Orthmayr Imre: Lehetséges-e egyáltalán marxi értelemben vett kommunizmus?│Überhaupt 50

Ötven éves az egyik legfontosabb magyar marxista filozófiai mű, amely - TGM szavaival - egyben antimarxista is. Az évforduló alkalmából rendezett tudományosan és politikailag is lelkesítő konferencia előadásait közöljük, a felszólalások 50 év távlatából járják körül a könyv filozófiai és történeti jelentőségét, folytatják vagy épp vitába szállnak annak gondolataival.
Az előadás absztraktja:
Orthmayr Imre: Lehetséges-e egyáltalán marxi értelemben vett kommunizmus?
A címben foglalt kérdés költői, mivel hosszú ideje sok értékes elemzés mutatott rá egyértelműen, hogy nem lehetséges. Mindazonáltal nem fölösleges vázlatosan áttekinteni a jól kidolgozott elutasító válaszok némelyikét, mert tanulságokkal szolgálnak a gazdaság és társadalom tényleges működésének fontos sajátosságairól, valamint azért, mert segítségükkel világosabban felismerhetjük a marxi kommunizmus-koncepció elleni elfogult és leegyszerűsító támadások, valamint az egzaltált posztmodern és posztstrukturalista kommunizmus-elméletek hibáit.
A címbeli kérdés három részből áll, amelyeket fontos önállóan megvizsgálni. 1. Meg lehet-e alkotni a kommunizmus, „a szabad termelők társulása” működőképes gazdasági modelljét és intézményi felépítésének realisztikus tervét? 2. Milyen társadalmi és személyközi viszonyok hálózatai jellemeznék a „szabadon egyesült emberek” világát, s hogyan teljesülne egyszerre az egyéni törekvések korlátlan érvényesülése és a közösségi érdekek maximális figyelembevétele? 3. Hol, mikor és hogyan lehet mindezt megvalósítani?
Előadásomban az első kérdést Bence György, Kis János és Márkus György Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? című könyve, a másodikat Kis János „Marx és a liberalizmus” (2016) c. tanulmánya és Jon Elster Making Sense of Marx (1985) c. könyve segítségével tekintem át. A harmadik kérdésre nem térek ki.

[@niverius2584]

No igen. Lehetne azon vitatkozni hogy mennyire hasonlít ebből a szempontból a marxizmus a kereszténységre vagy a muzulmán vallásra. Bár tény hogy ez utóbbi sokkal többet harcoltak és harcolnak egymással mint a keresztények.
Ezért én úgy gondolom hogy inkább a kereszténységre hasonlít csak gyorsabban mutatta ki az utópiák hátrányait.