A Föld egy érdekes téma, és eléggé megosztotta a társasos közösséget, az biztos :D Nálam az év játéka lett (mondjuk valljuk be, ez az év azért nem volt túl erős), és el is mondom miért. A Föld egy olyan játék, ahol valahogy egy percig sem éreztem azt bajnak, hogy adott esetben a játékostársam 40-50 ponttal többet szerzett nálam, mert a játék elképesztően jól leköti a figyelmem és a "mi legyen" agyamat. Jól esik szöszölni a kis tablómmal, és aktiválgatni a kártyákat, örülni annak, hogy huhuuu, milyen jó kombót összeraktam, tudtam építeni két fát, kaptam egy csomó földet és még kártyát is sikerült kijátszanom egy kör alatt. Mivel a játék során fogalmad nincs kinek hány pontja lehet, ezért a játékmenet egy percig sem frusztál, nem dörgöli az orrod alá, hogy "hééé haver, el vagy maradva a többiektől 30 ponttal". Emiatt a döntéseidet nem befolyásolja egy ilyen szintű frusztráció. A játékot azért szerették még nagyon sokan, mert boldogság generátor játékmenete van, folyamatosan jutalmaz. Ebben a játékban lehet veszíteni, ha a pontokat nézzük, de nem az a játék, amiben frusztrál a vereség, mert olyan, mintha Sim Cityt játszanék. Igen, lehet ha valakinek értékesebb tablója lesz, de nézd már az enyém is milyen jó, ezt én építettem :D Számomra egy az egyben ugyanazt az élményt nyújtja, mint a Sim City, szó szerint "zenbe" kerülök tőle :D Bevallom én ezt a Suburbiától vártam anno, de az meg annyira büntetett, hogy ha valamit elrontottál az elején, az a teljes játékodat megpecsételte. A Föld szépsége a jutalmazásban rejlik, abban, hogy nagyon sok lehetőséget nyújt arra, hogy úgy érezd alkottál valamit, miközben nem frusztrál egy olyan infóval, hogy a pontversenyben hol állsz. Éppen a múlt héten néztem egy statisztikát, hogy 40+ külföldi videós és magazin tette be a 2023 TOP 10 legjobb játéka közé, és engem őszintén meglepne, ha jövőre nem kerülne be a Kennerspiel jelöltek közé (bár ahhoz lehet túl összetett az elmúlt évekből kiindulva). Ettől függetlenül megértem az álláspontod, és az érvek validak, csak személy szerintem engem a játék ezen részei nem zavarnak, mert ha ez egy fókuszáltabb "gémeresebb" élmény lenne, akkor szerintem sok elveszne a játék könnyed szabadságából. Látod, a Gyűrűháborúnál nagyobb szabadságot szeretnél, ami a paklikat illeti, és egy kevésbé zárt rendszert, egy olyant, amiben több a lehetséges út és a változó (amúgy én is). Ilyen téren A Föld rád borít egy tengert :D Ennek viszont egyértelműen ára van. Annyi kombó és variációs lehetőség lehet, hogy érthető, hogy esélytelen egy ilyen játékba tökéletes kártyabalanszt beleépíteni. Idén nálam nagyon betaláltak az ilyen játékok. 2. helyre nálam a Ticket to Ride Legacy került, ami az év játéka listát illeti, és arról is vannak elérhető rant videók Ticket to Ride kedvelőktől, hogy mennyire balanszolatlan kaki lett. Én meg ennek ellenére végigvigyorogtam és örömködtem a 12 játékot :D Szóval tényleg embere válogatja.
