- Видео 189
- Просмотров 376 594
Clio Intézet - Clio Institute (Budapest)
Венгрия
Добавлен 31 мар 2018
Mi, a történetírással hivatásszerűen foglalkozó fiatal kutatói generáció tagjai kötelességünknek érezzük, hogy a 20. századi magyar történelem sorsfordító eseményeit és térségbeli összefüggéseit alapos forrásfeltárásra alapozva, megfelelő kritikai érzékkel, közérthetően dolgozzuk fel és mutassuk be.
Úgy véljük, hogy a felelős történetírásnak továbbra is fontos mondandója és szerepe van a 21. századi modern Magyarországon, s valljuk, hogy a gyakran terméketlen rögeszmecserék helyett olyan valós - az ellenkező véleményeket ütköztető és azokat tiszteletben tartó - szakmai vitákra van szükség, amelyek hozzájárulnak egy kiegyensúlyozott nemzeti önképhez és történelemszemlélethez.
A pályájuk elején járó történésznemzedék képviselőiként a jelenkori Magyarország sajnálatosan újratermelt és egymással gyakran még ma is szembeállított traumáihoz tárgyszerűen, higgadtan és empatikusan szeretnénk közelíteni.
Úgy véljük, hogy a felelős történetírásnak továbbra is fontos mondandója és szerepe van a 21. századi modern Magyarországon, s valljuk, hogy a gyakran terméketlen rögeszmecserék helyett olyan valós - az ellenkező véleményeket ütköztető és azokat tiszteletben tartó - szakmai vitákra van szükség, amelyek hozzájárulnak egy kiegyensúlyozott nemzeti önképhez és történelemszemlélethez.
A pályájuk elején járó történésznemzedék képviselőiként a jelenkori Magyarország sajnálatosan újratermelt és egymással gyakran még ma is szembeállított traumáihoz tárgyszerűen, higgadtan és empatikusan szeretnénk közelíteni.
Válogatás a holokausztkutatás legújabb eredményei konferencia anyagából, Kossuth Rádió
A Kossuth Rádió szerdánként jelentkező Egyszer volt... című műsorában játszottak le 2023. július 5-én egy válogatást a 2022-es őszi konferenciánk anyagából.
Szerkesztő-műsorvezető, felelős szerkesztő: Kiss Péter Ernő
Szerkesztő-műsorvezető, felelős szerkesztő: Kiss Péter Ernő
Просмотров: 380
Видео
Fóris Ákos: Élet a keleti fronton (1941-1944). Itt és akkor, 2023. július 1.
Просмотров 16 тыс.Год назад
A második világháborúban a keleti fronton harcoló magyar katonákról talán már csak a Don-kanyar veszteségei jutnak eszünkbe, pedig 1941 és 1944 között sok százezer honfitársunk élt és halt a keleti fronton, sokszor több, mint egy évre elszakítva szeretteitől. Vajon hogy jutottak ki és milyen kultúrsokk érte őket a meghódított területeken? Mikor fordult a háború, hogy menekültek el a Don-kanyarb...
Végső Istvánnal: Mikulich Tibor a magyar katonai ellenállás elárulója. Interjú, Kossuth Rádió
Просмотров 523Год назад
Az interjú 2023. június 28-án, a Kossuth Rádió Egyszer volt... című műsorában hangzott el. Mikulich Tibor (1914-1959) százados, gyógyszerész 1944 őszén került kapcsolatba a magyar ellenállással. 1944 novemberében a nyilas szervezetek kezére játszotta a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság ellenállóit. Az 1946-tól Romániában bujkált. 1959-ben a román hatóságok átadták a magyar szervekn...
Interjú Végső Istvánnal Ván Benjáminról
Просмотров 239Год назад
A beszélgetés a református Európa Rádióban hangzott el 2023. június 16-án.
Végső István: Ván Benjámin református lelkész élete
Просмотров 237Год назад
2023. június 9-én, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára által szervezett 20. századi egyháztörténettel foglalkozó konferencián elhangzott előadás.
