Szia Evelin! Egyszer kölcsön adtam egy osztálytársamnak az Antigonét vadonatúj állapotban, aztán sokként ért, mikor megláttam, hogy megtörte a gerincet, sőt, a puha borító közepén is volt egy hajtás. Akkor megfogadtam, hogy soha többé nem leszek ingyen könyvtár. Előre közlöm mindenkivel, hogy ne legyen harag, de ez nálam tabu, ne is merüljön fel a kérdés. Tiszteletlenségnek tartom, ha más tulajdonára nem vigyázunk, úgyhogy én megértelek. Az általad bemutatott katalógus nagyon szép, igényes darab. Minden könyvmoly polcán ott a helye ennek a szépségnek!
Én pont úgy vagyok, ahogy te, csak családtagnak adok oda könyveket. Leginkább húgom igényli bár nem olyan sűrűn, de mindig jó állapotban vissza is adta nekem őket. Egy könyvem lehet nála is van, kis alakú és könnyen szem elől lehet téveszteni. Otthon már többször rendeztem a polcaimat, nem találtam, de igazából semmi gond, ha a húgomnál ragadt. Jó helyen van nála. :) Horrorsztori... olyan vészes soha sem volt. Egyszer adtam oda egy barátnőmnek könyvemet, és unszolás után kaptam csak vissza szamárfülesen és gyűrött lapokkal. Nem voltam annyira mérges, nem volt drága, mert csak a postán vettem leárazva és nem is volt életem legjobb olvasási élméye sem. De ez is elég volt, hogy ne nagyon adjak kölcsön.
Szia. Nagyon ötletes :). Én egyszerűbben oldom meg a dolgot, és biztos gonosz dolog, de Nem adok kölcsön könyvet. Még középiskolában egyszer megtettem, és azóta sem kaptam vissza akkor 4 év alatt, és később sem, pedig közel 38 leszek, és az adott egyik kedvenc romantikus könyvemet emiatt újra meg kellett vennem. Azóta csak egy embernek adtam kölcsön, a már férjemnek, miután összejöttünk, benne megbíztam hogy vigyáz rájuk és így is lett:) Azóta meg már bármelyik könyvemhez van hozzáférése, és nem kell félnem, hogy nem kapom vissza, vagy valami bajuk lesz. Akikre még rá merném bízni a könyveimet, azok anyukám , és a tesóm ( nővérem), de ők más műfajú könyveket olvasnak, főleg anyu.
Teljesen egyetértek veled! Nekem a saját könyvem egy érték, a részem és nem szeretem odaadni senkinek a családon kívül. Kaptam már vissza kajafoltosan, összegyűrve és 3 év késéssel is.😅
Egy-két kivétellel szívesen kölcsönadom bármelyik könyvemet. Eddig sosem csalódtam, mindig ugyanúgy kaptam vissza, ahogy adtam. Még mondani is szoktam annak, akinek kölcsönadom, hogy nem baj, ha megtörik a gerince vagy egy kis hiba lesz rajta, engem nem zavar, bárkivel előfordul. :)
