Kedves László! Hiánypótló a munkád, melyhez ezúton is gratulálok! Én kb. 35 éve horgászom, 20-25 évvel ezelőtt kezdtem pergetni és azóta gyakorlatilag szinte csak ezzel a módszerrel horgászom. Ennek tükrében gyakorlati oldalról a vizsgálat nem minden aspektusnak látom értelmét, de nagyon precíz, aprólékos munka, ami mindenképpen elismerést érdemel. Ami a Nanofilt illeti, a vizsgálatodban megdöbbentett az, hogy a kopásállósága meghaladta bizonyos fonottakét, mivel a Nanofil megjelenésekor az összes nagyágyú pergetőhorgász kihangsúlyozta, hogy ez az egyik gyengéje, vagyis, hogy a legkisebb külső behatásra szakad. Én ezt tapasztaltam is, igaz sosem használtam 0.22 méretben. A Nanofil másik "achilles sarka" pedig - ahogy a teszted be is igazolta - a csomó. Én 0.06 és 0.08 mm-ben használtam (ill. használom a maradékát), mindig FC előkével. Sokat szívtam, de végül azt a kompromisszumot választottam, hogy az FC-t a legkisebb not-a-nkot kapoccsal, a kapocshoz kötött clinch csomóval rögzítettem hozzá. Ez működött. Ezzel együtt nagyon hozzá kellett finomodni kézzel, mert többször volt szakadásom amiatt, hogy megszokásból horgásztam, amit ez a vékony és érzékeny madzag nem tolerált. Tekintettel arra, hogy sima felülete miatt a könnyű (1-2 g) csalikat nagyságrendekkel könnyebben és messzebbre lehet vele dobni, ill. hogy szinte "vágja" a vizet, ezért egyértelműen az UL-XUL jighorgászat során domborodnak ki az előnyei, mivel kiválóan kiszolgálja a könnyű jigek dobását és fenékre süllyesztését. Olyan helyre, ahol maga a zsinór elkerülhetetlenül víz alatti dolgokon (, kövek, ágak, sulyom-, töklevél szár, ... stb.) surlódhat, nem használom, érzékenysége miatt drágább wobblerekhez sem, ill. "pókháló" jellegénél fogva a szél is nagyon megnehezíti a vele való horgászatot (bár ez szerintem minden 0.06-0.04 mm vékonyságú fonottra is igaz). Én is hallottam, hogy tervezik az újragyártását. Szerintem nagyon jó lenne, ha újra lehetne kapni, de ez egy kifejezetten gyakorlott horgászoknak, célirányos technikához való zsinór. ui. Kicsit off topic, de személy szerint én is nagyon várom a Power Pro tesztedet, mert nekem a gyakorlatban nagyon bevált és másoktól sem hallottam rosszat róla. Kíváncsi vagyok a teszted milyen eredménnyel zárul.
Szia! Nagyon köszönöm a gratulációt! Azt pedig külön öröm számomra, hogy egy ilyen részletes tapasztalati leírást osztottál meg. Szerettem volna 0.10mm-es nanofilt tesztelni de egyenlőre sajnis nem jutottam hozzá. A kopásállóság talán azért lehetett eddig megtévesztő mert a horgászok csak a névleges átmérő tekintetében tudták összehasonlítani a fonott zsinórokkal. Pl. névleges 0.25-ös(ami valójában mondjuk, 0.40mm)fonotthoz hasonlítom akkor alul marad a nanofil a fonottal szemben. De amint a mért átmérő szerint teszem ezt, mindjárt más a kép. A Power Pro teszt kész, viszont még a videót meg kell csinálnom. Szívesen venném ha részletesebben írnál arról, hogy mivel nem értesz egyet a teszteket illetően. Talán tanulhatok belőle valamit. Érdekel az ezzel kapcsolatos nézőpontod. 🎣
Előrebocsátom, hogy a szándékom nem a "fikázás", mert utálom, hogy bárki-bármivel előjön, azonnal előbújnak a kövek alól a kritikusok és azonnal megszakértik, hogy az miért nem jó... Szóval nagyra becsülöm, hogy ebbe a témába ennyi energiát fektetsz, különösen, hogy az egyes tesztek konklúziónak komoly gyakorlati haszna van egy-egy konkrét zsinór tekintetében. Az észrevételeim jobbító szándékúak, gyakorlatias megközelítést képviselnek és szubjektívek. Nem biztos, hogy te, vagy mások egyetértenek velük. Szóval, aminek általánosságban kevéssé látom értelmét és nyilván rengeteg időt is elvisz, az a zsinórok száraz tesztje. A horgászzsinórokat vizes közegben, nedvesen használjuk. Ha jobb, ha rosszabb az eredmény, akkor is a nedves közeg a döntő, mivel a zsinór horgászat alatt használt része mindenképp nedves lesz. Átmérő Itthon történelmileg úgy alakult, hogy a horgászok többsége átmérőfetisiszta. Megnézi a spulnira írt értéket és azt veszi meg, ami ugyanakora ráírt (!) átmérő mellett többet bír (elvileg). Aztán az ilyen lelkes és akkurátus emberek - mint te is - tesztjein aztán csak kiderül, hogy az egyik 0.25-ös azért bír 1.5-3 kilóval többet, mert valójában 0.33 mm-es, vagy az erősebb(nek feltüntetett) mégsem bír annyit, mert hát ez csomómentes értették, meg szárazon mérték, ... és a többi ködösítés... Sajnos a zsinórpiacon ilyen téren sosem volt rendrakás, nincs egységes standard, ahány gyártó, annyi szokás, annyi magyarázat, szóval szerintem ezzel együtt kell élni és racionálisan gondolkozni. Nagyon kevés gyártó vállalta és vállalja, hogy az EFFTA (ha jól emlékszem a szervezetre) által bevizsgált és jóváhagyott akreditációjával ellátott értékek szerepeljenek a spulnijain. A fonott zsinórok tovább bonyolítják a helyzetet, hiszem gyártástechniológiától és használattól függően változik a fonatok feszessége, sűrűsége, bevonat anyaga és vastagsága ... stb. Pont emiatt, a fizikai mérés eredménye szerintem nem annyira releváns. Hallottam, hogy egyes japán gyártók elektromikroszkóp alatt vizsgálják és mérik a szálakat és x db mérés átlagát tüntetik föl a tekercsen. Ezek a zsinórok jellemzően a hihg-end kategóriában keresendők. Szóval jó-jó, ez kell a népnek, de a nap végén nem az átmérő, hanem a nedves-csomózott teherbírás - bizonyos szitukban a kopásállósággal kiegészítve - lesz a döntő. Csomótűrés A csomótűrés, ill. a csomózott szakítószilársdág az egyik leghasznosabb információ minden horgász számára. Az előző témához kapcsolódva (átmérő) talán nem véletlen, hogy komolyabb pergetőkultúrájú országok horgászai (pl. USA) mást nem is nagyon néznek. Pont lesz*rják az átmérőt, őket a zsinór teherbíára érdekli. Ebből is szerintem a csomózott teherbírásnak van leginkább értelme, bára pergetésnél a not-a knot kapcsokkal elvileg megoldható a csomómentes horgászat. Viszont nagyon sokat gondolkoztam rajta hogy az általad teszteléshez használt sima csomó félrevezető-e eredményekhez vezet. Azt talán nem kell mondani, hogy aki horgászik, tudja, hogy talán ez a "leggyilkosabb" csomó, szándékosan sosem köti senki, ez véletlenül szokott keletkezni, nem kis bosszúságot, esetenként komoly (hal, zsinór, műcsali) veszteségeket okozva. Pont emiatt nem hiszem, hogy gyakorlati oldalról van-e bármi haszna ezt vizsgálni, mert jó kis szívrohamokat lehet kihordani lábon hogy ezzel a csomóval a gyári értéket meg sem közelíti a zsinór, de hát hogyan is tudná... Beszédes, hogy pl. a J-braid 4X (most hirtelen azt nyitottam meg) csomómentesen többet bír a ráírt értéknél, megcsomózva pedig a mért érték harmadát(!). Ez 