Видео

Ez a technooptimista utópia kicsit a kommunizmus nevű MLM-rendszerre és annak az igéreteire hajaz. Még kiáltványuk is van. Persze felvázol egy ideálisnak hangzó energiafelhasználási tervet de ezeket olyan jó lenne a gyakorlatban is látni ahogy az emberek (és nem csak egy szűk réteg)ténylegesen profitálnak ebből. Kicsit a mindenkori magyar kormányra emlékeztet (vagy akármelyik ország kormányára, biztos vagyok benne hogy a jelenlegi német kormány is ugyanilyen gerinctelen tolvaj banda mint a miénk amit a Nordstream-féle piaci manipulációs kísérletük is jól bizonyított), jól hangzó közhelyeket puffogtat de az eredményei olyanok mint Columbo felesége. A technológia lenne a növekedés eszköze vagy inkább az emberi hiszékenység mint végtelen nyersanyag? Ez így egy kicsit átmegy filozófiai kategóriába de talán nem baj mert arra is szükség van. Egy kérdés: Szilikon-völgy=NER? A technológia persze megmenthet minket ha a technológia arra van használva. Kérdés csak az hogy arra van-e használva ami sokszor nem úgy néz ki. Az elgondolkodtat hogy ezek az emberek mikorra képzelik el azt az állapotot amikor az embereknek haszna van ebből a hipertechnológiából amit ők el akarnak adni nekünk. Vagy úgy cakumpakk a technológiai fejlődést akarják eladni nekünk monopolizált formában mintha azt ők szarták volna és senki mástól nem megvehető-elérhetetlen dolog lenne? A mondanivalója jó és értelmes és tényleg jól hangzó részétől eltekintve a növekedés mint olyan nem egy fenntartható dolog vagy akár egy ideális dolog, ezt láthatjuk már csak a kommunista Kína lakosságnövekedésén (ami párhuzamos az ipari növekedéssel)és az ebből levonható tanulság mindig az marad hogy egyensúlyt kell tartani bizonyos dolgokban. De akár a nyugdíjrendszer buktatóját és úgy általában a mindenhol elöregedő társadalom is felhozható ellene ami rámutat a növekedés fenntarthatatlanságára. Nekem a növekedést mint minden megoldóját nem tudja eladni Marc Andreessen. Kizárólag technológiai értelemben történő növekedés, vagy gazdasági növekedés egy szocialista kormányzási elemeket teljesen nélkülöző országban? Ennek lehet értelme de a végén szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban hogy végül ki szívja meg emiatt. Jó dolog lenne ha az élet minden szférájában vállalkozások versengenének a piacon hogy nekünk minél jobb szolgáltatást adjanak el minél olcsóbban. Amúgy bocs a NERes hasonlat miatt hogy beleviszem a magyar politikát, de ez nagyjából ugyanaz-'valamikor majd valami lesz és az mindenkinek valahogy jó lesz'-féle igéret.

Nagyon jó összefoglaló!

Köszönöm a videót!

Köszönöm a videót!

Köszi a videót!

Nekem tetszik, belső átriumos kecó, üzlet pár lépésre, a hangszigetelés pedig technikai kérdés. Az iroda lakás már kevésbé

Szerintem erről inkább az csináljon videót aki élt kint az utcán, vagy egy pár nm "gettó" lakásban (pl Kínában) ez így csak okoskodás inkább

Érdekes kérdés, hogy ezek az alapvetően bizalmi dolgok mennyi idő, pl. hány generáció alatt tudnak megváltozni...

Fontos téma. Tech-fetisizmus elég káros lehet.

Igen, itt a plázaotthonok esetében is arról van szó, hogy a kivitelezőknek nem éri meg normális otthonokat építeni. Így olcsón meg lehet úszni, és még megérheti úgy is, ha megvfizethetőbb. Az viszont durva, hogy itt is hagyják az airbnb-t burjánzani. Bár inkább itt, mint más területeken.