3:44 “amikor én fiatal voltam” => ez aranyos volt, még mindig az vagy! :D Annak adok kölcsön könyvet, aki ugyanazért nem szeret kölcsönadni másnak, amiért én :D (sérülésveszély és vissza kell kérni, stb) illetve szeressen olvasni a másik, érdekelje a könyv, ne csak elfogadja és majd elolvassa valamikor. Van egy Schwarzenegger életrajzim, ami nekem nagyon sokat ér, sok évvel ezelőtt odaadtam haveromnak, mert érdekelte. Több, mint egy év után kaptam vissza, úgy hogy több alkalommal én kérdeztem rá hol tart benne… ki sem nyitotta… mindig fogta valamire a halasztást. Azt hazudtam neki, adja vissza, mert megígértem másnak is. Nemrég a Világépítőket adtam oda kolleginának, 2 hét alatt visszakaptam, nagyon jó volt vele ki is dumálni. Ő sem szeret kölcsönadni másnak, ezért ajánlottam fel neki. Van egy másik kollegina, aki sokat olvas, de csak munka-otthon közti útvonalon BKV-n… metró villamos… neki odaadnám, ha tudnám hogy otthon olvassa csak. BKV-ra nem szívesen. Jobban amortizálódhat és a higiénia…. Volt olyan, hogy valaki mondta úgy elolvasná az egyik könyvemet, elküldtem neki PDF-ben 😂😂😂😂😂
Mi egy barátnőmmel volt, hogy adtunk egymásnak könyveket kölcsön, nem volt semmi gond vele. Anyu mesélte, hogy anno bölcsészkaron sokat adogattak egymásnak kölcsön könyvet/bakelit lemezt, hát sokszor sajnos nem került vissza hozzá. Ez a tanáros vona, amit meséltél annyira szívmelengető, ez olyan jó❤❤
Én egyszer adtam oda osztálytársamnak könyvet, könyörögni kellett neki hogy hozza vissza, és mikor végre elhozta, az előlapja félben visszahajlott, így a borítóján lett keresztbe egy törés. Na azóta nem adok kölcsön könyvet, csak a legjobb barátnőmnek és a húgomnak.
Szia! Sosem adok kölcsön könyvet, egyrészt sajnos nem nagyon van a környezetemben olvasó ember, aki meg lenne sajnos nem tud vigyázni rájuk. Én minden könyvemet óvom, nem töröm meg a gerincét stb. Ha eladom az olyan mintha új lenne. Szóval ha lenne olyan “megfelelő” személy, aki olvas is és visszaadja/vigyáz rá akkor szívesen odaadnám. Hiszen a könyv azért van, hogy olvassuk!😊
Én a két legjobb barátnőmnek szoktam kölcsönadni csak, illetve nagyszüleimnek. Róluk tudom, hogy vigyáznak rá, és mindig visszaadják (de egyébként sose sürgetem őket). Egyszer még régen kölcsönadtam egy könyvet egy másik ismerősömnek is, aki a szemem előtt beleejtette a sárba 😄 Azóta csakis nekik adok könyveket
Én mindenkit megértek, aki úgy döntött, hogy soha többet nem ad kölcsön könyvet. Nekem is vannak rossz tapasztalataim. Nem adták vissza, vagy rajta ettek, védőborító eltűnt stb. Viszont az utóbbi években már rájöttem, hogy annyi olvasatlan könyvem halmozódott fel, hogy ha egy-két könyvemet nem adják vissza már az sem baj. Mostanában inkább negkockáztatom, hogy nem adják vissza, de legalább van kivel beszélgetni a könyvről. És sajnos nálam is ittragadtak már kölcsön könyvek, mert megszakadt a kapcsolat.