70%-al kevesebb. Ez totál nem reális, hanem teljesen félrevisz. Engem személy szerint sokkal jobban érdekelne és a gyakorlati használathoz jobban közelítene, ha a csomózott teherbírás mérése szabályos, jól bevált és általánosságban használt horgászcsomókkal (pl. szimpla, vagy dupla véghurok, clinch, palomar, ... stb.), vagy azokból mondjuk 3 db konszenzussal választott típussal történne. Sőt tovább megyek, engem nagyon kíváncsivá tesz, hogy az adott csomó azonos márkájú és típusú zsinór más átmérőjénél hogyan produkál. Vízfelvétel Nekem nem teljesen világos, hogy ez pontosan mit takar. Ha ez azt vizsgálja, hogy az adott zsinór mennyi vizet "szív magába", akkor ez az érték talán a BSF multizás esetében lehet releváns, mivel ott a zsinór súlyának van némiképp befolyásoló szerepe a dobás során. Ok, értem, mérhető adat, de nem olyan volumenű, hogy peremorsós használat során - ami a hazai horgászok 98%-t jellemzi - ennek bármekkora jelentősége lenne. Ha a zsinór felületére tapadt (és ezáltal gyűrűkre, zsinórvezetőre felvitt) vízmennyiségről ad tájékoztatást, akkor annak már szélesebb körben lehet haszna, különöseképpen azok számára, akik a fagyok beálltával sem teszik le a botot. Sűlyedési sebesség Érdekes adat, de szerintem egy 10 centis zsinórdarabka sülyedési sebessége inkább tájékoztató jellegű "funfact" mintsem gyakorlati oldalról használható információ. Ennek csak azonos kategóriába tartozó (pl. feeder, FC, úszós monofil) és azonos névleges átmérő (vagy inkább mért teherbírású) összevetése esetén lehet gyakorlati jelentősége. Nyúlás Ezen érték ismerete nagyon hasznos lehet monfilok esetében, fonottaknál szerintem azért az itt-ott tetten érhető 1-2%-ért fölösleges időpocsékolás Megemlítek két további szempontot, ami használatból ered és jelentősen befolyásolhatja a zsinórok "tudását", vagy értékét, ha úgy tetszik. Ebből az egyik akár mérhető is lenne, a másik nagyon nehezen. - fagytűrő képesség Na pl. erre cserélném az egész "szárazon mérés" procedúrát, mert szárazon még nem horgászott senki, de fagypont közeli hőmérsékleten annál többen. Mondjuk mit produkál a zsinór nedvesen szobahőmérsékleten és nedvesen 3-5 fokon. Ezek a körülmények nagyon is életszerű és nagyon hasznos információkra derülhet fény általa. - "öregedés" - na ez az, amit szerintem nagyon-nagyon nehéz objektíven mérni, hiszen függ, hogy ki-mikor-mennyi és hol használta az adott zsinórt. A saját gyakorlatomban és használatom mellett (ami másokétól jelentősen eltérhet) a fonottak összehasonlíthtatlanul "jobban" öregszenek. Ami azt jelenti, hogy sokkal lassabban és kevesebbet veszítenek a használhatóságukból, mint a monofilek. Ez utóbbiak még sötét szekrényben, szobahőmérsékletem, napfénytől elzárva is jelentősen tudnak romlani. (az is érdekes kérdés, hogy amik a boltok polcain figyelnek, mikori gyártásúak...). Le sem merem írni, hány éves fonottakat (is) használok olykor-olykor, de merem ezt azért tenni, mert 96 és 98 csukát is megfogtam velük, nehéz körülmények között. Amúgy baromira érdekelne, hogy a gyári értékhez képest mennyit vesztettek az erejükből, mindenesetre a gyakorlatban bizonyítottak. Bocsánat, ha nagyon hosszúra nyúltam, köszönöm, ha elolvastad és tényleg nem rossz szándék motivált, mikor a fentieket megfogalmaztam.
@@norbertbalasko6873 Elsősorban köszönöm az építőjellegű részletes véleményt, kritikát. Fontosnak tartom az ilyen jól alátámasztott okfejtést. Igyekszem tanulni belőle. Részenként reagálok, hogy áttekinttető legyen, ahogy a te posztod is az volt. Jól látod. Rengeteg időm van ebben a projektben. Sokat visz el a száraz teszt. Azonban szükséges. - Egy pár órás páca (pergetés vagy egy rapid feeder) során nem igazán változnak a zsinór tulajdonságai - A víz és az orsó közti rész száraz marad (ugyan arra a távolságra történő horgászat estén értem) - Kell egy bázis adat, amihez bármikor lehet viszonyítani - Kell minél több, részletesebb adat, jövőre való tekintettel Átmérő: Maximálisan egyet értek az átmérő és a szakítószilárdságot érintő, és általad is felvázólt aktuális problémával. Főleg ennek okán indítottam a csatornámat. Illetve az is szerepet játszott, hogy az E.F.T.T.A. sajnos már nem végez méréseket. Amiket végzett, azok pedig erőteljesen korlátozódtak az átmérőre és a szakítószilárdságra, figyelmen kívül hagyva a zsinórok tulajdonságainak, tartós nedvesség hatására történő változását. Jelenleg van pár teszt, aminek végleges kidolgozása még folyamatban van (ezért is fontosak a visszajelzések). Ilyen az átmérő is. A Japán szabvány sűrűség alapján határozza meg az átmérőt, pontosabban a PE (gou) besorolást. Ezért is mérem a zsinórt. Így a súlyból is nyerek visszaigazolást az átmérő pontosságára. A monofil és fluorocarbon zsinóroknál nagyon jól működik. Azonban a fonott zsinórok estében tényleg jobb lenne az érintés mentes (mikroszkópos) mérés. A jelenlegi mikroszkópom sajnos csak két tizedesig mér, ezért nem alkalmazom. Bár már elgondolkodtam rajta, hogy talán elég lehet a két tizedesjegy pontosság is. Véleményem szerint az átmérő szerepe folyón való horgászat során lehet fontos. Hiszen sok esetben nem mindegy, hogy mekkora az a felület, amibe a sodrás belekapaszkodik. Továbbá a nagy távolságok elérésénél is van szerepe, illetve jobban kalkulálható, ha tisztában vagyunk a tényleges mérettel. Csomótűrés: Ez az egyszerű csomó (amit tesztekben is használok), veszi leginkább igénybe a zsinórt és nyilván nem használunk ilyen kötést a horgászatban. Azért döntöttem mégis ez mellett, mert célom, egy már meglévő séma(szabvány) szerint tesztelni, már amire van szabvány, hogy ellenőrizhető és megismételhetőek legyenek a tesztek. A fonalakra vonatkozó csomó teszt ezt a csomót írja le. Ennek oka, hogy így nincs esély egy rosszul megkötött csomó miatt fals eredményt regisztrálni. Így lesznek összehasonlítható adatok. Természetesen tudom, hogy gyakorlatiasabb oldalról is meg kell közelítenem a dolgokat. Tervben is van. Hamarosan érkeznek a horgász csomó tesztek is. Vízfelvétel: Talán ez a „kakukktojás” a tesztek között. mivel a súly mérésből adandóan egy számítással könnyen megkapom ezt az eredményt, így betettem. Egyébiránt látni, hogy mennyi vezet szív magába a zsinór. Így lehet következtetni, hogy egy hosszabb peca alkalmával mennyire lehet számítani a zsinór alapvető tulajdonságainak a változására. Továbbá nem ad pontos értéket, de jól lehet következtetni a várható felhordott víz mennyiségére. Bár itt adtál egy ötletet, hogy speciálisabban és pontosabban mérjem ezt a tulajdonságot. Süllyedés: Ezzel teljes mértékben egyetértek. Nincs lehetőségem több tíz méter zsinór