Kosztyó Gyula: Bazil-rendi szerzetesek száműzetése Kárpátaljáról (1940-1941)
Просмотров 181Год назад
2023. június 9-én, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára által szervezett 20. századi egyháztörténettel foglalkozó konferencián elhangzott előadás. mnl.gov.hu/mnl/szszbml/hirek/egyhaztorteneti_online_konferencia
Impériumváltás a Délvidéken (1918-1920)
Просмотров 423Год назад
Hornyák Árpád (Pécsi Tudományegyetem): Hatalomátvétel a Délvidéken, 1918-1920. Bíró László (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat): A Délvidék helyzete az új államban. Társadalmi-gazdasági-kulturális beilleszkedés. Moderátor: Bödők Gergely (Clio Intézet)
Sikerülhetett volna az 1944. okt. 15-i kiugrás? Minikonferencia
Просмотров 14 тыс.Год назад
Ungváry Krisztián "Kiugrás a történelemből. Horthy Miklós a világpolitika színpadán" című monográfiája (Open Books, 2022.) évtizedek óta elsőként dolgozza fel átfogóan az 1944. október 15-i kiugrás történetét, a szereplők döntési lehetőségeit, és lehetséges alternatívákat állít fel arra nézve, hogy miként lehetett volna sikeres a háborúból való kiválás. A 2023. május 18-án, a Budapest Főváros L...
Kosztyó Gyula: Kárpátalja 1918-1919. Rubicon est, Rubicon Intézet, 2023. április 21.
Просмотров 664Год назад
A beszélgetést Szarka László, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa moderálta.
Végső István: Garbai Sándor, a Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsának elnöke.
Просмотров 257Год назад
Az előadás a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) online eseményén hangzott el 2023. április 23-án.
Fóris Ákos: Fiatalkorúak és a magyar partizánellenes hadviselés a keleti fronton, 2023. március 24
Просмотров 159Год назад
Az előadás a Magyar Tudományos Akadémia II. világháború története albizottság Gyerekek a háború viharában című konferenciáján hangzott el.
Végső István: Gyermeksorsok Kiskunhalason a II. világháború alatt és után, 2023. március 24.
Просмотров 128Год назад
Az előadás a Magyar Tudományos Akadémia II. világháború története albizottság Gyerekek a háború viharában című konferenciáján hangzott el.
Kosztyó Gyula: Kutatási lehetőségek a kárpátaljai levéltár beregszászi részlegében, 2023. április 5.
Просмотров 60Год назад
Az előadás a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Hungarika munkacsoportja és az MNL Tudományos Igazgatósága által megrendezett Hungarika workshopon hangzott el 2023. április 5-én. mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/ii_hungarika_workshop_a_magyar_nemzeti_leveltarban
Végső István: A kiskunhalasi zsidó tanács dilemmái 1944-ben. Halas Rádió, 2022. február 2.
Просмотров 169Год назад
A beszélgetés a Halas Rádió "Halas anno" című műsorában hangzott el 2023. február 2-án. A beszélgetés alapjául szolgáló cikk itt olvasható el: ujkor.hu/content/nem-gondoltunk-arra-hogy-eletveszelyben-vagyunk-egy-videki-zsido-tanacs-a-celkeresztben
A holokauszt emlékezete, 10. szekció (Mezei Hanna, Venyercsán Dávid, Izsák-Somogyi Katalin)
Просмотров 4072 года назад
A magyar holokausztkutatás legújabb eredményei. Budapest Főváros Levéltára, 2022. október 20. A holokauszt emlékezete (Szekcióvezető: Olosz Levente) 00:00 - Kezdés 00:12 - Olosz Levente bevezetője 01:12 - Mezei Hanna A zsinagógák szerepe a holokauszt emlékezetben - a rákoshegyi zsinagóga példája (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, doktoranda) 16:15 - Venyercsán Dávid A szük...