Hali. Egyszer A Harry Potter 5.kötetét adtam kölcsön, mindezt nyáron. Kint hagyta az illető a napon, és a címe konkrétan elfolyt a hő hatására, mellé meg is gyűrte, és szamárfülekkel jelölte hol tart. Több könyvet nem adtam neki kölcsön. Egy másik esetben, egy osztálytárs kapta meg a Gyűrűk ura 2.kötetét, de időközben iskolát váltott, 6 év telt el mire visszajutott hozzám, szerencsére épségben. A Végtelen történetet viszont valaki lenyúlta, nem emlékszem kinek adtam kölcsön, akkoriban még nem írtam fel, azóta is hiányolom. Mostanra már csak családtagoknak adok kölcsön, és egyetlen barátnak, nekik is fejvesztés terhe mellett :D
Én egyszer adtam könyvet kölcsön az egyik volt osztálytásamnak, azóta azt a könyvet nem láttam, pedig szóltam neki, nem is egyszer, hogy lassan 6 hónap után szeretném visszakérni, hogy én is el tudjam olvasni. Azóta csak családtagnak, illetve legjobb barátnőknek adok kölcsön könyvet minden habozás nélkül. Ugyanezért nem is szeretek kölcsönkapni könyvet, mert magamból kiindulva, rossz érzés lenne, ha valami baja esne a könyvnek. Valahogy nálam ez egy plusz "stresszfaktor" hogy mi van ha véletlenül is valami baja esik a könyvnek :D
Én az Alkonyatot adtam kölcsön egy osztálytársamnak hetedikben, de szerencsére két hét után finoman visszaköveteltem tőle, mert kezdődött a vakáció, mi meg mentünk nyaralni, és nem akartam addig nála hagyni. A 235. oldalig jutott (ez örökre beleégett az agyamba), és koszosan, megtört gerinccel adta vissza, nem sok kellene a lapoknak a kihulláshoz. Kb. minden nap elmondtam neki, hogy nagyon vigyázzon rá, már szinte megszállottnak tűnhettem, de így se sikerült elkerülnie, hogy félbehajtva olvassa, mint egy magazint. Egy ötszáz oldal körüli könyvet. Utána családilag kiakadtunk, mert én, a nővérem és anyukám is többször olvastuk, és meg se látszott rajta. Még szerencse, hogy az a csaj nem olvasta végig. Azóta is fáj, ha ránézek a polcon, mert a többi része látványosan jobb állapotban van. Utána még gimi vége felé adtam kölcsön két osztálytársamnak a Ha maradnékot meg egy másiknak A hobbitot. A Ha maradnék a második lánytól csak hónapok után került vissza, de szerencsére ők vigyáztak rá, nem lett bajuk. Azóta csak a nővéremnek adtam könyveket, de mióta gyereke van, már nem szeretek, mert nem helyezi biztonságba őket, csak ott hagyja valami elerhető helyen, ahol naná, hogy a gyerek első dolga ledobálni meg összegyűrögetni. Ráadásul egyszer a nyula is elég mélyen beleharapott az egyik könyvembe, mert régebben mindent megengedtek neki, és nem ismeri a határokat. Nekem is volt nyuszim, de ő olyan jólnevelt volt, hogy egy hét utan leszokott arról, hogy felugráljon a bútorokra, szóval nyugodtan ott lehetett hagyni bármit felügyelet nélkül. Szóval én szeretnék végleg leszokni a könyvek kölcsönadásáról. Én is mindig azt mondom, hogy nem vagyok könyvtár. Aki spórolni akar a könyveken, az iratkozzon be egybe, októberben egy csomó helyen ingyenes is.
Horror történet: A kukában kaptam kb. 35 kidobott, kölcsön adott könyvet. Még suliba jártam amikor mondta az egyik tanárnö, hogy sokszor vesznek úgy el könyvei, hogy odaadja a diákoknak. Pár évvel késöbb pedig egy jó részét megtaláltam... szegény azt se tudta, hogy sírjon vagy mit csináljon. Az egyik még dedikált könyv is volt.
Én kölcsönadtam egy úttörő agrárkönyvet egy szakmabeli jóbarátomnak, akinél ezután több ember is érdeklődött a könyv iránt, illetve emiatt be is szerezték a könyvet szakmai könyvtárba. Sosem kívánok szebb sorsot egy könyvnek ennél. Az sem baj ha nem kapom vissza.
"Én nem könyvtár vagyok!" - és elkezdesz zsebeket ragasztgatni a könyveidbe... mint ahogy egy könyvtárban :D Én régebben sűrűn adtam egyébként kölcsön könyvet ismerősöknek, kollégáknak, szerencsére komoly károkat nem okoztak benne. Fejben számon is tudtam tartani kinél mi van, mert mindig beszélgettünk róla éppen hol tart a sztoriban. Mostanában nem nagyon van olyan ismerősöm aki olvasna, így kölcsön sem kérnek tőlem. Viszont ha valakinek kölcsön adsz bármit, oda kell neki adni és lefotozni ahogy a kezében van, így tudni fogod kinél van, és le se tagadhatja :D
Én régen még adtam kölcsön, de unom hogy mindig én kell könyörögjek hogy adják vissza. Nekem kellemetlen. Aztán volt olyan eset is, amikor visszahozta és bedobta a postaládába úgy, hogy semmibe se volt becsomagolva. Undorítóan nézett ki, tele sárga foltokkal. Na azóta senkinek... tudom, hogy nem vigyáznak rá, mivel nem jelent nekik semmit.
