József Attila: A bűn (1935) - Varga Tamás, Hassmann Péter

József Attila: A bűn
Zord bűnös vagyok, azt hiszem,
de jól érzem magam.
Csak az zavar e semmiben,
mért nincs bűnöm, ha van.
Hogy bűnös vagyok, nem vitás.
De bármit gondolok,
az én bűnöm valami más.
Tán együgyű dolog.
Mint fösvény eltünt aranyát,
e bűnt keresem én;
elhagytam érte egy anyát,
bár szivem nem kemény.
És meg is lelem egy napon
az erény hősein;
s hogy gyónjak, kávézni hivom
meg ismerőseim.
Elmondom: Öltem. Nem tudom
kit, talán az apám -
elnéztem, amint vére folyt
egy alvadt éjszakán.
Késsel szúrtam. Nem szinezem,
hisz emberek vagyunk
s mint megdöföttek, hirtelen
majd mi is lerogyunk.
Elmondom. S várom (várni kell),
ki fut, hogy dolga van;
megnézem, ki tünődik el;
ki retteg boldogan.
És észreveszek valakit,
ki szemmel, melegen
jelez, csak ennyit: Vannak itt
s te nem vagy idegen...
Ám lehet, bűnöm gyermekes
és együgyű nagyon.
Akkor a világ kicsi lesz
s én játszani hagyom.
Én istent nem hiszek s ha van,
ne fáradjon velem;
majd én föloldozom magam;
ki él, segít nekem.
1935. aug.
Előzetes a Recycled c. zenei anyagból.
A verset elmondja: Varga Tamás
Gitárkíséret J.S. Bach Goldberg variációi alap-harmóniamenetének újrahasznosításával: Hassmann Péter
A = 432 Hz

[@AttilaKonkol]

Újrahallgattam. Szép és erős.

[@zsuzsannanyari2288]

Csodálatos szép vers, köszönöm!

[@juditterplan4712]

Ha nincsen Isten Valakibe akkor az Ördög van Vele 🚯👺🤨😳

[@erzsebetprobstle3072]

Hóat sennki nem tud semmit.
De mindenki tud mindent 111111111

[@erzsebetprobstle3072]

Niderand kvet.MinekÜ