süllyedését mérni, pláne nem szemléltetni. Így maradt ez a kivitelezési forma, aminek a hátrányát megfogalmaztad. Pontos eredményt sajnos tényleg nem. Viszont azonos hosszban, és körülmények között folyik a teszt. Ennek köszönhetően az azonos típusú és átmérőjű zsinórokat nagyon szépen össze lehet hasonlítani. Nyúlás: Fonottaknál is fontos szerepe van. Van, hogy azonos mért átmérővel rendelkező fonott zsinórok nyúlása 50%-al eltér egymástól. Azért van, hogy nem mindegy, hogy egy, például 0,50-es zsinór 3,30 vagy 6,80%-ot nyúlik. Az érzékenység, ami elhanyagolható, szinte nulla. Itt esetleg a fonat feszességéből adódik egy minimális eltérés, de szinte ki sem mutatható. Ötleteid: A fagytűrő képesség nagyon tetszik. Valószínűleg alkalmazni fogom. Jelenleg is kontrolált hőmérséklet és páratartalom mellett zajlanak a tesztek. Igazából csak egy hűtő kell és már tudom is biztosítani az állandó hőmérsékletet. Öregedés: Szerettem volna ezt is tesztelni. Utána is olvastam. Sajnos a megfelelő gép nélkül ezt nem lehet pontosan és megismételhetően végrehajtani. A gép pedig irreálisan drága, főleg egy ilyen hobby szakaszban lévő projekt számára. Nyáron azért lehet, hogy a top 10 legnépszerűbb zsinórt kiteszem a napra, mondjuk 1 hétre 😊. Cél: Ahogy azt fentebb írtam, jelenleg kísérleti fázisban van több teszt metodikájának a kidolgozása. Értem itt főleg azokat, amelyekhez nem találtam szabványleírást. Ilyen a süllyedés, memória, vízfelvétel (felhordás). Ezen a téren minden gyártó csak dobálózik a szavakkal (gyorsan süllyed, alacsony memória stb.) De nincs viszonyítási alap. Szeretnék egy átlátható, egymáshoz jól viszonyítható, ellenőrizhető teszt folyamatot kidolgozni, és ezeket certifikált gépeken elvégezni. Létrehozni egy könnyen értelmezhető, és hozzáférhető minőség ellenőrzést, európai szinten. Nagyon örültem a részletes felvetéseidnek. Szívesen beszélgetnék még veled. Ha gondolod vedd fel velem a kapcsolatot (Messenger, WhatsApp, e-mail).
Nem kritikának, hanem építő jellegű észrevételnek szántam. Örülök, ha találtál benne használható ötletet. Az alábbiakban küldöm reflektálásom, legutóbbi hozzászólásodra. Száraz tesztek Bocs, ha figyelmetlen voltam, de nem világos, hogy a "nedves" teszt pontosan mit jelent. Több órás, vagy több napos előáztatást? Értem, hogy "csak" az orsó és csali közötti zsinórszakasz lesz nedves, de pár speciális helyzetet leszámítva (mikor a nekiiramodó ponty, márna, vagy harcsa kapás után leránt 10-15 métert az orsóról), a horgászat során keletkező erőhatások csak (vagy legfőképp) ezt a nedves zsinórszakaszt érintik. Átmérő Az átmérőnek több szerepe is van, de az átlag magyar horgász leginkább az átmérő/névleges szakítószilárdság szempontjából nézi. Az átmérő hatása nem kizárólag a folyóvízen jelentős, a víz zsinórra gyakorolt nyomása miatt. Fontos aspektus még a műcsali dobótávolsága és süllyeszthetősége szempontjából, akár álló, akár folyóvízen horgászik az ember. Ugyanazt a műcsalit egy vékonyabb zsinóron könnyebben és messzebbre el lehet dobni, ill. mélyebbre süllyeszteni. Az elsőt nem kell magyaráznom, de belinkelek egy neves pergetőhorgász által évekkel ezelőtt elvégzett dobótesztet, ami számszerűsítve megmutatja, hogy ez hogy néz ki a gyakorlatban. www.pecavilag.hu/index.php/37-irasok/pergetes/264-doboteszt-koenny-csalikkal Egyébként esetenként akár 2-4 méter többlet a dobástávban, eldöntheti, hogy adott helyen fogsz halat, vagy nem. (Ha megnézed a fenti cikkben szereplő táblázatot, akkor látszik igazán, micsoda döbbenetes különbséget jelenthet a Nanofil használata.) Az átmérőnek a műcsali süllyesztésében annál nagyobb a szerepe, minél kisebb tömegű csalival dobálsz, és fenék közeli, vagy éppen víz közti horgászat a cél. Egy pár grammos csali vastagabb zsinórral nehezebben éri el a mélyebben fekvő fenékzónát, ill. könnyebben elemelkedik tőle, vagy éppen a vízközt tartása nehézkes a vastagabb, ezáltal nagyobb felületű és tömegű zsinór miatt. Egy amerikai profi feketesügér horgász magyarázta, hogy télen és kora tavasszal, mikor a hideg vízben lassan süllyedő jerk csalival horgászik, - ők ehhez jellemzően fluorocarbon főzsinórt használnak az orsót telibe töltve - akkor a zsinór vastagságával szabályozza a műcsali süllyesztésének és vontatásának magasságát. Tehát nem csalit cserél (mert adott esetben ez a csali méretének változtatásával és ezzel kapáselmaradással járna), hanem olyan szereléket vesz elő, amin vékonyabb/vastagabb főzsinór van az orsón. Ezzel együtt szerintem sem érdemes két tizedesnél tovább menni a mérésekben. Csomótűrés/csomóteszt Hát, ha szabvány, hát szabvány..., de én továbbra is tartom, hogy a zsinórra kötött "sima csomó" által produkált eredmény durván torzított képet alkot a zsinórok szakítószilárdságáról, ahhoz képest, amilyet egy normál horgászcsomóval tudnak. Én nem látom annyira kivitelezhetetlennek, hogy a tesztelés egy egyszerű (pl. véghurok, palomar) csomóval történne, amit nem nehéz hibátlanul megkötni. Amúgy ma már kötést készítő biszbaszokat is lehet venni a horgászboltban. Egyébként a csomóteszt baromi hasznos, bár tele van vele a youtbe, sőt emlékszem, hogy az internet előtt, egy régi Magyar Horgászban az egyik szakíró nagyon hasznos tesztet csinált erről. (Én pl. azóta használom a Palomar-t előszeretettel.) Persze egy újszülőttnek minden vicc új, nem árthat frissíteni ezeket a teszteket, ez egy örökzöld téma. Öregedés Az öregedést ugye, tulajdonképpen azon külső környezeti hatások okozzák, melyek a zsinórt rendeltetésszerű használat alatt érhetik. Elsődlegesen a napfény UV sugárzása (ami eleve mindenféle anyagra pusztító), a hideg (bár szerintem a hőség káros hatása sem elhanyagolható) és amit réges-régen olvastam, az a folyamatos benedvesedés-kiszáradás. Ezekhez mondjuk nem kell különleges gép, csak UV lámpa, infralámpa, hűtő, lavór. A nagyobb gond talán, hogy hogyan lehet belőni ezek mértékét, ill. annak mértékét, amit több nagyobb hal fárasztása, vagy sorozatos elakadás-beszakadás okoz, ami szerintem szintén élettartamot jelentősen befolyásoló tényező lehet, legalábbis vékonyabb monofiloknál biztosan. Viszont az "öregedés" teszthez talán legegyszerűbb és leggyakorlatiasabb, ha bekérsz használt zsinórokat horgászoktól annyi kiegészítő információval, hogy hol, milyen módszerrel, hány hónapot és kb. hány órát horgásztak, meg mondjuk megközelítőleg hány kiló halat fogtak vele. Tudom, ezekből baromi nehéz lehet egységesíteni, ami minden mérés alapja, de nagyon érdekes és hasznos lehet (akár csak megközelítő adatokból is), hogy ez és ez a zsinór, ilyen és ilyen használat mellett mennyit vesztett a képességeiből.
