatározza, hogy ő is ír ugyanazzal a címmel? Az utánzás, tudomásom szerint ki van zárva az irodalom berkeiből, ezek szerint, ha ugyanazzal a címmel de különböző szöveggel, különböző tartalommal megjelenő művek nem jelentenek utánzást? Mit szól az irodalomtörténet ehhez a jelenséghez? Az utánzás egy bizonyos formáját tudomásom/emlékezetem szerint "epigon" kifejezéssel szokták jelölni. Előre is köszönöm a kérdéseimre a választ!
![Seungmin "그렇게, 천천히, 우리(As we are)" | [Stray Kids : SKZ-PLAYER]](http://i.ytimg.com/vi/kAzmhLHePqU/mqdefault.jpg)
Köszönjük szépen a tanulságos gondolatokat. Adja meg nekünk az Úr, hogy megtanuljuk és elsajátítsuk hogyan lehet életünk a legeredményesebb, felemelkedő.
Köszönöm szépen!
Nagyon építő volt az előadása! A Mindenható áldását kérem a dtága tanár úrra.
"És adjad a pénzt mindazért, amit kíván a te lelked: ökrökért, juhokért, borért és vidámító italért és mindenért, a mit megáhít néked a te lelked, és egyél ott az Úrnak, a te Istenednek színe előtt, és örvendezzél te és a te házadnak népe." (5Mó 14:26)
Azt szeretném kérdezni, hogy Károli tévedett-e, nem mustot kellett volna-e írjon, bor helyett, s a vidámító ital, hát az a bor/must után, vajon még mire vonatkozhat??
Irodalommal kapcsolatos kérdéseim lennének.
Az egyik kérdésem arra a dicsőítő énekre vonatkozik, amelynek a refrénje a: "Mily nagy vagy te!"
Ez a: "Mily nagy vagy te!" benne van Petőfi: A Tisza című költeményében is. Mit lehet erről tudni, vajon ismerte Petőfi ezt az Istent dicsérő költeményt, vagy ettől függetlenül jelent meg az elméjében ez a csodálatot kifejező kijelentés? Igaz, hogy Petőfi a természet nagyra-értékelésére vonatkoztatja ezt a nagyra-becsülő kifejezést és nem közvetlenül Istenre, de végül is a természet is Isten alkotása.
"Ó természet, ó dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz. -
A másik, irodalommal kapcsolatos kérdésem, a különböző költők, írók azonos című műveire vonatkozik: Az egyik ilyen a Petőfi és Arany János azonos nevű Bolond Istók című költeményei.
Egy másik az Arany János és Tóth Árpád Tetemre hívás című költeményei.
Egy harmadik Petőfi és Shakespeare Szeget-szeggel című alkotásai.
Hogyan történhet meg az, hogy két alkotó ugyanazzal a címmel jelentet meg alkotást? Egyik ismeri a másiknak a művét és valamilyen nézőpontból megtetszik neki? S azután elhatározza, hogy ő is ír ugyanazzal a címmel? Az utánzás, tudomásom szerint ki van zárva az irodalom berkeiből, ezek szerint, ha ugyanazzal a címmel de különböző szöveggel, különböző tartalommal megjelenő művek nem jelentenek utánzást?
Mit szól az irodalomtörténet ehhez a jelenséghez? Az utánzás egy bizonyos formáját tudomásom/emlékezetem szerint "epigon" kifejezéssel szokták jelölni.
Előre is köszönöm a kérdéseimre a választ!
És az olajos magvak fogyasztását Isten mikor írta elő és mennyit?
Köszönöm szépen!