Ha alapvetően elfogadjuk hogy az állam minden fontos szeletébe beleszól az életünknek, értem ez alatt hogy a nyugdíjat, oktatást, egészségügyet, közlekedést stb... mind állami redisztribúcióval üzemeltetjük, akkor számomra képmutatás pont a lakhatást kivétel alá sorolni. Ha a csok+ babaváró és egyéb támogatási förmedvények helyett a kormányzat inkább bérlakásokat épített volna, akkor meggyőződésem hogy még szavaztokat is nyert volna. Ha a mindenkori kormányzat már mindenképp bele akar szólni a lakáspiacba akkor nem a keresletet kellett volna növelni a meglévő, illetve rendkívül lassan bővülő lakásállományra hanem a kinálatot kellett volna növelni bérlakások formájában. Alapvetően a szabad piac híve vagyok, de kis hazánkban a lakhatási válság okozója főleg az állam, a rosszul hasznosuló otthonteremtési támogatások és hazai valutát elinfláló politikája következményeként. A megoldás azonban valóban az államot terheli mivel ő hozta létre a problémát, ezért ő is tudja megszüntetni. Adófizetőként jogos elvárásnak tartom hogy ha már a jövedelem felét elvonja az állam és eldönti helyettem hogy mire költi, akkor azért hogy ne lázadjak fel cserébe igenis nyújtson olcsó lakhatást is.

Azért van annyi alkoholista Svédországban, mert boldogok

⚠️ Adj. Ja el menjen kis sebe máris van pénze!

hm, tehát nem csak a hygge és a fika játszik szerepet a kérdésben :D nagyon érdekes vidi, sok aha! pillanatot hozott nekem.

Nagyon jó összefoglaló volt!

Mikor lesz a videó feltöltve?

féltem magunkat :,)

Valójában a klímavédelem nem (csak) a CO2-n múlik, mert jóval nagyobb hatású üvegházgázok felszabadulása kisebb koncentrációban 2-3-szor nagyobb. A globális klimaváltozást felgyorsító emberi magatartás (kevesebb fogyasztás) változása hozhatna valamilyen erednényt, de a kutatók (dr. Szatmáry Örs, Csányi Vilmos, Gelencsér András) igencsak szkeptikusak. Egy beszélgetés végén konszenzuálisan az fogalmazták meg, hogy a változáshoz a kényszerítő erőt valamilyen kataklizma-szerű esemény fogja adni, mert jelenleg az ipari "fejlődés" szerelvényén nincs fék.

Czakó Gábor írta azt, hogy: " a tudomány nem más, mint hatályos tévedéseink összessége". Bár cinikusnak tűnik, aki foglalkozik tudománnyal és annak történetével, az pontosan látja, hogy ez értelmezés.

Nagyon tetszett a téma! Örülök neki, hogy az uralkodó közgazdasági szemlélet mellett létezik egy sokkal igazságosabb szemlélet is.

Szia..Nagyon képben vagy én is igy látom a dolgokat.Kár hogy kevesen nézik a videoid

Hogy milyen negatív következményeket hoz magával, nyilván már a kiötlés pillanatában sejtették azok, akik megalkották. És senki nem gondolhatja komolyan, hogy idő közben nem lehetett volna, vagy nem lehetne most is ésszerű árarányúra leszabályozni, ha már egyszer dagadtnak azok a zsebek a többség kárára, akkor hízzanak rendesen.

A CSOK az ún. "talált pénz" effektust indította el. Magam is átéltem, ahogyan a környezetemben fiatalok az addig 3-3,5 milliós telkeket allku nélkül kezdték el megvásárolni. Kb. 8-10 hónap után ugyanolyan telek már 7,5-8,5 között keltek el. Egyiküktől megkérdeztem, hogy miért nam alkudtak? Logikus volt a válasz: "...nekünk éppen ez a telek kellett, attól féltünk elhappolják előlünk". De a CSOK (... vagy inkább a kormány családpolitikai intézkedései) csak egy szegmense az áremelkedések okainak, nyilván a benzin ára, az élelmiszer ára nem a CSOK miatt ment fel, ezek viszont gerjesztették az inflációt, és ez egy róka fogta csuka lett, most itt tartunk.