Először is köszönöm az észrevételeidet! - A nedves zsinór teszteket megelőzően, a zsinórt 24 órán keresztül szobahőmérsékletű vízben áztatom. Azért ennyi ideig, mert tapasztalataim szerint a zsinór anyagától, átmérőjétől, és bevonatától függ, hogy mennyi idő alatt veszi fel a maximálisan felvenni képes víz mennyiséget. Ez lehet általában 6-20 óra közé tehető. De 24 óra elteltével teljesen biztos lehetek benne, hogy valamennyi zsinór telitődött. Ebből következik, hogy adott zsinór más tulajdonságokat mutat, egy rövidebb horgászat során, és mást egy hosszabb horgászat során. Akár pergetésénél is észlelhető különbség jelentkezhet egy 3-4 órás és egy egész napos peca alkalmával, ugyanazon zsinór esetében. - Átmérő: Erre nincs mit reagálnom. Magam sem tudtam volna jobban megfogalmazni, hogy azért miért is fontos szempont az átmérő. Köszönöm az összeszedett leírást. - Csomótűrés/csomóteszt: Egyre többen jelzik (teljes joggal), hogy szükséges a csomóteszt speciális horgász csomók használatával. Ezt én is belátom. Készülök is rá. Azonban a nap nekem is 24 óra. Munka mellett, hobbyként csinálom a teszteket. Magam végzek mindent. Nem panaszként írom, inkább csak szemléltetésként. Nagyon élvezem vizsgálni a zsinórokat, és fejlődni számos területen. A lényeg, hogy mindenképpen lesz horgász csomó teszt😊! Mellesleg a Palomár az egyik kedvenc kötésem. - Az öregedés vizsgálattal kapcsolatos kivitelezési ötleteket illetően, jó eséllyel lesz, amit kipróbálok, és használni fogok. Ezúton is köszönöm! A link nekem 404-es hibát hoz. Így sajnos nem tudtam megnézni, de megkeresem az említett cikket.
Kedves László! Nagyon tetszenek a videóid, kifejezetten azok melyekben kommentárral színesíted a képanyagot. Pergető horgászként szívesen néznék hasonló videót egyéb "híres" fonott zsinórokról is, például Varivas vagy Gosen. Utóbbira különösen kíváncsi lennék, mivel legtöbb orsómon ilyen zsinór van. Köszönöm ha elolvasod a hozzászólást, és csak így tovább a videókkal!
szia, igen ... sérülékeny és a csomó a gyenge pont... amíg kapható volt ezt használtam... legjobban dobható zsinór volt - engem a többi nem zavart... 0.02-0.04 mm-es nanofilhoz (fluorocarbon előkéhez kötéshez ) találtam ki ezt a gyors csomót... minden máshoz is ezt használom sok éve... örülnék ha összehasonlítanád a többi csomóval... kifejezetten vékony zsinóroknál bizonyít... üdv... ruclips.net/video/_-lz_FZtuCk/видео.html
@@FishingForceHorgaszKellekTeszt No offense, de Kirill horgásztárs feltalálta a spanyolviaszt,.. akarom mondani az ún. Surgeon’s Knot-ot. Gratulálok hozzá! 👍 Nagyon egy agresszív csomó szerintem, elég nagy stresszt, feszültséget gyakorol mindkét zsinórra, ezért szakad el pont ott majdnem minden esetben. Nem számít egy erős, egy jó csomónak ezért kevésen használják azt. Amúgy amikor ritkán használom, én csak 3x szoktam átfűzni, mert a 4x-estől nem lesz erősebb a csomó, csak nagyobb a bog. Persze van aki a nagyobbat szereti. Ízlések és pofonok. Egyedüli előnye, hogy k. gyorsan meg lehet kötni. De tőlem nevezzük K-knot-nak, vagy Kirill csomónak itt Magyarországon, főleg ha a kolléga nem tudta, hogy ezt már rég feltalálták. Juj mit kapok most ezért, a horgász cenzúra egyik koronázatlan királyájától. Van ez így, amikor az ember kimozdul a YT csatorna komfort zónájából. Amúgy tehetséges egy horgász Kirill csak egy kicsit nagyra sikeredett az egoja,...így mindig és minden körülmény között tévedhetetlen, vagyis az övé az utolsó szó. Köszi a legújabb zsinór tesztet! Peace!
Pergetni használtam szintén sok évvel korábban. Az akkori fonottakhoz képest sokkal jobban dobható volt, nem vett fel messze annyi vizet. A kopást, akadókat, köveket nem igazán szereti, és a csomókból is nagyon nem mindegy, hogy milyent használ az ember. A legjobb, ha semmit... erre van a not-a-knot
Régen ezzel pergettem, de vékonyabb méretűvel, azt meg rég nem kapni. Én is azt szerettem, hogy brutál jól lehet vele dobni kis csalikat is, meg csali rezgéseit nagyon jól átadja. Mindig fc előkét kötöttem, arra kell valami bika csomó összekötni a 2 zsinórt.
Kedves László!
Hiánypótló a munkád, melyhez ezúton is gratulálok! Én kb. 35 éve horgászom, 20-25 évvel ezelőtt kezdtem pergetni és azóta gyakorlatilag szinte csak ezzel a módszerrel horgászom. Ennek tükrében gyakorlati oldalról a vizsgálat nem minden aspektusnak látom értelmét, de nagyon precíz, aprólékos munka, ami mindenképpen elismerést érdemel.