A Gémerkút csoportban láttam korábban is, hogy az év egyik legjobb játékának tartottad a Földet, és ahogy írod is, velem is folyton szembejött külföldi listákon. Nem is akarok ezzel vitatkozni, mert ahogy mondod, a játék működik és meg van a maga bája. De számomra pont ezért okozott csalódást, mert csak egy kicsit kellett volna tervezhetőbbnek, kiegyensúlyozottabbnak, vagy interaktívabbnak lennie. Tavasszal készítettem is egy mélyebb bemutatót a játékról, ott bővebben kifejtettem mik tetszenek / nem tetszenek benne. ruclips.net/video/OTxTkJv-4Vc/видео.html A TTR Legacy még előkerül majd az egyik toplistámban nekem is... kérdés, melyikben. :D
Az egyik legjobb döntésünk volt, hogy a Föld-et megvettünk. Teljesen kimeríti az igényeinket ebben a témában, ezzel a mechanikával. Én a kezdetektől vártam ezt a játékot, és azt kaptam amire számítottam. Kíváncsi lennék rá, ha nincs ekkora hype a játék körül, vajon lenne-e ennyi negatív magyar kritika és bírálat a játékról.
A Gyűrűháborúval teljesen egyet tudok érteni. Nálam már az első játék során kijött a csalódás érzése és bár azóta játszottam vele még néhányszor, de nem szeretnék többet.
A Gyűrűháborúról Essenben hallottam pletykaként, hogy a tervező eredetileg "up to 6 player" játéknak szánta (eredetileg benne lett volna a játékban az a két pakli, ami idén jön majd ki a második, Ereboros kieggel), ami valószínűleg megoldja majd valamennyire azt a problémát, hogy egy-egy paklin belül előjön újra és újra ugyanaz a stratégia. A másik baj szerintem viszont hogy a jó és rossz oldal úgy van balanszolva, hogy a játék eleje nagyon a jóknak, a játék vége nagyon a rosszaknak kedvez - és ha a jók az elején nem tudnak elhúzni, egy jobb "rossz" oldali játékos ellen kár is lejátszani a játék második felét. Illetve nem tudom hogy baj-e, mert ez a jellemvonás meg szerintem jellemző a war simulation game-ekre, hogy fontosabb a "hűség" mint a játékélmény - az más kérdés hogy a WOTRTCG közönsége mennyire egyezik a "war simulation game" közönséggel. Ezt a dramaturgiai balanszt nálam viszont első körben kiegyenlítette az első, koop kieg, ahol két fős játék esetén lehetünk mindketten a jó oldalon, egy ismerten egyre erősebb ellenféllel szemben (bár volt már olyan játékom is, ahol nagy mázlistán sikerült az automa lapjait égetni, és elveszett ez a feszültség).
Szerintem a Farkasokban a lapkák pont azt a célt szolgálják, hogy muszáj legyen előre tervezned. Ráadásul mindig fix, hogy mi van a lapka másik oldalán, látod is. Pl.: ebben a körben az egyik farkasommal préri mozgok, így utána erdőn tudok dominálni, majd ezáltal a következő körben tudok prérin odut lerakni, stb... Persze a többiek azért vannak ott, hogy keresztül húzzák a számításaid. :D A lapkák, pont az a kis extra fűszer ami kell bele. A mi társaságunknak nagyon bejött a játék. Persze nem vagyunk egyformák. ;)
A Farkasok tényleg azért került a listára, mert sokkal többet vártam tőle, mint amit kaptam. Ez lehet az én hibám is, vagy az itthoni hype körülötte ami felvitte az ázsióját az egekbe (TJÜ-n vonyítás kettőkor :D imádtam), de többször is úgy éreztem magam a játék végén, hogy "ennyi?". Úgyhogy azt éreztem korrektnek, ha idekerül. kemény bekezdés a lista legelején, nem tagadom. :D
Túl nagy holtidő, túl nagy randomfaktor, a játékhoz nem illő, és túl limitált tablóépítési lehetőség. És ami még egy lapáttal rátesz erre, hogy egy engine-építő játékban simán lehet hogy egy másik játékos lerombolja a motorod legfontosabb kártyáját, mert pont egy olyan kártyát draftolt. A "mana-átváltós-rendszere" ügyes, a kártyák szépek (sőt, gyönyörűek), a kombózás jó érzés, de ezt más játékoktól is megkapom, ezért került ide. De ha a társaságunkból bárki óhajtja, játszom még majd vele, szóval nincs örihari. :)
Ebben percben nézem a Dice Tower Top 100-at, gondolkodtam hol is hallottam erről a játékról, aztán leesett, hogy ebben a videóban. Tomnál 38. helyen Zeenél 34. helyen van a listán.