Ó nekem van rémtörténetem. 😂 egy régi "kedves" könyvmoly barátnőmnek adtam sokszor kölcsön de hogy elsőre mi nem volt világos nekem 😂😂 1.beleejtette a kádba.. azt a könyvet vissza se kaptam pedig nem olvastam 2. A Szigort kölcsön adtam vadi új volt olvasatlan mondom olvasd el nekem még nincs soron. Olyan gusztustalan koszos állapotban kaptam vissza, hogy azota se olvastam el.. 3. Valahogy leszaggatta a borítót azt nagyjábol vissza ragasztotta Most ezek ugranak be de persze egyszer sem jutott eszébe kompenzálni igen tudom én voltam a hülye hogy az első eset után még adtam kölcsön. Emellett a suliban eltűnt 2 könyvem az egyik egy King volt.. Soha többet 😊
Én nem adok kölcsön könyvet, több okból is (kivétel a férjemnek)… ha egy könyv többször olvasott azon az meg is látszik, és vannak akik egyszerűen nem vigyáznak a könyvekre! Ennyi… Én személy szerint a megtört gerinces könyvtől kivagyok de nagyon, és most sikerült is egy POV könyvet megtörnöm, 😡 úgy mérgel hogy amióta észrevettem nem vettem a kezembe! 😢 (Az antikvár könyveimen kívül nincs rossz állapotú könyvem.) Csak otthon olvasok 99%-ban, (a munkahelyem nagyon közel van).😊
@@Pergamenrehanytszavak én mostmár csak úgy adom oda,hogy megmondom,meddig hozza vissza. Legutóbb felajánlottam,hogy "oke,elviheted,olvasd el,2hét múlva ráér visszahoznod,addig én ugysem kezdtem volna el..." ha megfelel neki ,akkor azt gondolom 2hét alatt ki lehet olvasni egy könyvet.
Már nem adok szívesen kölcsön, max legjobb barátnőmnek. Egyszer úgy kaptam vissza valakitől, hogy használt! fültisztító volt benne könyvjelző gyanánt. Sosem gondoltam volna az illetőről ezt, ezért nem bízom már senkire a könyveimet.
Weboldal: www.kuklatoys.hu
Kuponkód 15% kedvezményhez: pergamen15kukla
Szia Evelin!
Egyszer kölcsön adtam egy osztálytársamnak az Antigonét vadonatúj állapotban, aztán sokként ért, mikor megláttam, hogy megtörte a gerincet, sőt, a puha borító közepén is volt egy hajtás. Akkor megfogadtam, hogy soha többé nem leszek ingyen könyvtár. Előre közlöm mindenkivel, hogy ne legyen harag, de ez nálam tabu, ne is merüljön fel a kérdés. Tiszteletlenségnek tartom, ha más tulajdonára nem vigyázunk, úgyhogy én megértelek. Az általad bemutatott katalógus nagyon szép, igényes darab. Minden könyvmoly polcán ott a helye ennek a szépségnek!
