A szőlő betegségei - 4. RÉSZ

Szaporítóanyaggal terjedő betegségek: vírusos és baktériumos megbetegedések.
A szőlőnek sokféle betegsége van. A modern biológiai és kémiai kutatások a szőlőtermesztés számos növényvédelmi problémáját megoldották. Ennek ellenére több, súlyos károsító ellen, például vírusok, fitoplazmák, baktériumok és egyes gombák ellen a mai napig nm tudunk másképp védekezni, csak ezektől a betegségektől mentes szaporítóanyaggal.
A szőlőnek Magyarországon tizenöt betegségét igazolták, például: szőlő fertőző leromlása (Grapevine fanleaf nepovirus), a szőlő krómmozaik vírusa (Grapavine chrome masaic virus), arábisz mozaik vírus (Arabis mosaic virus), szőlő levélsodródása (Grapevine leafroll accociated closteroviruses), faszöveti barázdáltság vírus (Grapevine rupestris stem pitting accociated virus, GRSPaV) - ez utóbbi néhány év után tőkepusztulást okoz.
Ezekre a kórokozókra jellemző, hogy a növény belsejében élnek, ahova szisztematikus fertőzéssel jutnak. A fertőzés korai szakaszában a növények általában tünetmentesek. Ha ezekről a fertőzésmentesnek hitt növényekről vesszőt szedünk, s azokat elszaporítjuk, akkor tovább terjeszthetjük a növényekben élő és veszélyes kórokozókat, még ha a növény nem is produkál tüneteket. A vírusok mellett fontos megemlíteni a szőlőtőke sárgaságot okozó fitoplazmát, a Flavescense dorée-t. Ez a kórokozó már jelen van Szerbiában, Magyarországon azonban még nem ismert a megjelenése, vektorát azonban már jelen van. A vektor a betegséget terjesztő szervezetet, jelen esetben egy kabócafaj, a Scaphoideus titanus, melyet már Magyarország egész területén megfigyeltek. Jó hír, hogy egyelőre nem találtak a fitoplazmát terjesztő kabócát. A projekt szempontjából jó hír, hogy eddig még nem találtak sem a magyar, sem a szerb fajták között fertőzött egyedeket.