A Horthy-kori sajtó, 9. szekció (Jakab Attila, Róbert Péter)
Просмотров 4792 года назад
A Horthy-kori sajtó, 9. szekció (Jakab Attila, Róbert Péter)
Zsidó vagyon, 8. szekció (Győrfi Gergely, Kosztyó Gyula, Szőke Richárd)
Просмотров 1 тыс.2 года назад
Zsidó vagyon, 8. szekció (Győrfi Gergely, Kosztyó Gyula, Szőke Richárd)
Háború, atrocitások, 7. szekció (Fóris Ákos, Papp Eliza, Csapody Tamás)
Просмотров 8082 года назад
Háború, atrocitások, 7. szekció (Fóris Ákos, Papp Eliza, Csapody Tamás)
A két világháború közötti időszak, 6. szekció (Fazekas Csaba, Fejes Katalin, Ivánfi Miklós)
Просмотров 7612 года назад
A két világháború közötti időszak, 6. szekció (Fazekas Csaba, Fejes Katalin, Ivánfi Miklós)
Kerekasztal-beszélgetés (Fóris Ákos, Gellért Ádám. Klacsmann Borbála, Kovács Tamás, Végső István)
Просмотров 4292 года назад
Kerekasztal-beszélgetés (Fóris Ákos, Gellért Ádám. Klacsmann Borbála, Kovács Tamás, Végső István)
A magyar holokausztkutatás eredményei. 5. szekció (Csunderlik Péter, Bolgár Dániel, Kovács Tamás)
Просмотров 1 тыс.2 года назад
A magyar holokausztkutatás eredményei. 5. szekció (Csunderlik Péter, Bolgár Dániel, Kovács Tamás)
Bartha Ákos és Stark Tamás hozzászólása Gellért Ádám előadásához ("Kis Varsó", 1944. október 15-17.)
Просмотров 1172 года назад
Bartha Ákos és Stark Tamás hozzászólása Gellért Ádám előadásához ("Kis Varsó", 1944. október 15-17.)
Gellért Ádám: „Kis Varsó” - az 1944. október 15-17-i fegyveres zsidó ellenállás rekonstrukciója.
Просмотров 2702 года назад
Gellért Ádám: „Kis Varsó” - az 1944. október 15-17-i fegyveres zsidó ellenállás rekonstrukciója.
Fóris Ákos: Átállás és visszaszökés - a magyar haderő tagjai a Honvédség és a partizánok között.
Просмотров 1832 года назад
Fóris Ákos: Átállás és visszaszökés - a magyar haderő tagjai a Honvédség és a partizánok között.
Végső István: Egy feledhetetlen áruló - Mikulich Tibor háborús bűnös "emlékezete".
Просмотров 3732 года назад
Végső István: Egy feledhetetlen áruló - Mikulich Tibor háborús bűnös "emlékezete".
A magyar holokausztkutatás eredményei. 4. szekció (Lőrincz Andrea, Urbancsok Zsolt, Végső István)
Просмотров 4792 года назад
A magyar holokausztkutatás eredményei. 4. szekció (Lőrincz Andrea, Urbancsok Zsolt, Végső István)
A magyar holokausztkutatás eredményei. 2. szekció (Kelbert Krisztina, Tulok Péter, Szabó Krisztián)
Просмотров 6152 года назад
A magyar holokausztkutatás eredményei. 2. szekció (Kelbert Krisztina, Tulok Péter, Szabó Krisztián)
A magyar holokausztkutatás legújabb eredményei. 1. szekció (Bajcsi Ildikó, Lugosi András, Pritz Pál)
Просмотров 1,4 тыс.2 года назад
A magyar holokausztkutatás legújabb eredményei. 1. szekció (Bajcsi Ildikó, Lugosi András, Pritz Pál)
Beszélgetés Bajcsi Ildikóval a komáromi zsidóság jogfosztása című könyvéről. 2022. október 5.
Просмотров 912 года назад
Beszélgetés Bajcsi Ildikóval a komáromi zsidóság jogfosztása című könyvéről. 2022. október 5.
Bajcsi Ildikó emlékezése Vigh Károly (1918-2013) történészre. 2022. szeptember 16.
Просмотров 1562 года назад
Bajcsi Ildikó emlékezése Vigh Károly (1918-2013) történészre. 2022. szeptember 16.
Rab László nem történész, de nem is jó előadó. Türelemmel végighallgattam, de nem tudom, hogy miről beszélt.
Legyenek nyugodtak a történész úrak, a veszteség nagyobb része az orosz fogolytáborokba, az éhség, az orvosi tevékenységek hiánya , az embertelen nehéz munkakörülmények, de főleg az éheztetés az oka.Mikor hallunk arról, hogy az orosz foglytábori konduciók mennyi halottat okoztak. A szerb, román, cseh népirtásról mikor hallunk ilyen alapos elemzéseket. Szerintem a nemzeti civel veszteségeket kevésbé vizsgálják, mint a magyar katonák feltételezett visszaéléseit.
A katona, ha éhezik fosztogat. Normális. Ki a hibás? Akinek kellene az élelmiszeret biztosítani, de nem biztosítja egyáltalán az utánpotlást.