Oh ne, ez a borító betörés nálam sem tolerált, elvégre az az, amit a legtöbbször látsz a könyvből :(
Én pont úgy vagyok, ahogy te, csak családtagnak adok oda könyveket. Leginkább húgom igényli bár nem olyan sűrűn, de mindig jó állapotban vissza is adta nekem őket. Egy könyvem lehet nála is van, kis alakú és könnyen szem elől lehet téveszteni. Otthon már többször rendeztem a polcaimat, nem találtam, de igazából semmi gond, ha a húgomnál ragadt. Jó helyen van nála. :)
Horrorsztori... olyan vészes soha sem volt. Egyszer adtam oda egy barátnőmnek könyvemet, és unszolás után kaptam csak vissza szamárfülesen és gyűrött lapokkal. Nem voltam annyira mérges, nem volt drága, mert csak a postán vettem leárazva és nem is volt életem legjobb olvasási élméye sem. De ez is elég volt, hogy ne nagyon adjak kölcsön.
@@Zsolt-ef3hq legalább világot járt a könyved. :)
Szia. Nagyon ötletes :). Én egyszerűbben oldom meg a dolgot, és biztos gonosz dolog, de Nem adok kölcsön könyvet. Még középiskolában egyszer megtettem, és azóta sem kaptam vissza akkor 4 év alatt, és később sem, pedig közel 38 leszek, és az adott egyik kedvenc romantikus könyvemet emiatt újra meg kellett vennem. Azóta csak egy embernek adtam kölcsön, a már férjemnek, miután összejöttünk, benne megbíztam hogy vigyáz rájuk és így is lett:) Azóta meg már bármelyik könyvemhez van hozzáférése, és nem kell félnem, hogy nem kapom vissza, vagy valami bajuk lesz. Akikre még rá merném bízni a könyveimet, azok anyukám , és a tesóm ( nővérem), de ők más műfajú könyveket olvasnak, főleg anyu.
Ez nagyon szomorú, és megértem, hogy nem adsz kölcsön :(
Teljesen egyetértek veled! Nekem a saját könyvem egy érték, a részem és nem szeretem odaadni senkinek a családon kívül. Kaptam már vissza kajafoltosan, összegyűrve és 3 év késéssel is.😅
Egy-két kivétellel szívesen kölcsönadom bármelyik könyvemet. Eddig sosem csalódtam, mindig ugyanúgy kaptam vissza, ahogy adtam. Még mondani is szoktam annak, akinek kölcsönadom, hogy nem baj, ha megtörik a gerince vagy egy kis hiba lesz rajta, engem nem zavar, bárkivel előfordul. :)
Így könnyebb, az biztos :D
3:44 “amikor én fiatal voltam” => ez aranyos volt, még mindig az vagy! :D
Annak adok kölcsön könyvet, aki ugyanazért nem szeret kölcsönadni másnak, amiért én :D (sérülésveszély és vissza kell kérni, stb) illetve szeressen olvasni a másik, érdekelje a könyv, ne csak elfogadja és majd elolvassa valamikor.
Van egy Schwarzenegger életrajzim, ami nekem nagyon sokat ér, sok évvel ezelőtt odaadtam haveromnak, mert érdekelte. Több, mint egy év után kaptam vissza, úgy hogy több alkalommal én kérdeztem rá hol tart benne… ki sem nyitotta… mindig fogta valamire a halasztást. Azt hazudtam neki, adja vissza, mert megígértem másnak is.
Nemrég a Világépítőket adtam oda kolleginának, 2 hét alatt visszakaptam, nagyon jó volt vele ki is dumálni. Ő sem szeret kölcsönadni másnak, ezért ajánlottam fel neki.
Van egy másik kollegina, aki sokat olvas, de csak munka-otthon közti útvonalon BKV-n… metró villamos… neki odaadnám, ha tudnám hogy otthon olvassa csak. BKV-ra nem szívesen. Jobban amortizálódhat és a higiénia….