Ami a Nanofilt illeti, a vizsgálatodban megdöbbentett az, hogy a kopásállósága meghaladta bizonyos fonottakét, mivel a Nanofil megjelenésekor az összes nagyágyú pergetőhorgász kihangsúlyozta, hogy ez az egyik gyengéje, vagyis, hogy a legkisebb külső behatásra szakad. Én ezt tapasztaltam is, igaz sosem használtam 0.22 méretben. A Nanofil másik "achilles sarka" pedig - ahogy a teszted be is igazolta - a csomó.
Én 0.06 és 0.08 mm-ben használtam (ill. használom a maradékát), mindig FC előkével. Sokat szívtam, de végül azt a kompromisszumot választottam, hogy az FC-t a legkisebb not-a-nkot kapoccsal, a kapocshoz kötött clinch csomóval rögzítettem hozzá. Ez működött. Ezzel együtt nagyon hozzá kellett finomodni kézzel, mert többször volt szakadásom amiatt, hogy megszokásból horgásztam, amit ez a vékony és érzékeny madzag nem tolerált.
Tekintettel arra, hogy sima felülete miatt a könnyű (1-2 g) csalikat nagyságrendekkel könnyebben és messzebbre lehet vele dobni, ill. hogy szinte "vágja" a vizet, ezért egyértelműen az UL-XUL jighorgászat során domborodnak ki az előnyei, mivel kiválóan kiszolgálja a könnyű jigek dobását és fenékre süllyesztését. Olyan helyre, ahol maga a zsinór elkerülhetetlenül víz alatti dolgokon (, kövek, ágak, sulyom-, töklevél szár, ... stb.) surlódhat, nem használom, érzékenysége miatt drágább wobblerekhez sem, ill. "pókháló" jellegénél fogva a szél is nagyon megnehezíti a vele való horgászatot (bár ez szerintem minden 0.06-0.04 mm vékonyságú fonottra is igaz).
Én is hallottam, hogy tervezik az újragyártását. Szerintem nagyon jó lenne, ha újra lehetne kapni, de ez egy kifejezetten gyakorlott horgászoknak, célirányos technikához való zsinór.
ui.
Kicsit off topic, de személy szerint én is nagyon várom a Power Pro tesztedet, mert nekem a gyakorlatban nagyon bevált és másoktól sem hallottam rosszat róla. Kíváncsi vagyok a teszted milyen eredménnyel zárul.
Szia! Nagyon köszönöm a gratulációt! Azt pedig külön öröm számomra, hogy egy ilyen részletes tapasztalati leírást osztottál meg. Szerettem volna 0.10mm-es nanofilt tesztelni de egyenlőre sajnis nem jutottam hozzá. A kopásállóság talán azért lehetett eddig megtévesztő mert a horgászok csak a névleges átmérő tekintetében tudták összehasonlítani a fonott zsinórokkal. Pl. névleges 0.25-ös(ami valójában mondjuk, 0.40mm)fonotthoz hasonlítom akkor alul marad a nanofil a fonottal szemben. De amint a mért átmérő szerint teszem ezt, mindjárt más a kép. A Power Pro teszt kész, viszont még a videót meg kell csinálnom.
Szívesen venném ha részletesebben írnál arról, hogy mivel nem értesz egyet a teszteket illetően. Talán tanulhatok belőle valamit. Érdekel az ezzel kapcsolatos nézőpontod. 🎣
Előrebocsátom, hogy a szándékom nem a "fikázás", mert utálom, hogy bárki-bármivel előjön, azonnal előbújnak a kövek alól a kritikusok és azonnal megszakértik, hogy az miért nem jó... Szóval nagyra becsülöm, hogy ebbe a témába ennyi energiát fektetsz, különösen, hogy az egyes tesztek konklúziónak komoly gyakorlati haszna van egy-egy konkrét zsinór tekintetében. Az észrevételeim jobbító szándékúak, gyakorlatias megközelítést képviselnek és szubjektívek. Nem biztos, hogy te, vagy mások egyetértenek velük.
Szóval, aminek általánosságban kevéssé látom értelmét és nyilván rengeteg időt is elvisz, az a zsinórok száraz tesztje. A horgászzsinórokat vizes közegben, nedvesen használjuk. Ha jobb, ha rosszabb az eredmény, akkor is a nedves közeg a döntő, mivel a zsinór horgászat alatt használt része mindenképp nedves lesz.
Átmérő
Itthon történelmileg úgy alakult, hogy a horgászok többsége átmérőfetisiszta. Megnézi a spulnira írt értéket és azt veszi meg, ami ugyanakora ráírt (!) átmérő mellett többet bír (elvileg). Aztán az ilyen lelkes és akkurátus emberek - mint te is - tesztjein aztán csak kiderül, hogy az egyik 0.25-ös azért bír 1.5-3 kilóval többet, mert valójában 0.33 mm-es, vagy az erősebb(nek feltüntetett) mégsem bír annyit, mert hát ez csomómentes értették, meg szárazon mérték, ... és a többi ködösítés...
Sajnos a zsinórpiacon ilyen téren sosem volt rendrakás, nincs egységes standard, ahány gyártó, annyi szokás, annyi magyarázat, szóval szerintem ezzel együtt kell élni és racionálisan gondolkozni. Nagyon kevés gyártó vállalta és vállalja, hogy az EFFTA (ha jól emlékszem a szervezetre) által bevizsgált és jóváhagyott akreditációjával ellátott értékek szerepeljenek a spulnijain.
A fonott zsinórok tovább bonyolítják a helyzetet, hiszem gyártástechniológiától és használattól függően változik a fonatok feszessége, sűrűsége, bevonat anyaga és vastagsága ... stb. Pont emiatt, a fizikai mérés eredménye szerintem nem annyira releváns. Hallottam, hogy egyes japán gyártók elektromikroszkóp alatt vizsgálják és mérik a szálakat és x db mérés átlagát tüntetik föl a tekercsen. Ezek a zsinórok jellemzően a hihg-end kategóriában keresendők.
Szóval jó-jó, ez kell a népnek, de a nap végén nem az átmérő, hanem a nedves-csomózott teherbírás - bizonyos szitukban a kopásállósággal kiegészítve - lesz a döntő.
Csomótűrés
A csomótűrés, ill. a csomózott szakítószilársdág az egyik leghasznosabb információ minden horgász számára. Az előző témához kapcsolódva (átmérő) talán nem véletlen, hogy komolyabb pergetőkultúrájú országok horgászai (pl. USA) mást nem is nagyon néznek. Pont lesz*rják az átmérőt, őket a zsinór teherbíára érdekli. Ebből is szerintem a csomózott teherbírásnak van leginkább értelme, bára pergetésnél a not-a knot kapcsokkal elvileg megoldható a csomómentes horgászat.
Viszont nagyon sokat gondolkoztam rajta hogy az általad teszteléshez használt sima csomó félrevezető-e eredményekhez vezet. Azt talán nem kell mondani, hogy aki horgászik, tudja, hogy talán ez a "leggyilkosabb" csomó, szándékosan sosem köti senki, ez véletlenül szokott keletkezni, nem kis bosszúságot, esetenként komoly (hal, zsinór, műcsali) veszteségeket okozva. Pont emiatt nem hiszem, hogy gyakorlati oldalról van-e bármi haszna ezt vizsgálni, mert jó kis szívrohamokat lehet kihordani lábon hogy ezzel a csomóval a gyári értéket meg sem közelíti a zsinór, de hát hogyan is tudná... Beszédes, hogy pl. a J-braid 4X (most hirtelen azt nyitottam meg) csomómentesen többet bír a ráírt értéknél, megcsomózva pedig a mért érték harmadát(!). Ez 70%-al kevesebb. Ez totál nem reális, hanem teljesen félrevisz.
