Itt megint te vagy, aki kettőnk közül a jóindulatúbb :) Alapvetően egyetértek a legtöbb gondolattal, amit írtál, az arénás rész nekem is nagyon bejön. A labirintus sincs rosszul kidolgozva, de a nehézsége már-már irreális lett, és a labirintus-kalandokból egy idő után már sok van. De azért nem rossz, klasszikus, ez tény :)
András Szabó igen, nagyon érezhető hogy Livingstone túl akarta szárnyalni a Halállabirintus nehézségét...nekem ez a könyv az egyik legnagyobb gyerekkori emlék, az elsők között volt meg...imádom a mai napig
Az ált. iskolában az egyetlen intőt ezért kaptam, amikor a napköziben a tanár utasítása ellenére is ezt a könyvet olvastam a pad alatt, a matek házi helyett....🙂
Ezt a Halállabirintus előtt játszottam, lehet, hogy emiatt is van, hogy kicsit ez jobban tetszik, de ebben lehet, köze van, hogy a háttértörténet kicsit extrább. A labirintus maga valóban nehezebb lett, bár ezt a sztori is előre vetíti.
@@sellegna9 a Halállabirintus már nevéből adódóan végig dungeon crawler, de a Bajnokokból is kb a negyede arénaharc. De a labirintus felépítése meg az ellenfelek összességében jobban tetszettek a BP-ban, érdekes volt, hogy nincs a tipikus boss fight, mint a Végzet erdejében, meg az, higy nehezebb lett, az is talán hozzájárul.
@@DaemonGtr Igen! Bennem is valamiért a Bajnokok próbája jobban megmaradt. Jobban belém rögzültek annak az eseményei. Lefordítva magyarra, az jobban tetszett :) Királyok Koronájáról illetve a Kharé-ról egy vélemény? Restellem, de az utóbbihoz: szerintem, eléggé türelem meg idő kell. Jegyzetelés nélkül nem lehet végig vinni. Játszottál vele? Azt sokáig nem is tudtam, hogy az előbbi az egy sorozatnak a darabja. Egyszerűen megragadt/megmaradt bennem a cím, de fogalmam nem volt róla: mi dübörög az agyamban. Most már tudom. :)
@@sellegna9 A Kharét szereztem meg először, elkezdtem, de közben meglett a Shamutanti dombok, úgyhogy elkezdtem akkor inkább azt, hogy sorban legyen meg. Az 1. atmoszférája jobb volt, de a Kharé jobban játszható volt. A Hét sárkánykígyót sokáig nem találtam ('90-es évek dereka), ezért a Királyok Koronájához nem kezdtem hozzá, amíg nagy nehezen meg nem szereztem, elsőre nem is lett meg mind a hét, úgyhogy újrajátszottam, mert látszott, hogy a Korona húzós lesz, és tényleg kell hozzá a jegyzet, újra kéne játszani, mert nem emlékszem rá. Mindenesetre a Sorcery! sorozatból a Hét sárkánykígyó a kedvencem.
Nem tudom, a harmadik részt (Halállabirintus Bajnoka) végigcsináltad-e, sz'tem az lett a legjobb mind közül.
Harcos KÉpzelet könyveket nem is gyűjtesz ?
Azokra mindig kérek kommentben ötleteket , neked van ajánlásod melyiket lenne érdemes végig tolni?🙂
@@fantaziavilag2088 az első 15-18 könyv szerintem jó.
és azt mondják a Garry Hamilton könyvek is jók.
Itt megint te vagy, aki kettőnk közül a jóindulatúbb :)
Alapvetően egyetértek a legtöbb gondolattal, amit írtál, az arénás rész nekem is nagyon bejön. A labirintus sincs rosszul kidolgozva, de a nehézsége már-már irreális lett, és a labirintus-kalandokból egy idő után már sok van. De azért nem rossz, klasszikus, ez tény :)
András Szabó igen, nagyon érezhető hogy Livingstone túl akarta szárnyalni a Halállabirintus nehézségét...nekem ez a könyv az egyik legnagyobb gyerekkori emlék, az elsők között volt meg...imádom a mai napig
@@fantaziavilag2088 Ennek van a legjobb borítója, de nem ez a kedvenc kalandom.
Az ált. iskolában az egyetlen intőt ezért kaptam, amikor a napköziben a tanár utasítása ellenére is ezt a könyvet olvastam a pad alatt, a matek házi helyett....🙂
Ilyenért intőt kapni szerintem menő! Volt ebben is sok matek, úgyhogy végülis témába vágott!😊
@@fantaziavilag2088 főleg Noi mester feladványával küzdöttem sokat.....🙂🙃
@@gergelyhorvath2883 de jó is volt!
Örülj, hogy nem vették el! Tőlem sajnos a tanárnő elvette a Tűzhegy Varázslóját... 😭
Ezt a Halállabirintus előtt játszottam, lehet, hogy emiatt is van, hogy kicsit ez jobban tetszik, de ebben lehet, köze van, hogy a háttértörténet kicsit extrább. A labirintus maga valóban nehezebb lett, bár ezt a sztori is előre vetíti.
Ez nyílt terepen van. A Halál labirintusnak kicsit más a 'mozgótere', Játszótere. Ha jól írtam le az általam átélteket.
@@sellegna9 a Halállabirintus már nevéből adódóan végig dungeon crawler, de a Bajnokokból is kb a negyede arénaharc. De a labirintus felépítése meg az ellenfelek összességében jobban tetszettek a BP-ban, érdekes volt, hogy nincs a tipikus boss fight, mint a Végzet erdejében, meg az, higy nehezebb lett, az is talán hozzájárul.
@@DaemonGtr Igen! Bennem is valamiért a Bajnokok próbája jobban megmaradt. Jobban belém rögzültek annak az eseményei. Lefordítva magyarra, az jobban tetszett :)
Királyok Koronájáról illetve a Kharé-ról egy vélemény? Restellem, de az utóbbihoz: szerintem, eléggé türelem meg idő kell. Jegyzetelés nélkül nem lehet végig vinni. Játszottál vele?
Azt sokáig nem is tudtam, hogy az előbbi az egy sorozatnak a darabja. Egyszerűen megragadt/megmaradt bennem a cím, de fogalmam nem volt róla: mi dübörög az agyamban. Most már tudom. :)
@@sellegna9 A Kharét szereztem meg először, elkezdtem, de közben meglett a Shamutanti dombok, úgyhogy elkezdtem akkor inkább azt, hogy sorban legyen meg. Az 1. atmoszférája jobb volt, de a Kharé jobban játszható volt. A Hét sárkánykígyót sokáig nem találtam ('90-es évek dereka), ezért a Királyok Koronájához nem kezdtem hozzá, amíg nagy nehezen meg nem szereztem, elsőre nem is lett meg mind a hét, úgyhogy újrajátszottam, mert látszott, hogy a Korona húzós lesz, és tényleg kell hozzá a jegyzet, újra kéne játszani, mert nem emlékszem rá. Mindenesetre a Sorcery! sorozatból a Hét sárkánykígyó a kedvencem.