Volt olyan, hogy valaki mondta úgy elolvasná az egyik könyvemet, elküldtem neki PDF-ben 😂😂😂😂😂
Ez a PDF-es jó ötlet 😂
"amikor én fiatal voltam" ezen én is felnevettem
@@emiliabarath5362 hát most 2x annyi vagyok, szóval magamhoz képest fiatal voltam :D
@@Pergamenrehanytszavak 🙏🏻❤️
Mi egy barátnőmmel volt, hogy adtunk egymásnak könyveket kölcsön, nem volt semmi gond vele. Anyu mesélte, hogy anno bölcsészkaron sokat adogattak egymásnak kölcsön könyvet/bakelit lemezt, hát sokszor sajnos nem került vissza hozzá. Ez a tanáros vona, amit meséltél annyira szívmelengető, ez olyan jó❤❤
Kedves Evelin! Megrendeltem nagyon klassz. köszönöm
Nagyon örülök, remélem jó segítség lesz 😊
Én egyszer adtam oda osztálytársamnak könyvet, könyörögni kellett neki hogy hozza vissza, és mikor végre elhozta, az előlapja félben visszahajlott, így a borítóján lett keresztbe egy törés. Na azóta nem adok kölcsön könyvet, csak a legjobb barátnőmnek és a húgomnak.
Neee 😢😢
Szia! Sosem adok kölcsön könyvet, egyrészt sajnos nem nagyon van a környezetemben olvasó ember, aki meg lenne sajnos nem tud vigyázni rájuk. Én minden könyvemet óvom, nem töröm meg a gerincét stb. Ha eladom az olyan mintha új lenne. Szóval ha lenne olyan “megfelelő” személy, aki olvas is és visszaadja/vigyáz rá akkor szívesen odaadnám. Hiszen a könyv azért van, hogy olvassuk!😊
Én a két legjobb barátnőmnek szoktam kölcsönadni csak, illetve nagyszüleimnek. Róluk tudom, hogy vigyáznak rá, és mindig visszaadják (de egyébként sose sürgetem őket). Egyszer még régen kölcsönadtam egy könyvet egy másik ismerősömnek is, aki a szemem előtt beleejtette a sárba 😄 Azóta csakis nekik adok könyveket
Jézusom nee :D
Én mindenkit megértek, aki úgy döntött, hogy soha többet nem ad kölcsön könyvet. Nekem is vannak rossz tapasztalataim. Nem adták vissza, vagy rajta ettek, védőborító eltűnt stb. Viszont az utóbbi években már rájöttem, hogy annyi olvasatlan könyvem halmozódott fel, hogy ha egy-két könyvemet nem adják vissza már az sem baj. Mostanában inkább negkockáztatom, hogy nem adják vissza, de legalább van kivel beszélgetni a könyvről. És sajnos nálam is ittragadtak már kölcsön könyvek, mert megszakadt a kapcsolat.
Hali. Egyszer A Harry Potter 5.kötetét adtam kölcsön, mindezt nyáron. Kint hagyta az illető a napon, és a címe konkrétan elfolyt a hő hatására, mellé meg is gyűrte, és szamárfülekkel jelölte hol tart. Több könyvet nem adtam neki kölcsön. Egy másik esetben, egy osztálytárs kapta meg a Gyűrűk ura 2.kötetét, de időközben iskolát váltott, 6 év telt el mire visszajutott hozzám, szerencsére épségben. A Végtelen történetet viszont valaki lenyúlta, nem emlékszem kinek adtam kölcsön, akkoriban még nem írtam fel, azóta is hiányolom. Mostanra már csak családtagoknak adok kölcsön, és egyetlen barátnak, nekik is fejvesztés terhe mellett :D
Nee ez durva, szegény elfolyt könyv :(((
Én egyszer adtam könyvet kölcsön az egyik volt osztálytásamnak, azóta azt a könyvet nem láttam, pedig szóltam neki, nem is egyszer, hogy lassan 6 hónap után szeretném visszakérni, hogy én is el tudjam olvasni. Azóta csak családtagnak, illetve legjobb barátnőknek adok kölcsön könyvet minden habozás nélkül.