@@GameObscuraCsibu jaha! Így már értem, köszi:) AKkor ez nem is annyira eszméletlenülsok mint ahogy képzeltem. Elvégre van amiből egy óra alatt le lehet nyomni 3-4et. MOndjuk... azért így is sok:D
@@boczee681 igen, ezért jó úgy látni az ilyen bejegyzéseket, ha a képen vagy a szövegben fel van tüntetve melyik játékkal mennyit játszottak. Pl.: volt az MJ csoportban egy poszt ahol 800+ játékalkalom volt bejegyezve - hú, de sok -, majd a részletezésnél kiugrik hogy ennek több mint harmadát a The Crew két részével játszották :D
Épp ezért lehet érdekesebb, hogy hány különböző játékkal. A BGG profilomon egyébként megnézhető, részletezhető, hogy mivel mennyit játszottam. ;) Egyébként a top5 ez lett játszásszámok alapján: Sky Team - 47 Arkham Horror LCG- 28 The Crew: Mission Deep Sea - 21 Pandemic Legacy Season 0 - 17 Csak egy - 14
A Föld egy érdekes téma, és eléggé megosztotta a társasos közösséget, az biztos :D Nálam az év játéka lett (mondjuk valljuk be, ez az év azért nem volt túl erős), és el is mondom miért.
A Föld egy olyan játék, ahol valahogy egy percig sem éreztem azt bajnak, hogy adott esetben a játékostársam 40-50 ponttal többet szerzett nálam, mert a játék elképesztően jól leköti a figyelmem és a "mi legyen" agyamat. Jól esik szöszölni a kis tablómmal, és aktiválgatni a kártyákat, örülni annak, hogy huhuuu, milyen jó kombót összeraktam, tudtam építeni két fát, kaptam egy csomó földet és még kártyát is sikerült kijátszanom egy kör alatt. Mivel a játék során fogalmad nincs kinek hány pontja lehet, ezért a játékmenet egy percig sem frusztál, nem dörgöli az orrod alá, hogy "hééé haver, el vagy maradva a többiektől 30 ponttal". Emiatt a döntéseidet nem befolyásolja egy ilyen szintű frusztráció. A játékot azért szerették még nagyon sokan, mert boldogság generátor játékmenete van, folyamatosan jutalmaz. Ebben a játékban lehet veszíteni, ha a pontokat nézzük, de nem az a játék, amiben frusztrál a vereség, mert olyan, mintha Sim Cityt játszanék. Igen, lehet ha valakinek értékesebb tablója lesz, de nézd már az enyém is milyen jó, ezt én építettem :D Számomra egy az egyben ugyanazt az élményt nyújtja, mint a Sim City, szó szerint "zenbe" kerülök tőle :D Bevallom én ezt a Suburbiától vártam anno, de az meg annyira büntetett, hogy ha valamit elrontottál az elején, az a teljes játékodat megpecsételte. A Föld szépsége a jutalmazásban rejlik, abban, hogy nagyon sok lehetőséget nyújt arra, hogy úgy érezd alkottál valamit, miközben nem frusztrál egy olyan infóval, hogy a pontversenyben hol állsz. Éppen a múlt héten néztem egy statisztikát, hogy 40+ külföldi videós és magazin tette be a 2023 TOP 10 legjobb játéka közé, és engem őszintén meglepne, ha jövőre nem kerülne be a Kennerspiel jelöltek közé (bár ahhoz lehet túl összetett az elmúlt évekből kiindulva). Ettől függetlenül megértem az álláspontod, és az érvek validak, csak személy szerintem engem a játék ezen részei nem zavarnak, mert ha ez egy fókuszáltabb "gémeresebb" élmény lenne, akkor szerintem sok elveszne a játék könnyed szabadságából.
