Minden történet egy horrortörténet - Veres Attila

[@forgottengod]

Jómagam is amatőr író vagyok - olyan értelemben, hogy nincs publikált történetem -, és nem feltétlen számítottam arra, hogy kicsit írói kurzusra is jövök, de egyáltalán nem bánom, mert tanultam bár dolgot. Bár Veres Attila és én én abszolút teljesen más irányból jövünk az írói terepre, más történetek és más eszközök azok amikkel dolgozunk, de pont ezért érzem olyan fontosnak a dolgokat, amiket Attila mondott, mert hogy magamtól nem jutott volna eszembe.
Szokták elég gyakran tanácsolni, hogy mozdulj ki a komfortzónádból, és bár a horror abszolút a komfortműfajom, de az, ahogy Attila dolgozik és amilyen módszerekkel dolgozik, ahogy megközelíti az teljesen egy new horizon. Nagyon hasznos és nagyon érdekes volt, s az elkövetkezendő időben nagyon sokat fogok is ezeken gondolkodni, hogy vajon én hogyan tudom kamatoztatni az itt elhangzott eszmefuttatásokat, mint író.
Úgyhogy nagyon köszönöm szépen az interjút!
És abszolút velem maradnak Attila írásai, a Kis Gömböctől, meg azoktól a nyomorult plüssöktől még most is vannak "megállok a fejlődésben" pillanataim. Jó meg az egész A Valóság Helyreállítása is úgy fantasztikus ahogy

[@phero9]

Eléggé zavaró Attila beszéde. Sokszor nem lehet érteni, amit mond. Mintha csak unottan dünnyögne, túl nagy erőfeszítés lenne számára normálisan megformálni a szavakat. Ismerem egy pár munkáját, és azok tetszettek, de maga Attila azt az érzést kelti az emberben a megnyilvánulásaival és a kommunikációjával, hogy rettenetesen el van szállva magától, és magasról tojik mindenki másra. Lehet nincs így, de számomra nagyon ezt sugározza.