Ugyanezért nem is szeretek kölcsönkapni könyvet, mert magamból kiindulva, rossz érzés lenne, ha valami baja esne a könyvnek. Valahogy nálam ez egy plusz "stresszfaktor" hogy mi van ha véletlenül is valami baja esik a könyvnek :D
Ez mindig nehéz, én rosszul érzem magam, ha nem olvasom el rögtön a kölcsönkapott könyvet. :/
Egyszer kölcsönadtam egy könyvet, a csaj megbetegedett és véletlenül lehányta. De amint felépült vett másik példányt nekem.
Neeee 🤣
Nagyon ritkán adok kölcsön könvet, de olyankor úgy érzem, mintha a fogamat húznák
Én az Alkonyatot adtam kölcsön egy osztálytársamnak hetedikben, de szerencsére két hét után finoman visszaköveteltem tőle, mert kezdődött a vakáció, mi meg mentünk nyaralni, és nem akartam addig nála hagyni. A 235. oldalig jutott (ez örökre beleégett az agyamba), és koszosan, megtört gerinccel adta vissza, nem sok kellene a lapoknak a kihulláshoz. Kb. minden nap elmondtam neki, hogy nagyon vigyázzon rá, már szinte megszállottnak tűnhettem, de így se sikerült elkerülnie, hogy félbehajtva olvassa, mint egy magazint. Egy ötszáz oldal körüli könyvet. Utána családilag kiakadtunk, mert én, a nővérem és anyukám is többször olvastuk, és meg se látszott rajta. Még szerencse, hogy az a csaj nem olvasta végig. Azóta is fáj, ha ránézek a polcon, mert a többi része látványosan jobb állapotban van.
Utána még gimi vége felé adtam kölcsön két osztálytársamnak a Ha maradnékot meg egy másiknak A hobbitot. A Ha maradnék a második lánytól csak hónapok után került vissza, de szerencsére ők vigyáztak rá, nem lett bajuk.
Azóta csak a nővéremnek adtam könyveket, de mióta gyereke van, már nem szeretek, mert nem helyezi biztonságba őket, csak ott hagyja valami elerhető helyen, ahol naná, hogy a gyerek első dolga ledobálni meg összegyűrögetni. Ráadásul egyszer a nyula is elég mélyen beleharapott az egyik könyvembe, mert régebben mindent megengedtek neki, és nem ismeri a határokat. Nekem is volt nyuszim, de ő olyan jólnevelt volt, hogy egy hét utan leszokott arról, hogy felugráljon a bútorokra, szóval nyugodtan ott lehetett hagyni bármit felügyelet nélkül. Szóval én szeretnék végleg leszokni a könyvek kölcsönadásáról. Én is mindig azt mondom, hogy nem vagyok könyvtár. Aki spórolni akar a könyveken, az iratkozzon be egybe, októberben egy csomó helyen ingyenes is.
Sajnálom :((
Horror történet: A kukában kaptam kb. 35 kidobott, kölcsön adott könyvet. Még suliba jártam amikor mondta az egyik tanárnö, hogy sokszor vesznek úgy el könyvei, hogy odaadja a diákoknak. Pár évvel késöbb pedig egy jó részét megtaláltam... szegény azt se tudta, hogy sírjon vagy mit csináljon. Az egyik még dedikált könyv is volt.
Én is kukából szereztem egy tökéletes Harry Potter könyvet. Annyira szívtelenség kidobni könyvet. :(
Én kölcsönadtam egy úttörő agrárkönyvet egy szakmabeli jóbarátomnak, akinél ezután több ember is érdeklődött a könyv iránt, illetve emiatt be is szerezték a könyvet szakmai könyvtárba. Sosem kívánok szebb sorsot egy könyvnek ennél. Az sem baj ha nem kapom vissza.