Látod, a Gyűrűháborúnál nagyobb szabadságot szeretnél, ami a paklikat illeti, és egy kevésbé zárt rendszert, egy olyant, amiben több a lehetséges út és a változó (amúgy én is). Ilyen téren A Föld rád borít egy tengert :D Ennek viszont egyértelműen ára van. Annyi kombó és variációs lehetőség lehet, hogy érthető, hogy esélytelen egy ilyen játékba tökéletes kártyabalanszt beleépíteni.
Idén nálam nagyon betaláltak az ilyen játékok. 2. helyre nálam a Ticket to Ride Legacy került, ami az év játéka listát illeti, és arról is vannak elérhető rant videók Ticket to Ride kedvelőktől, hogy mennyire balanszolatlan kaki lett. Én meg ennek ellenére végigvigyorogtam és örömködtem a 12 játékot :D Szóval tényleg embere válogatja.
A Gémerkút csoportban láttam korábban is, hogy az év egyik legjobb játékának tartottad a Földet, és ahogy írod is, velem is folyton szembejött külföldi listákon. Nem is akarok ezzel vitatkozni, mert ahogy mondod, a játék működik és meg van a maga bája. De számomra pont ezért okozott csalódást, mert csak egy kicsit kellett volna tervezhetőbbnek, kiegyensúlyozottabbnak, vagy interaktívabbnak lennie. Tavasszal készítettem is egy mélyebb bemutatót a játékról, ott bővebben kifejtettem mik tetszenek / nem tetszenek benne. ruclips.net/video/OTxTkJv-4Vc/видео.html
A TTR Legacy még előkerül majd az egyik toplistámban nekem is... kérdés, melyikben. :D
most belegondolva, főleg magyar megjelenéseket tekintve nem volt egy erős év a 2023. Szinte alig vettem magyar kiadótól tárasast idén.
Az egyik legjobb döntésünk volt, hogy a Föld-et megvettünk. Teljesen kimeríti az igényeinket ebben a témában, ezzel a mechanikával. Én a kezdetektől vártam ezt a játékot, és azt kaptam amire számítottam. Kíváncsi lennék rá, ha nincs ekkora hype a játék körül, vajon lenne-e ennyi negatív magyar kritika és bírálat a játékról.
A Gyűrűháborúval teljesen egyet tudok érteni. Nálam már az első játék során kijött a csalódás érzése és bár azóta játszottam vele még néhányszor, de nem szeretnék többet.
A Gyűrűháborúról Essenben hallottam pletykaként, hogy a tervező eredetileg "up to 6 player" játéknak szánta (eredetileg benne lett volna a játékban az a két pakli, ami idén jön majd ki a második, Ereboros kieggel), ami valószínűleg megoldja majd valamennyire azt a problémát, hogy egy-egy paklin belül előjön újra és újra ugyanaz a stratégia. A másik baj szerintem viszont hogy a jó és rossz oldal úgy van balanszolva, hogy a játék eleje nagyon a jóknak, a játék vége nagyon a rosszaknak kedvez - és ha a jók az elején nem tudnak elhúzni, egy jobb "rossz" oldali játékos ellen kár is lejátszani a játék második felét. Illetve nem tudom hogy baj-e, mert ez a jellemvonás meg szerintem jellemző a war simulation game-ekre, hogy fontosabb a "hűség" mint a játékélmény - az más kérdés hogy a WOTRTCG közönsége mennyire egyezik a "war simulation game" közönséggel. Ezt a dramaturgiai balanszt nálam viszont első körben kiegyenlítette az első, koop kieg, ahol két fős játék esetén lehetünk mindketten a jó oldalon, egy ismerten egyre erősebb ellenféllel szemben (bár volt már olyan játékom is, ahol nagy mázlistán sikerült az automa lapjait égetni, és elveszett ez a feszültség).