Napnál is világosabb, hogy a Csok-ot nem az emberek megsegítésére hozták létre. Hanem az építőipari oligarhák, családtagok, barátok, haverok és szeretők támogatására. Már az elején nagyon jól tudták Orbánék, hogy be fog épülni az árakba és brutális árrobbanást okoz. A gazdagoknak segítség volt, a szegényeket eladósította életük végéig. Az igazán rászorulók kimaradtak belőle. Az egyik kollégám anno viccesen mondta, hogy kapott egy fülest az egyik fideszes rokonától, hogy pár éven belül hatalmas árrobbanás lesz, most kell ingatlant venni. Ez akkor volt, amikor még egy két szintes jó állapotú házat meg lehetett venni személyi hitelből is 6-8 millió forintért. A kollégám vett két házat a felesége örökségéből. 6-7 év múlva négyszeres áron adta el őket. Gyári munkásból milliomos lett, majdnem 100 milliója van már, előtte meg tüzelőre is bérelőleget kért a cégnél. Amit Orbánék csináltak, az talán törvényes volt, de erkölcstelen. Szerintem kimeríti a hazaárulás fogalmát.

Ha színvonalas videót akarsz csinálni támaszd alá a téziseidet statisztikai adatokkal, az lenne egy hozzáadott érték. Ha elmondod a szubjektív véleményedet, annak nem sok hozzáadott értéke van.

Ha ez igaz lenne, akkor csak itt emelkedett volna az ingatlan (ilyen mértékben), ehhez képest sok országban még a magyar emelkedést is alaposan lepipálták. Az összesen eladott lakások száma még mindig a sokszorosa a CSOK-ból vásárolt lakásoknak és házaknak.

Vagyis az onmagat szabalyozo kapitalizmus nem mukodik.

A NER és az építőipari vállalkozók érdekei A CSOK, különösen a lakásépítések ösztönzése, összefonódik a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) politikai és gazdasági érdekeivel. Az ingatlanpiacon való növekvő kereslet előnyös volt azoknak a cégeknek, amelyek a kormányzathoz közel állnak, és amelyek az állami megrendelések és közbeszerzések révén jelentős építőipari projekteket nyerhettek el. A CSOK által generált kereslet tehát hozzájárult egyes építőipari vállalkozások, így például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek növekvő üzleti lehetőségeihez. Kapcsolódó cégek: A kormányhoz közeli építőipari vállalkozások, mint a Duna Aszfalt, a Market Építő, és Mészáros Lőrinc cégei, amelyek különböző ingatlanfejlesztési projekteket valósítanak meg, szoros kapcsolatban állnak a kormányzati döntésekkel és közbeszerzésekkel. Ezek a cégek jelentős profitot realizálhattak a CSOK által gerjesztett keresletből, mivel ők voltak azok, akik a lakásépítési projekteket lebonyolították. Politikai és gazdasági összefonódások: A CSOK és az ingatlanárak emelkedése lehetőséget biztosított a kormányközeli építőipari vállalkozásoknak arra, hogy profitáljanak a bővülő piacon. A közvetett előnyök, amelyek a politikai kapcsolatok révén jelentkeztek, például az építőipari közbeszerzések, azt is eredményezték, hogy a politikai elithez közel álló szereplők kiemelkedő szerephez jutottak az ingatlanfejlesztési projektekben. A CSOK valóban elősegítette az ingatlanárak növekedését, amelyből elsősorban a piacon tevékenykedő ingatlanfejlesztők, különösen a kormányhoz közel álló építőipari cégek húztak hasznot. A program így elsősorban a NER és az építőipari vállalkozók gazdasági érdekeit is szolgálta, különösen azáltal, hogy a megnövekedett kereslet kedvezett az építőipari cégeknek, amelyek a közbeszerzéseken és lakásfejlesztési projekteken keresztül szereztek üzleti előnyöket. Az ingatlanpiacon bekövetkezett áremelkedés viszont azt is jelentette, hogy sokak számára nehezebbé vált a lakásvásárlás. Különösen azoknak, akiknek a CSOK nem opció.