Engem személy szerint sokkal jobban érdekelne és a gyakorlati használathoz jobban közelítene, ha a csomózott teherbírás mérése szabályos, jól bevált és általánosságban használt horgászcsomókkal (pl. szimpla, vagy dupla véghurok, clinch, palomar, ... stb.), vagy azokból mondjuk 3 db konszenzussal választott típussal történne. Sőt tovább megyek, engem nagyon kíváncsivá tesz, hogy az adott csomó azonos márkájú és típusú zsinór más átmérőjénél hogyan produkál.
Vízfelvétel
Nekem nem teljesen világos, hogy ez pontosan mit takar. Ha ez azt vizsgálja, hogy az adott zsinór mennyi vizet "szív magába", akkor ez az érték talán a BSF multizás esetében lehet releváns, mivel ott a zsinór súlyának van némiképp befolyásoló szerepe a dobás során. Ok, értem, mérhető adat, de nem olyan volumenű, hogy peremorsós használat során - ami a hazai horgászok 98%-t jellemzi - ennek bármekkora jelentősége lenne.
Ha a zsinór felületére tapadt (és ezáltal gyűrűkre, zsinórvezetőre felvitt) vízmennyiségről ad tájékoztatást, akkor annak már szélesebb körben lehet haszna, különöseképpen azok számára, akik a fagyok beálltával sem teszik le a botot.
Sűlyedési sebesség
Érdekes adat, de szerintem egy 10 centis zsinórdarabka sülyedési sebessége inkább tájékoztató jellegű "funfact" mintsem gyakorlati oldalról használható információ. Ennek csak azonos kategóriába tartozó (pl. feeder, FC, úszós monofil) és azonos névleges átmérő (vagy inkább mért teherbírású) összevetése esetén lehet gyakorlati jelentősége.
Nyúlás
Ezen érték ismerete nagyon hasznos lehet monfilok esetében, fonottaknál szerintem azért az itt-ott tetten érhető 1-2%-ért fölösleges időpocsékolás
Megemlítek két további szempontot, ami használatból ered és jelentősen befolyásolhatja a zsinórok "tudását", vagy értékét, ha úgy tetszik. Ebből az egyik akár mérhető is lenne, a másik nagyon nehezen.
- fagytűrő képesség
Na pl. erre cserélném az egész "szárazon mérés" procedúrát, mert szárazon még nem horgászott senki, de fagypont közeli hőmérsékleten annál többen. Mondjuk mit produkál a zsinór nedvesen szobahőmérsékleten és nedvesen 3-5 fokon. Ezek a körülmények nagyon is életszerű és nagyon hasznos információkra derülhet fény általa.
- "öregedés" - na ez az, amit szerintem nagyon-nagyon nehéz objektíven mérni, hiszen függ, hogy ki-mikor-mennyi és hol használta az adott zsinórt. A saját gyakorlatomban és használatom mellett (ami másokétól jelentősen eltérhet) a fonottak összehasonlíthtatlanul "jobban" öregszenek. Ami azt jelenti, hogy sokkal lassabban és kevesebbet veszítenek a használhatóságukból, mint a monofilek. Ez utóbbiak még sötét szekrényben, szobahőmérsékletem, napfénytől elzárva is jelentősen tudnak romlani. (az is érdekes kérdés, hogy amik a boltok polcain figyelnek, mikori gyártásúak...).
Le sem merem írni, hány éves fonottakat (is) használok olykor-olykor, de merem ezt azért tenni, mert 96 és 98 csukát is megfogtam velük, nehéz körülmények között. Amúgy baromira érdekelne, hogy a gyári értékhez képest mennyit vesztettek az erejükből, mindenesetre a gyakorlatban bizonyítottak.
Bocsánat, ha nagyon hosszúra nyúltam, köszönöm, ha elolvastad és tényleg nem rossz szándék motivált, mikor a fentieket megfogalmaztam.
@@norbertbalasko6873 Elsősorban köszönöm az építőjellegű részletes véleményt, kritikát. Fontosnak tartom az ilyen jól alátámasztott okfejtést. Igyekszem tanulni belőle.
Részenként reagálok, hogy áttekinttető legyen, ahogy a te posztod is az volt.
Jól látod. Rengeteg időm van ebben a projektben. Sokat visz el a száraz teszt. Azonban szükséges.
- Egy pár órás páca (pergetés vagy egy rapid feeder) során nem igazán változnak a zsinór tulajdonságai
- A víz és az orsó közti rész száraz marad (ugyan arra a távolságra történő horgászat estén értem)
- Kell egy bázis adat, amihez bármikor lehet viszonyítani
- Kell minél több, részletesebb adat, jövőre való tekintettel
Átmérő:
Maximálisan egyet értek az átmérő és a szakítószilárdságot érintő, és általad is felvázólt aktuális problémával. Főleg ennek okán indítottam a csatornámat. Illetve az is szerepet játszott, hogy az E.F.T.T.A. sajnos már nem végez méréseket. Amiket végzett, azok pedig erőteljesen korlátozódtak az átmérőre és a szakítószilárdságra, figyelmen kívül hagyva a zsinórok tulajdonságainak, tartós nedvesség hatására történő változását. Jelenleg van pár teszt, aminek végleges kidolgozása még folyamatban van (ezért is fontosak a visszajelzések). Ilyen az átmérő is. A Japán szabvány sűrűség alapján határozza meg az átmérőt, pontosabban a PE (gou) besorolást. Ezért is mérem a zsinórt. Így a súlyból is nyerek visszaigazolást az átmérő pontosságára. A monofil és fluorocarbon zsinóroknál nagyon jól működik. Azonban a fonott zsinórok estében tényleg jobb lenne az érintés mentes (mikroszkópos) mérés. A jelenlegi mikroszkópom sajnos csak két tizedesig mér, ezért nem alkalmazom. Bár már elgondolkodtam rajta, hogy talán elég lehet a két tizedesjegy pontosság is. Véleményem szerint az átmérő szerepe folyón való horgászat során lehet fontos. Hiszen sok esetben nem mindegy, hogy mekkora az a felület, amibe a sodrás belekapaszkodik. Továbbá a nagy távolságok elérésénél is van szerepe, illetve jobban kalkulálható, ha tisztában vagyunk a tényleges mérettel.
Csomótűrés:
Ez az egyszerű csomó (amit tesztekben is használok), veszi leginkább igénybe a zsinórt és nyilván nem használunk ilyen kötést a horgászatban. Azért döntöttem mégis ez mellett, mert célom, egy már meglévő séma(szabvány) szerint tesztelni, már amire van szabvány, hogy ellenőrizhető és megismételhetőek legyenek a tesztek. A fonalakra vonatkozó csomó teszt ezt a csomót írja le. Ennek oka, hogy így nincs esély egy rosszul megkötött csomó miatt fals eredményt regisztrálni. Így lesznek összehasonlítható adatok. Természetesen tudom, hogy gyakorlatiasabb oldalról is meg kell közelítenem a dolgokat. Tervben is van. Hamarosan érkeznek a horgász csomó tesztek is.