Szerintem a Farkasokban a lapkák pont azt a célt szolgálják, hogy muszáj legyen előre tervezned. Ráadásul mindig fix, hogy mi van a lapka másik oldalán, látod is.
Pl.: ebben a körben az egyik farkasommal préri mozgok, így utána erdőn tudok dominálni, majd ezáltal a következő körben tudok prérin odut lerakni, stb...
Persze a többiek azért vannak ott, hogy keresztül húzzák a számításaid. :D A lapkák, pont az a kis extra fűszer ami kell bele. A mi társaságunknak nagyon bejött a játék. Persze nem vagyunk egyformák. ;)
A Farkasok tényleg azért került a listára, mert sokkal többet vártam tőle, mint amit kaptam. Ez lehet az én hibám is, vagy az itthoni hype körülötte ami felvitte az ázsióját az egekbe (TJÜ-n vonyítás kettőkor :D imádtam), de többször is úgy éreztem magam a játék végén, hogy "ennyi?". Úgyhogy azt éreztem korrektnek, ha idekerül. kemény bekezdés a lista legelején, nem tagadom. :D
A Vale of Eternity meglepett, nagyon sokaktól hallottam, hogy jó.
Túl nagy holtidő, túl nagy randomfaktor, a játékhoz nem illő, és túl limitált tablóépítési lehetőség. És ami még egy lapáttal rátesz erre, hogy egy engine-építő játékban simán lehet hogy egy másik játékos lerombolja a motorod legfontosabb kártyáját, mert pont egy olyan kártyát draftolt. A "mana-átváltós-rendszere" ügyes, a kártyák szépek (sőt, gyönyörűek), a kombózás jó érzés, de ezt más játékoktól is megkapom, ezért került ide. De ha a társaságunkból bárki óhajtja, játszom még majd vele, szóval nincs örihari. :)
Ebben percben nézem a Dice Tower Top 100-at, gondolkodtam hol is hallottam erről a játékról, aztán leesett, hogy ebben a videóban. Tomnál 38. helyen Zeenél 34. helyen van a listán.
@@botonddenes546 Az pedig szép helyezés. Egy próbát mindenképp megér majd a dolog - én sem fogok elzárkózni tőle majd magyar nyelven. :)
"490 alkalommal társasjátékoztam" - lehet tudni hogy mit számolsz alkalomnak?
Amikor egy játékkal lemegy egy teljes parti. Pl. ha a ticket to ride legacyval egy délután lejátszunk 4 pályát, akkor az a 490-ből 4 játékalkalom.
@@GameObscuraCsibu jaha! Így már értem, köszi:) AKkor ez nem is annyira eszméletlenülsok mint ahogy képzeltem. Elvégre van amiből egy óra alatt le lehet nyomni 3-4et. MOndjuk... azért így is sok:D
@@boczee681 igen, ezért jó úgy látni az ilyen bejegyzéseket, ha a képen vagy a szövegben fel van tüntetve melyik játékkal mennyit játszottak. Pl.: volt az MJ csoportban egy poszt ahol 800+ játékalkalom volt bejegyezve - hú, de sok -, majd a részletezésnél kiugrik hogy ennek több mint harmadát a The Crew két részével játszották :D
Épp ezért lehet érdekesebb, hogy hány különböző játékkal. A BGG profilomon egyébként megnézhető, részletezhető, hogy mivel mennyit játszottam. ;) Egyébként a top5 ez lett játszásszámok alapján:
Sky Team - 47
Arkham Horror LCG- 28
The Crew: Mission Deep Sea - 21
Pandemic Legacy Season 0 - 17
Csak egy - 14