Miért kell külön tárgyalni egyes háborús eseeményeket, mint háborús bűnöket ,mikor minden háború háborús bűnökből tevődik össze. A pártizánok elleni harcok, megtorlások nem háborús bűnök, a civilek, amelyek katonákra lövödöltöztek, hogy milyen sorsuk volt, milyen bünhödések volt, megérdemelték.
35:00 azèrt arra is volt pèlda nèhàny helyen
Nagyon érdekes a riport, uj dolgokat is megtudunk Igaz e , hogy a szovjet javasolta Magyarország kimaradását a háboruból?
szōrnyű, hogy nem lehet rendesen odafigyelni a mondanivaló tartalmàra, kétszer meg kell hallgatni, annyira zavaró a beszédhibàja.
Hello a nagyapám 80 ban halt meg 72 évesen 3 év katonaság 6 és fél év fogság mondta mindig háborúban embert ölni dicsőség békében bűn mi a kettő közötti különbség kérdezte egy olyan ember aki halomra ölte az emberekete
Ritka ostoba riporter , provokatív és álprovokatív kérdéseivel , szájbaadós kérdésekkel - egy történésszel beszél , nem egy civillel . Nemeskürty könyv erről profibb módon mesél - nem ilyen mai világból elővett fogalmakkal akar a témához közelíteni . ( biztos ELTE BTK szakos naiva , a szerencsétlen.)
1945-1990 "hortifasiszták". 1990-2010 "minekmentekoda" 2010-2025 "nemhősökcsakáldozatok"
Talán nem is akarná felfedni a kilétét, ha ez ott nem derült ki, de jól eshetett neki hogy nem kérdést tett fel, hanem társelőadóvá küzdötte fel magát...
Összességében egy jó előadás volt.Igyekezett tárgyilagos lenni. Egy-két megjegyzésem lenne. Volt egy olyan rész, amelyben a magyar katonák elvitték a lovakat és az élelmiszert. Ezt minden hadsereg megcsinálta. Ennek a klasszikus példáját mutatta be 1944-ben a Vörös Hadsereg Magyarországon. Volt egy olyan rész is, hogy a különböző településeken élő személyeknek a magyar hatóságok igazolványokat adtak. Akiknek nem volt ilyen, azokat lelőtték. A partizánokkal való harc kegyetlen volt, ezt egyik fél sem vívhatta kesztyűs kézzel. Pintér István történész
Kitűnő elemzés és beszámolás a Don kanyarról. Ahogy hallgatom a nagyapám jut eszembe aki megjárta a Don kanyart. Nagyon sokat mesélt az orosz fontról, én meg mint unoka nagy szemekkel bámúltam mindig a meséit. Mondhatom hogy a Donból gyalog jött haza egésszen Szentesig ahol légnyomást kapott. Később a pesti korházba épült fel. 2006 ban hunyt el. Büszke vagyok rá a mai napig.
raccsoló paraziták
Szálasi Ferenc zsiráf volt, és a felesége is Lutz gizella is tőről metszett volt....Szóval hagyjuk ezt z agymosást...és az úgynevezett nyilas kormányban is zsiráfok voltak.... természetesen az ÁVH is zsiráf intézmény volt, gondolom erről nem beszéltek ezek e a kutatók. Folyamatos a meseszövés. Most úgy néz ki a jelenlegi információim szerint, hogy Horthy kiugrási kísérlet nyugati kérésre történt, hogy a németek kénytelenek legyenek csapatokat elvonni nyugatról, s ezzel gyengítsék a német ellenálló képességet az Atlanti Fal mentén.
Tényként közlöm , hogy igen pont telepűlésűnkre, hazatérő baka oroszul beszélő kozák családból származó asszonyt hozott haza ! Igen és egyűtt éltékle az életüket.
Azt a!
Romániát nem szállták meg a németek! (Ungváry!)
Manapság mi várható el a Szálasi megitélését illetöen, ha nem a negatív beállitása. A pozitív nemzeti gondolatai és öszinte hazaszeretete gerincessége az tabu. Marschalkó-t kell olvasni vele kapcsolatban, nem egy mai, megfelelelés kényszerében levö elöadót.