A magas lakásárak problémája összetett, és az ingatlanpiaci szabályozások egyes formái valóban segíthetnek a helyzet enyhítésében. A két javasolt intézkedés - a magánszemélyek lakóingatlan-tulajdonának korlátozása és a vállalatok lakóingatlan-birtoklásának tiltása - érdekessé és potenciálisan hatékonnyá teszik a problémamegoldást, de mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai, amelyeket érdemes mérlegelni. 1. Magánszemélyek lakóingatlan-tulajdonának korlátozása (pl. maximum 2 ingatlan) Előnyök: Hozzáférhetőség javulása: Ha a magánszemélyek korlátozva vannak az ingatlanjaik számában, akkor több lakás kerülhet a piacra, így könnyebb lenne a fiataloknak vagy alacsonyabb jövedelműeknek elérni a tulajdont. Spekuláció visszaszorítása: A lakások vásárlásának korlátozása segíthet csökkenteni az ingatlanpiacon folyó spekulációt, ahol a vásárlók nem azért vesznek ingatlant, hogy ott éljenek, hanem hogy értéknövekedést realizáljanak. Társadalmi egyenlőtlenség csökkentése: A korlátozás csökkentheti azokat a társadalmi feszültségeket, amelyeket a gazdagabb rétegek ingatlanvagyonának növekedése és a középosztály nehézségei okoznak. Hátrányok: Törvényességi és alkotmányos kérdések: A tulajdonhoz való jog korlátozása alkotmányos kérdéseket vethet fel, különösen azokban az országokban, ahol a tulajdonjogot szigorúan védik. Lakáspiaci torzulások: A korlátozások bevezetése hosszú távon a lakáspiacon torzulásokat is okozhat, például a bérleti piacra koncentrálódhatnak a vásárlásra nem képes személyek, ami az ingatlanbérlés költségeinek emelkedéséhez vezethet. 2. Vállalatok lakóingatlan-birtoklásának tiltása Előnyök: Több lakás a magánszemélyek számára: Ha a vállalatok nem vásárolhatnak lakóingatlanokat, akkor több ingatlan marad a lakosság számára, különösen a bérleti piac esetében. Vállalati spekuláció visszaszorítása: A cégek nagyobb tőkével rendelkeznek, és gyakran spekulatív céllal vásárolnak lakóingatlanokat, ami tovább növeli a keresletet és a lakásárakat. A vállalati vásárlások kizárása ezt a spekulációt csökkentheti. Bérleti piac stabilizálása: Vállalatok, amelyek lakóingatlanokat vásárolnak, gyakran drágítják a bérleti díjakat a profit maximalizálásának érdekében. A tiltás javíthatja a bérleti piaci hozzáférhetőséget. Hátrányok: Vállalati befektetési lehetőségek csökkenése: A vállalatok lakóingatlanokba történő befektetése elterjedt gyakorlat a befektetési szektorban, és a tilalom csökkentheti a piac likviditását. A vállalatok az ingatlanpiacon való szereplése hozzájárulhatott a gazdaság stabilitásához, és a tilalom hosszú távon befektetési csökkenéshez vezethet. Bérbeadási zűrzavarok: Ha a cégek nem vehetnek ingatlant bérbeadásra, az a bérbeadók középosztálybeli szereplőinek csökkenéséhez vezethet, ami egyes területeken lakásellátási problémákhoz vezethet. Összegzés: A lakásárak csökkentése érdekében a magánszemélyek lakástulajdonának korlátozása és a vállalatok lakóingatlan-birtoklásának tiltása valóban segíthet a kereslet-kínálat egyensúlyának javításában, de mindkét intézkedés hosszú távú gazdasági és jogi következményekkel járhat. A piaci zűrzavarok elkerülése érdekében az intézkedéseket megfelelő átmeneti időszakokkal, kompenzációs mechanizmusokkal és fokozatos bevezetésükkel lehetne kezelni, hogy a társadalmi és gazdasági hatások minimálisra csökkenjenek.

A CSOK és a középkori röghöz kötés hasonlóságai: Helyhez kötöttség: A CSOK igénybevételéhez a családoknak olyan ingatlant kell vásárolniuk, amely a támogatás feltételei szerint meghatározott helyen található (pl. vidéki településen). Ha a család a támogatás igénybevétele után elköltözik, akkor vissza kell fizetni a támogatást. Ez egyfajta helyhez kötöttség, ami hasonlít a középkori röghöz kötéshez, ahol a jobbágyoknak földhöz való kötöttsége volt, és nem mozdulhattak el szabadon. Hosszú távú elkötelezettség: A CSOK esetében az igénybevevő családoknak vállalniuk kell a gyermekvállalást és más feltételek teljesítését a támogatás fenntartása érdekében, így egy hosszú távú elkötelezettséget is jelent. A középkori röghöz kötés hasonlóan hosszú távú, az élethelyzetekhez való alkalmazkodást korlátozó tényező volt, amely nem adott a jobbágyok számára teljes szabadságot. Pénzügyi kényszer: Mindkét rendszer pénzügyi motivációval bír. A CSOK pénzügyi támogatást ad a családoknak, de ennek igénybevétele a helyhez kötöttség és a későbbi kötelezettségek vállalásával jár. A középkori röghöz kötés is egyfajta pénzügyi nyomást gyakorolt a jobbágyokra, hiszen nem hagyhatták el a földet, ami biztosította a megélhetésüket.

A CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) valóban jelentős hatással volt a magyar ingatlanpiacra, és többek között hozzájárult az ingatlanárak emelkedéséhez. Az, hogy a CSOK célja valóban a társadalmi lakhatási helyzet javítása volt-e, vagy inkább a kormány politikai és gazdasági érdekeit szolgálta, egy összetett kérdés, amelynek megválaszolásához érdemes figyelembe venni a program kialakításának körülményeit és az azt követő piaci hatásokat. 1. A CSOK célja és eredeti szándéka A CSOK-t a kormány 2015-ben indította el, mint egy olyan állami támogatást, amely segíti a családok lakásvásárlását vagy -építését, és így javítja a lakhatási körülményeket, különösen a gyermeket nevelő családok számára. Az ingatlanpiaci áremelkedés kezelésére nemcsak a CSOK volt az egyedüli eszköz, hanem a kapcsolódó adókedvezmények, az alacsony kamatozású hitelek és az egyéb kormányzati intézkedések is szerepet játszottak. 2. A CSOK hatása az ingatlanpiacra A CSOK-tól azt várták, hogy több család számára elérhetővé tegye az ingatlant, ezáltal csökkentve a lakhatási problémákat, ugyanakkor az ingatlanpiacon kifejtett hatása kettős volt: Árdrágulás: A támogatás egyik közvetlen következménye, hogy megnövekedett a kereslet a lakóingatlanok iránt. A könnyebb hozzáférhetőségű hitelek és a CSOK révén több család vásárolhatott ingatlant, ami az ingatlanpiacon keresleti nyomást eredményezett. A magasabb kereslet, különösen a fiatal családok részéről, az ingatlanárak emelkedését hozta magával, ami sok helyen, különösen a fővárosban és nagyobb városokban, a lakások áraiban jelentős növekedést eredményezett. Új lakások építése: A CSOK ösztönözte az új lakások piacát is, mivel a családok új ingatlanok vásárlásához is igényelhették. Az új lakások iránti kereslet növekedése kedvezett az építőipari vállalkozásoknak, amelyek így nagyobb volumenű projektekbe kezdhettek, és az építőipari fejlesztők is profitáltak az állami támogatásból. 3. A NER és az építőipari vállalkozók érdekei A CSOK, különösen a lakásépítések ösztönzése, összefonódik a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) politikai és gazdasági érdekeivel. Az ingatlanpiacon való növekvő kereslet előnyös volt azoknak a cégeknek, amelyek a kormányzathoz közel állnak, és amelyek az állami megrendelések és közbeszerzések révén jelentős építőipari projekteket nyerhettek el. A CSOK által generált kereslet tehát hozzájárult egyes építőipari vállalkozások, így például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek növekvő üzleti lehetőségeihez. Kapcsolódó cégek: A kormányhoz közeli építőipari vállalkozások, mint a Duna Aszfalt, a Market Építő, és Mészáros Lőrinc cégei, amelyek különböző ingatlanfejlesztési projekteket valósítanak meg, szoros kapcsolatban állnak a kormányzati döntésekkel és közbeszerzésekkel. Ezek a cégek jelentős profitot realizálhattak a CSOK által gerjesztett keresletből, mivel ők voltak azok, akik a lakásépítési projekteket lebonyolították. Politikai és gazdasági összefonódások: A CSOK és az ingatlanárak emelkedése lehetőséget biztosított a kormányközeli építőipari vállalkozásoknak arra, hogy profitáljanak a bővülő piacon. A közvetett előnyök, amelyek a politikai kapcsolatok révén jelentkeztek, például az építőipari közbeszerzések, azt is eredményezték, hogy a politikai elithez közel álló szereplők kiemelkedő szerephez jutottak az ingatlanfejlesztési projektekben. 4. A társadalmi hatások és az ingatlanpiaci buborék Bár a CSOK célja az volt, hogy a családok számára könnyebben elérhetővé váljon a lakás, az ingatlanárak emelkedése miatt a lakásvásárlás még mindig sokak számára elérhetetlen maradt, különösen azok számára, akik nem tudtak a programban részt venni vagy nem voltak jogosultak rá. A magasabb ingatlanárak az állami támogatások ellenére is hozzájárultak a lakhatási válság egyes aspektusaihoz, mivel sok fiatal és alacsonyabb jövedelmű család nem tudott lakáshoz jutni. Következtetés: A CSOK valóban hozzájárult az ingatlanpiaci árak növekedéséhez, és ezt az ingatlanpiaci szereplők, különösen a kormányhoz közel álló építőipari vállalkozások profitálták. A program így nemcsak a családok lakhatási körülményeit hivatott javítani, hanem közvetve a NER és az építőipari vállalkozók gazdasági érdekeit is szolgálta, különösen azáltal, hogy a megnövekedett kereslet kedvezett az építőipari cégeknek, amelyek a közbeszerzéseken és lakásfejlesztési projekteken keresztül szereztek üzleti előnyöket. Az ingatlanpiacon bekövetkezett áremelkedés viszont azt is jelentette, hogy sokak számára továbbra is nehezebbé vált a lakásvásárlás.

