Nagyon jó tèma, így van ezt a tèmát terjeszteni kell. Erről feltètlen beszèlni kell. Sajnos a règi sèmákból ki kell szakdni... Sokszor a lelki bajok teszik a testet beteggè. Nehèz hogy mindannyian csak egyedül, egyènileg tudunk megvilágosodni (azaz csak akkor változtatsz a szokásaidon ha megèrtettèl valamit, ès ez idő, kell idő gondolkodni). Mègis egy társadalmi kollektív felelőssègünk van másokkal szemben. Hogy a társadalom magasabb, egèszsègre törekedő tudatosságát növeljük. A konzum világ ès a mèdiában nyomott tèmák elterelik a figyelmünket saját magunkról, így nem tudjuk a napi strapát kipihenni, meditálni vagy magunkkal foglalkozni... de másokkal sem tudunk így èrdemben törődni. Lègy kedves, ez nem kerül semmibe. (Nem önzetlen, csak kedves) . Az iskolában is tanítani kellene például az AGRESSZIOMENTES KOMMUNIKÁCIÓT. (Ezt èn külföldön tanultam) Itt arra gondolok, hogy a tanulókkal (fiatal generációval) beszélgetni kellene például - a generációk közötti problémákról, szüló-gyerek konfliktus megèrtèse, - Màsság megèrtèse ( nemi èrdeklődès, vallâsosság), - Mi a felelőssègvállalás egy családban, egy kapcsolatban, - Felelőssègvállalás a saját èletünkben a tetteinkèrt, döntèseinkèrt... - Mi tesz minket boldoggá.. - Merjük e a vágyainkat megvalósítani... mit szól a környezetünk hozzá ha más vèlemènyünk van? Stb... Ti fiatalabbak vagytok, nektek biztos sok ötletetek van mèg... Mire kènyszerít a vilâggazdaság ès a règi beidegződött háborús emberi társadalom minket, ès mi az amitől valójában boldognak èrezzük magunkat? Hogyan kellene a társadalomnak változni egy bèkèsebb útra lèpni? Megoldottak valamit is a háborúk a törtènelemben vagy csak szomorúságot okozott? Van más megoldás a kollektiv emberi problèmákra? Bèke? Elfogadás? Mindenki csak a saját tempójában tud fejlődni. A negatív èlmènyek ahhoz kellenek sokaknak, hogy tanuljunk valamit. Kellene egy alternatív iskola, ahol a tanulók a lelki egyensúly fenntartásával is foglalkoznak. Ajánlom Christina von Dreien könyveit ( nèmetül). Vagy magyarul Dr. Fülöp Sándor előadásait. (Mentális egèszsègről) . Ez nem szèp amit most írok, de a Generációk váltásával jobb lesz. Fiatalok, törődjetek a belsőtökkel... a belső megèrzèseitekkel, erősítsètek fel a belső hangotokat. A test-lèlek egyensúlya a fontos... (magabizzosság, egèszsèg)
3 года назад
Nagyon tetszenek a gondolataid és nagyon hálás vagyok azért, hogy leírtad őket! Több témát is ajánlottál és mindenképp beszélni fogunk ezekről majd a jövőben. Minden jót Neked!
Szerintem jó kis adás volt! Mivel tènyleg nagyon sok idő, ès türelem, a mentális egèszsèg megőrzèse, igazából az èrdekes lehet, hogy mondjuk a környezet miből ismeri fel, ők hogyan tudnak segíteni, nekik mi segít hogy ezeket a napokat, hónapokat türelmesen èlje meg, ès ő ne csússzon bele a folyamatba. Hogyan lehet bírni az ilyen terhelèseket.
3 года назад+1
Igen, és az is nagyon érdekes, hogy mennyire érzékeny egyáltalán erre a társadalmunk. Mert, ahogy Antival is felhoztuk, sokszor csak a legsúlyosabb időszakban eszmélnek fel, hogy "basszus, itt gond van", de addig csak legyintget mindenki. Ez akár egy külön adást is megérne, igyekszünk majd rendszerbe foglalni valahogy. Köszönöm szépen a hozzászólásodat! :)
Milyen kérdéseid vannak a mentális egészséggel kapcsolatban? Miről beszéljünk a következő részben? 💡
Nagyon jó tèma, így van ezt a tèmát terjeszteni kell. Erről feltètlen beszèlni kell.