Vízfelvétel:
Talán ez a „kakukktojás” a tesztek között. mivel a súly mérésből adandóan egy számítással könnyen megkapom ezt az eredményt, így betettem. Egyébiránt látni, hogy mennyi vezet szív magába a zsinór. Így lehet következtetni, hogy egy hosszabb peca alkalmával mennyire lehet számítani a zsinór alapvető tulajdonságainak a változására. Továbbá nem ad pontos értéket, de jól lehet következtetni a várható felhordott víz mennyiségére. Bár itt adtál egy ötletet, hogy speciálisabban és pontosabban mérjem ezt a tulajdonságot.
Süllyedés:
Ezzel teljes mértékben egyetértek. Nincs lehetőségem több tíz méter zsinór süllyedését mérni, pláne nem szemléltetni. Így maradt ez a kivitelezési forma, aminek a hátrányát megfogalmaztad. Pontos eredményt sajnos tényleg nem. Viszont azonos hosszban, és körülmények között folyik a teszt. Ennek köszönhetően az azonos típusú és átmérőjű zsinórokat nagyon szépen össze lehet hasonlítani.
Nyúlás:
Fonottaknál is fontos szerepe van. Van, hogy azonos mért átmérővel rendelkező fonott zsinórok nyúlása 50%-al eltér egymástól. Azért van, hogy nem mindegy, hogy egy, például 0,50-es zsinór 3,30 vagy 6,80%-ot nyúlik. Az érzékenység, ami elhanyagolható, szinte nulla. Itt esetleg a fonat feszességéből adódik egy minimális eltérés, de szinte ki sem mutatható.
Ötleteid:
A fagytűrő képesség nagyon tetszik. Valószínűleg alkalmazni fogom. Jelenleg is kontrolált hőmérséklet és páratartalom mellett zajlanak a tesztek. Igazából csak egy hűtő kell és már tudom is biztosítani az állandó hőmérsékletet.
Öregedés: Szerettem volna ezt is tesztelni. Utána is olvastam. Sajnos a megfelelő gép nélkül ezt nem lehet pontosan és megismételhetően végrehajtani. A gép pedig irreálisan drága, főleg egy ilyen hobby szakaszban lévő projekt számára. Nyáron azért lehet, hogy a top 10 legnépszerűbb zsinórt kiteszem a napra, mondjuk 1 hétre 😊.
Cél:
Ahogy azt fentebb írtam, jelenleg kísérleti fázisban van több teszt metodikájának a kidolgozása. Értem itt főleg azokat, amelyekhez nem találtam szabványleírást. Ilyen a süllyedés, memória, vízfelvétel (felhordás). Ezen a téren minden gyártó csak dobálózik a szavakkal (gyorsan süllyed, alacsony memória stb.) De nincs viszonyítási alap.
Szeretnék egy átlátható, egymáshoz jól viszonyítható, ellenőrizhető teszt folyamatot kidolgozni, és ezeket certifikált gépeken elvégezni. Létrehozni egy könnyen értelmezhető, és hozzáférhető minőség ellenőrzést, európai szinten.
Nagyon örültem a részletes felvetéseidnek. Szívesen beszélgetnék még veled. Ha gondolod vedd fel velem a kapcsolatot (Messenger, WhatsApp, e-mail).
Nem kritikának, hanem építő jellegű észrevételnek szántam. Örülök, ha találtál benne használható ötletet. Az alábbiakban küldöm reflektálásom, legutóbbi hozzászólásodra.
Száraz tesztek
Bocs, ha figyelmetlen voltam, de nem világos, hogy a "nedves" teszt pontosan mit jelent. Több órás, vagy több napos előáztatást?
Értem, hogy "csak" az orsó és csali közötti zsinórszakasz lesz nedves, de pár speciális helyzetet leszámítva (mikor a nekiiramodó ponty, márna, vagy harcsa kapás után leránt 10-15 métert az orsóról), a horgászat során keletkező erőhatások csak (vagy legfőképp) ezt a nedves zsinórszakaszt érintik.
Átmérő
Az átmérőnek több szerepe is van, de az átlag magyar horgász leginkább az átmérő/névleges szakítószilárdság szempontjából nézi.
Az átmérő hatása nem kizárólag a folyóvízen jelentős, a víz zsinórra gyakorolt nyomása miatt. Fontos aspektus még a műcsali dobótávolsága és süllyeszthetősége szempontjából, akár álló, akár folyóvízen horgászik az ember. Ugyanazt a műcsalit egy vékonyabb zsinóron könnyebben és messzebbre el lehet dobni, ill. mélyebbre süllyeszteni. Az elsőt nem kell magyaráznom, de belinkelek egy neves pergetőhorgász által évekkel ezelőtt elvégzett dobótesztet, ami számszerűsítve megmutatja, hogy ez hogy néz ki a gyakorlatban.
www.pecavilag.hu/index.php/37-irasok/pergetes/264-doboteszt-koenny-csalikkal
Egyébként esetenként akár 2-4 méter többlet a dobástávban, eldöntheti, hogy adott helyen fogsz halat, vagy nem. (Ha megnézed a fenti cikkben szereplő táblázatot, akkor látszik igazán, micsoda döbbenetes különbséget jelenthet a Nanofil használata.)
Az átmérőnek a műcsali süllyesztésében annál nagyobb a szerepe, minél kisebb tömegű csalival dobálsz, és fenék közeli, vagy éppen víz közti horgászat a cél. Egy pár grammos csali vastagabb zsinórral nehezebben éri el a mélyebben fekvő fenékzónát, ill. könnyebben elemelkedik tőle, vagy éppen a vízközt tartása nehézkes a vastagabb, ezáltal nagyobb felületű és tömegű zsinór miatt.
Egy amerikai profi feketesügér horgász magyarázta, hogy télen és kora tavasszal, mikor a hideg vízben lassan süllyedő jerk csalival horgászik, - ők ehhez jellemzően fluorocarbon főzsinórt használnak az orsót telibe töltve - akkor a zsinór vastagságával szabályozza a műcsali süllyesztésének és vontatásának magasságát. Tehát nem csalit cserél (mert adott esetben ez a csali méretének változtatásával és ezzel kapáselmaradással járna), hanem olyan szereléket vesz elő, amin vékonyabb/vastagabb főzsinór van az orsón.
Ezzel együtt szerintem sem érdemes két tizedesnél tovább menni a mérésekben.
Csomótűrés/csomóteszt
Hát, ha szabvány, hát szabvány..., de én továbbra is tartom, hogy a zsinórra kötött "sima csomó" által produkált eredmény durván torzított képet alkot a zsinórok szakítószilárdságáról, ahhoz képest, amilyet egy normál horgászcsomóval tudnak. Én nem látom annyira kivitelezhetetlennek, hogy a tesztelés egy egyszerű (pl. véghurok, palomar) csomóval történne, amit nem nehéz hibátlanul megkötni. Amúgy ma már kötést készítő biszbaszokat is lehet venni a horgászboltban.
Egyébként a csomóteszt baromi hasznos, bár tele van vele a youtbe, sőt emlékszem, hogy az internet előtt, egy régi Magyar Horgászban az egyik szakíró nagyon hasznos tesztet csinált erről. (Én pl. azóta használom a Palomar-t előszeretettel.) Persze egy újszülőttnek minden vicc új, nem árthat frissíteni ezeket a teszteket, ez egy örökzöld téma.