Ez nagyon szép 😊
"Én nem könyvtár vagyok!" - és elkezdesz zsebeket ragasztgatni a könyveidbe... mint ahogy egy könyvtárban :D Én régebben sűrűn adtam egyébként kölcsön könyvet ismerősöknek, kollégáknak, szerencsére komoly károkat nem okoztak benne. Fejben számon is tudtam tartani kinél mi van, mert mindig beszélgettünk róla éppen hol tart a sztoriban. Mostanában nem nagyon van olyan ismerősöm aki olvasna, így kölcsön sem kérnek tőlem. Viszont ha valakinek kölcsön adsz bármit, oda kell neki adni és lefotozni ahogy a kezében van, így tudni fogod kinél van, és le se tagadhatja :D
Azt is elmondtam, hogy vannak olyan emberek az életemben, akiknek szívesen vagyok a könyvtára :)
@@Pergamenrehanytszavak Igen, csak azert vicces na:D
Én régen még adtam kölcsön, de unom hogy mindig én kell könyörögjek hogy adják vissza. Nekem kellemetlen.
Aztán volt olyan eset is, amikor visszahozta és bedobta a postaládába úgy, hogy semmibe se volt becsomagolva. Undorítóan nézett ki, tele sárga foltokkal. Na azóta senkinek... tudom, hogy nem vigyáznak rá, mivel nem jelent nekik semmit.
Mi jár az ilyen emberek fejében, hogy bedobja a postaládába?? 😢
Ó nekem van rémtörténetem. 😂 egy régi "kedves" könyvmoly barátnőmnek adtam sokszor kölcsön de hogy elsőre mi nem volt világos nekem 😂😂
1.beleejtette a kádba.. azt a könyvet vissza se kaptam pedig nem olvastam
2. A Szigort kölcsön adtam vadi új volt olvasatlan mondom olvasd el nekem még nincs soron. Olyan gusztustalan koszos állapotban kaptam vissza, hogy azota se olvastam el..
3. Valahogy leszaggatta a borítót azt nagyjábol vissza ragasztotta
Most ezek ugranak be de persze egyszer sem jutott eszébe kompenzálni igen tudom én voltam a hülye hogy az első eset után még adtam kölcsön.
Emellett a suliban eltűnt 2 könyvem az egyik egy King volt..
Soha többet 😊
Uramatyám 😂 Ez borzalmas! 😢
Én nem adok kölcsön könyvet, több okból is (kivétel a férjemnek)… ha egy könyv többször olvasott azon az meg is látszik, és vannak akik egyszerűen nem vigyáznak a könyvekre! Ennyi…
Én személy szerint a megtört gerinces könyvtől kivagyok de nagyon, és most sikerült is egy POV könyvet megtörnöm, 😡 úgy mérgel hogy amióta észrevettem nem vettem a kezembe! 😢
(Az antikvár könyveimen kívül nincs rossz állapotú könyvem.)
Csak otthon olvasok 99%-ban, (a munkahelyem nagyon közel van).😊
Úgy utálom,amikor valaki kölcsön kéri a könyvemet és 2hét múlva a képembe röhög,hogy még nem kezdtem ám el😂😂😡 akkor miért kéred kölcsön?
Ez is egy kényes kérdés: milyen határidő elfogadható és nem pofátlan? 🤔
@@Pergamenrehanytszavak én mostmár csak úgy adom oda,hogy megmondom,meddig hozza vissza. Legutóbb felajánlottam,hogy "oke,elviheted,olvasd el,2hét múlva ráér visszahoznod,addig én ugysem kezdtem volna el..." ha megfelel neki ,akkor azt gondolom 2hét alatt ki lehet olvasni egy könyvet.
Már nem adok szívesen kölcsön, max legjobb barátnőmnek. Egyszer úgy kaptam vissza valakitől, hogy használt! fültisztító volt benne könyvjelző gyanánt. Sosem gondoltam volna az illetőről ezt, ezért nem bízom már senkire a könyveimet.
@@Zsolt-ef3hq A fanszőrt tekintve tényleg szerencsém volt, de inkább a pókot választanám a használt fültisztító helyett, ha lehetne. 😆
Mi a baja az embereknek, de komolyan? 😂
Jó kérdés 😆@@Pergamenrehanytszavak