Sajnos a règi sèmákból ki kell szakdni... Sokszor a lelki bajok teszik a testet beteggè.
Nehèz hogy mindannyian csak egyedül, egyènileg tudunk megvilágosodni (azaz csak akkor változtatsz a szokásaidon ha megèrtettèl valamit, ès ez idő, kell idő gondolkodni). Mègis egy társadalmi kollektív felelőssègünk van másokkal szemben. Hogy a társadalom magasabb, egèszsègre törekedő tudatosságát növeljük.
A konzum világ ès a mèdiában nyomott tèmák elterelik a figyelmünket saját magunkról, így nem tudjuk a napi strapát kipihenni, meditálni vagy magunkkal foglalkozni... de másokkal sem tudunk így èrdemben törődni.
Lègy kedves, ez nem kerül semmibe. (Nem önzetlen, csak kedves) .
Az iskolában is tanítani kellene például az AGRESSZIOMENTES KOMMUNIKÁCIÓT. (Ezt èn külföldön tanultam)
Itt arra gondolok, hogy a tanulókkal (fiatal generációval) beszélgetni kellene például
- a generációk közötti problémákról, szüló-gyerek konfliktus megèrtèse,
- Màsság megèrtèse ( nemi èrdeklődès, vallâsosság),
- Mi a felelőssègvállalás egy családban, egy kapcsolatban,
- Felelőssègvállalás a saját èletünkben a tetteinkèrt, döntèseinkèrt...
- Mi tesz minket boldoggá..
- Merjük e a vágyainkat megvalósítani... mit szól a környezetünk hozzá ha más vèlemènyünk van?
Stb...
Ti fiatalabbak vagytok, nektek biztos sok ötletetek van mèg...
Mire kènyszerít a vilâggazdaság ès a règi beidegződött háborús emberi társadalom minket, ès mi az amitől valójában boldognak èrezzük magunkat? Hogyan kellene a társadalomnak változni egy bèkèsebb útra lèpni?
Megoldottak valamit is a háborúk a törtènelemben vagy csak szomorúságot okozott? Van más megoldás a kollektiv emberi problèmákra? Bèke? Elfogadás?
Mindenki csak a saját tempójában tud fejlődni.
A negatív èlmènyek ahhoz kellenek sokaknak, hogy tanuljunk valamit.
Kellene egy alternatív iskola, ahol a tanulók a lelki egyensúly fenntartásával is foglalkoznak.
Ajánlom Christina von Dreien könyveit ( nèmetül).
Vagy magyarul Dr. Fülöp Sándor előadásait. (Mentális egèszsègről) .
Ez nem szèp amit most írok, de a Generációk váltásával jobb lesz. Fiatalok, törődjetek a belsőtökkel... a belső megèrzèseitekkel, erősítsètek fel a belső hangotokat.
A test-lèlek egyensúlya a fontos... (magabizzosság, egèszsèg)
Nagyon tetszenek a gondolataid és nagyon hálás vagyok azért, hogy leírtad őket! Több témát is ajánlottál és mindenképp beszélni fogunk ezekről majd a jövőben. Minden jót Neked!
Szerintem jó kis adás volt! Mivel tènyleg nagyon sok idő, ès türelem, a mentális egèszsèg megőrzèse, igazából az èrdekes lehet, hogy mondjuk a környezet miből ismeri fel, ők hogyan tudnak segíteni, nekik mi segít hogy ezeket a napokat, hónapokat türelmesen èlje meg, ès ő ne csússzon bele a folyamatba. Hogyan lehet bírni az ilyen terhelèseket.
Igen, és az is nagyon érdekes, hogy mennyire érzékeny egyáltalán erre a társadalmunk. Mert, ahogy Antival is felhoztuk, sokszor csak a legsúlyosabb időszakban eszmélnek fel, hogy "basszus, itt gond van", de addig csak legyintget mindenki. Ez akár egy külön adást is megérne, igyekszünk majd rendszerbe foglalni valahogy. Köszönöm szépen a hozzászólásodat! :)