Öregedés
Az öregedést ugye, tulajdonképpen azon külső környezeti hatások okozzák, melyek a zsinórt rendeltetésszerű használat alatt érhetik. Elsődlegesen a napfény UV sugárzása (ami eleve mindenféle anyagra pusztító), a hideg (bár szerintem a hőség káros hatása sem elhanyagolható) és amit réges-régen olvastam, az a folyamatos benedvesedés-kiszáradás. Ezekhez mondjuk nem kell különleges gép, csak UV lámpa, infralámpa, hűtő, lavór. A nagyobb gond talán, hogy hogyan lehet belőni ezek mértékét, ill. annak mértékét, amit több nagyobb hal fárasztása, vagy sorozatos elakadás-beszakadás okoz, ami szerintem szintén élettartamot jelentősen befolyásoló tényező lehet, legalábbis vékonyabb monofiloknál biztosan.
Viszont az "öregedés" teszthez talán legegyszerűbb és leggyakorlatiasabb, ha bekérsz használt zsinórokat horgászoktól annyi kiegészítő információval, hogy hol, milyen módszerrel, hány hónapot és kb. hány órát horgásztak, meg mondjuk megközelítőleg hány kiló halat fogtak vele. Tudom, ezekből baromi nehéz lehet egységesíteni, ami minden mérés alapja, de nagyon érdekes és hasznos lehet (akár csak megközelítő adatokból is), hogy ez és ez a zsinór, ilyen és ilyen használat mellett mennyit vesztett a képességeiből.
Először is köszönöm az észrevételeidet!
- A nedves zsinór teszteket megelőzően, a zsinórt 24 órán keresztül szobahőmérsékletű vízben áztatom. Azért ennyi ideig, mert tapasztalataim szerint a zsinór anyagától, átmérőjétől, és bevonatától függ, hogy mennyi idő alatt veszi fel a maximálisan felvenni képes víz mennyiséget. Ez lehet általában 6-20 óra közé tehető. De 24 óra elteltével teljesen biztos lehetek benne, hogy valamennyi zsinór telitődött. Ebből következik, hogy adott zsinór más tulajdonságokat mutat, egy rövidebb horgászat során, és mást egy hosszabb horgászat során. Akár pergetésénél is észlelhető különbség jelentkezhet egy 3-4 órás és egy egész napos peca alkalmával, ugyanazon zsinór esetében.
- Átmérő: Erre nincs mit reagálnom. Magam sem tudtam volna jobban megfogalmazni, hogy azért miért is fontos szempont az átmérő. Köszönöm az összeszedett leírást.
- Csomótűrés/csomóteszt: Egyre többen jelzik (teljes joggal), hogy szükséges a csomóteszt speciális horgász csomók használatával. Ezt én is belátom. Készülök is rá. Azonban a nap nekem is 24 óra. Munka mellett, hobbyként csinálom a teszteket. Magam végzek mindent. Nem panaszként írom, inkább csak szemléltetésként. Nagyon élvezem vizsgálni a zsinórokat, és fejlődni számos területen. A lényeg, hogy mindenképpen lesz horgász csomó teszt😊! Mellesleg a Palomár az egyik kedvenc kötésem.
- Az öregedés vizsgálattal kapcsolatos kivitelezési ötleteket illetően, jó eséllyel lesz, amit kipróbálok, és használni fogok. Ezúton is köszönöm!
A link nekem 404-es hibát hoz. Így sajnos nem tudtam megnézni, de megkeresem az említett cikket.
Kedves László!
Nagyon tetszenek a videóid, kifejezetten azok melyekben kommentárral színesíted a képanyagot. Pergető horgászként szívesen néznék hasonló videót egyéb "híres" fonott zsinórokról is, például Varivas vagy Gosen. Utóbbira különösen kíváncsi lennék, mivel legtöbb orsómon ilyen zsinór van.
Köszönöm ha elolvasod a hozzászólást, és csak így tovább a videókkal!
Köszönöm! A jövőben igyekszem a felsőkategóriából is meríteni 🎣
szia, igen ... sérülékeny és a csomó a gyenge pont... amíg kapható volt ezt használtam... legjobban dobható zsinór volt - engem a többi nem zavart...
0.02-0.04 mm-es nanofilhoz (fluorocarbon előkéhez kötéshez ) találtam ki ezt a gyors csomót... minden máshoz is ezt használom sok éve... örülnék ha összehasonlítanád a többi csomóval... kifejezetten vékony zsinóroknál bizonyít...
üdv...
ruclips.net/video/_-lz_FZtuCk/видео.html
Köszönöm a véleményed és a linket. Biztosan ki fogom próbálni ezt a csomót. Engedelmeddel be teszem majd a videó leírásába is ezt a linket. 🎣
@@FishingForceHorgaszKellekTeszt
No offense, de Kirill horgásztárs feltalálta a spanyolviaszt,.. akarom mondani az ún. Surgeon’s Knot-ot. Gratulálok hozzá! 👍
Nagyon egy agresszív csomó szerintem, elég nagy stresszt, feszültséget gyakorol mindkét zsinórra, ezért szakad el pont ott majdnem minden esetben. Nem számít egy erős, egy jó csomónak ezért kevésen használják azt.
Amúgy amikor ritkán használom, én csak 3x szoktam átfűzni, mert a 4x-estől nem lesz erősebb a csomó, csak nagyobb a bog. Persze van aki a nagyobbat szereti. Ízlések és pofonok.
Egyedüli előnye, hogy k. gyorsan meg lehet kötni.
De tőlem nevezzük K-knot-nak, vagy Kirill csomónak itt Magyarországon, főleg ha a kolléga nem tudta, hogy ezt már rég feltalálták.
Juj mit kapok most ezért, a horgász cenzúra egyik koronázatlan királyájától. Van ez így, amikor az ember kimozdul a YT csatorna komfort zónájából. Amúgy tehetséges egy horgász Kirill csak egy kicsit nagyra sikeredett az egoja,...így mindig és minden körülmény között tévedhetetlen, vagyis az övé az utolsó szó.
Köszi a legújabb zsinór tesztet! Peace!
Örülök ha tetszett a teszt 🎣. Én nem ismertem ezt a kötést egyik néven sem. Köszi az infót!
Pergetni használtam szintén sok évvel korábban. Az akkori fonottakhoz képest sokkal jobban dobható volt, nem vett fel messze annyi vizet. A kopást, akadókat, köveket nem igazán szereti, és a csomókból is nagyon nem mindegy, hogy milyent használ az ember. A legjobb, ha semmit... erre van a not-a-knot
Köszönöm, hogy leírtad a tapasztalatod 🎣
Régen ezzel pergettem, de vékonyabb méretűvel, azt meg rég nem kapni. Én is azt szerettem, hogy brutál jól lehet vele dobni kis csalikat is, meg csali rezgéseit nagyon jól átadja. Mindig fc előkét kötöttem, arra kell valami bika csomó összekötni a 2 zsinórt.
Köszönöm a véleményed 🎣. Ahogy nézem szépen ki kopik a piacról.
@@FishingForceHorgaszKellekTeszt De most hallottam egy videóban, hogy kezdik gyártani újra. Lehet, hogy kacsa, de jó lenne.
Örülnék neki. Szívesen tesztelném 0.10mm-es átmérővel.
Szuper video. Nekem még van pár darab kibontatlanul, várom a kötési technikáról szóló videót. 😉
Ismèt egy remek teszt. Kínáncsi ketten volna , not-a- knottal mennyinèl szakad
Köszönöm! Hamarosan érkeznek rendes horgász csomó tesztek is. Igérem lesz közte not-a-knot is.😉