Amit tenni kellene a kormánynak: - minél jobban megadóztatni a több lakással rendelkező foberloket és nagyon büntetni a feketén kiadókat. Ezáltal máris többen eladnák a befektetésre szánt lakásokat, ha mondjuk állampapírban vagy tőzsdén nagyobb hozam lenne. - Abból a pénzből, ami bejon Pl. Állampapír befektetésekből állami bérlakás programokat indítani, amibe fiatalok költözhetnek és egy idő után a befizetett pénz mennyiségével egyenlő mértékű támogatást kapnak a lakásárból vagy kedvezményes hitel keretében más lakás vásárlása esetén - A gyerekeket vállalóknak csak adókedvezményt adjanak. Pl. Sávosan, 1 gyereknél 33%, 2nel 66% és 3nal 100% adókedvezmény a jövedelemből. Emellett kedvezményes hitelt is lehet adni akár. Így a családok is támogatva lennének és a fiatalok sem egetnek el akar 10-20 éven át albérletre a pénzüket feleslegesen.

⚠ A sok pr0li felvett. Te az ingyen pénzt szaporodnak minta nyulak.

..és mi van Marika néni unokájával? Gazdag lesz. Na?

⚠ Maga hová jár strandra estleg télen jár ússz szódába?

Hát én itt egy elég nagy logikai bukfencet látok. A Jevon's paradoxon arról szól, hogy ha valamit hatékonyabban állítunk elő, akkor abból nagyobb lesz a fogyasztás. A szél- és napenergia pedig nem hatékonyabban állítja elő meglátásom szerint, hanem hatékonytalanabbul, azaz nem lehetne tételt alkalmazni. (Csak mindenféle mechanizmussal, állami támogatással felülírják a valós adatokat.) De tegyük fel, hogy nincs igazam, és mégiscsak hatékonyabb a napenergiás termelés. Ezért több fogy belőle a paradoxon szerint. Akkor ez miért vezet egy másik termék (a fosszilis alapú energiaforrások) többletfelhasználásához???????? Nagyon úgy tűnik, hogy ez a paradoxon, bár igaz lehet, nem jön a képbe sehogy, csak jól hangzik. A címben feltett kérdésre egyszerűen annyi a válasz, hogy az emberiség energiaéhsége növekszik, de ezt az alternatív energiaforrások nem tudják fedezni. Nem nőnek annyira, mint az igények. Ennyi a válasz, és nem a paradoxon.

A Jevons-paradoxon megfigyelhető volt, amikor a vizet bevezették a házakba, rögtön a tízszeresére nőtt a felhasználás. A rezsicsökkentés is inkább pazarlásra ösztönözte az embereket a megtakarításból származó korszerűsítés (pl.: hőszigetelés) helyett.

Szerintem jobb lett volna ha a video helyett inkabb galambpostat hasznalnank, meg lovakat, meg pl. kikapcsolhattak volna a lampat... stb.

Szerintem diktatúrának hívják a megoldást. Ameddig az emberekre van bízva miből mennyit vehetnek addig max a pénztárcájuk szab határt és a terveik. Ha fejadagok lennének, napi x alkalommal az tervezhető és fixen számolható adat. A változó az emberek és a szabad akarat :D Erre szokták azt mondani hogy Emberi tulajdonság :D

Egyszer onnan is kikell majd jönni😉