Valahogy nem tudom komolyan számításba venni a hazaszeretetét, miközben egy elborult abszurd ideológiát követve gyilkos kafkai pokollá változtatta az országot. Nem tagadom, hogy szerette a hazáját, de ettől még rémuralmat és terrort fenntartani nem lesz dicsérendő dolog. Továbbá gerinces ember nem mészároltat le ártatlanokat ezrével
Profi történész. Élmény hallgatni. Nagyon jó a fogalmazástechnikája. A riporter is nagyon jól tereli a beszélgetést. Mindkettőjüket profinak tartom.
A magyar nemzeti szocialista mozgalomból kisarjadó nyilas párt történetének alakulásánál meghatározó tartalmi elem volt az átalakuló vezető személyi állomány etnoszociológiai, családgenealógiai háttere. Enélkül e mozgalom torzulásának miértjeire nem adható tudományos igényű válasz.
45 szeptemberében kivégezték kun pátert? Ez baromság😂😊
Andzsela Merkel. Itt fogyott el az érdeklődésem.
piszkok
ez mit sejpit? xd
Látom, sikerült a legfontosabb dologra rátapintani.
Fogyatékos kérdezők 🤣
Nem minősítem...mert nincs pénzem ügyvédekre... Dr. Karsai könyve nekem hitelesnek tűnő.... Azt olvassa el mindenki!!! Aztán osszon-szorozzon bolsik. libdok. népi-demokraták...
hatalmas koponya! köszönjük !
Érdekes és fontos téma, de időnként nehéz volt követni, mert olykor nem értettem, mit mondanak a megszólalók. Némelyeknek nem ártana gyakorolni a kiejtést.
Fantasztikus előadás-sorozat, öröm hallgatni! Valaki meg tudná nekem mondani, hogy hívják az 1:21:25 - kor felszólaló urat? Köszönöm szépen!
nagyon nem szeretem a Don kanyaros videokat de hol vannak ha voltak azok a vesztesegek papiron kb 600 EZER magyar halt meg de ennek semmi nyoma hol vannak ? es ha meg nezzuk Mo-on sincs semmi nyoma ekkora veszesegenk ... Ez megint tul hazudssnak lehet a termeke NINCS olyan nyoma sehol kis/nagy/kozepes varosban ahol ilyen veztesegenk lehet volna nyoma.. Tudom enekek szolnak errol de nyoma nincs
A nyilasokból lettek kommunisták Az sem volt probléma Szégyen
A bevezető előadás egy tisztességtelen szerecsenmosdatás.
Ott is kiderült, hogy szart sem érünk. Orsós és provokátorai működnek. Miért ne lehetne beszélni róla 1990 elptt, ha valaki katona vagy hadifogoly volt ?
Birom az okos embereket...Az árulást kiugrásnak hívják, és igy már lehet konferenciázni...oda se kellett volna menni!
Az, hogy Lukács György mennyire volt marxista, teljesen mellékes. .. Maga a marxizmus több irányban fejlődött. A szociáldemokrácia is a marxizmusból indult. .. Lukács György a saját meggyőződését képviselte 1919-ben és 1956-ban is. .. 1956-ban, 1957-ben Lukács György amiatt vált a rendszer ellenségévé, mert védte Nagy Imrét. .. Lukács marxista szemszögből bírálta a magyarországi szocializmust (a Kádár-rendszert). .. Lukács reménykedett abban, hogy Kádár diktatúrája csak ideiglenes, és az ország demokratizálódni fog, előbb-utóbb. .. Tehát Lukács abban hitt, hogy a szocializmus csak véletlenül diktatúra. .. Az ún. Lukács-iskola 1968-ban amiatt bomlott fel, hogy a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlovákiába. .. Emiatt elszálltak a szocializmus demokratizálásához fűzött remények.
Én fontosnak tartom kiemelni, hogy voltak valódi hazafiak, mint pl. Werbőczi Kálmán, akik szívvel-lélekkel szembeszálltak a román hadsereggel. .. Sajnos, az ország nagy része nem fogta fel, hogy az ország sorsa , a magyarság sorsa évtizedekre, évszázadokra eldőlhet. .. Nem egymás elleni harcokkal kellett volna foglalkozni, hanem a románok, a csehek elleni honvédelemmel.
Szomorúan látom, hogy általában jellemző a történelem finom hamisítása, ez igaz több, magát történésznek nevező "úriemberre". Több visszaemlékezést olvastam, ahol nem az volt a jellemző, hogy a népbiztosok fiatalok voltak. Sokkal inkább az, hogy zsiráf származásúak voltak, és gyakorlatilag rátámadtak a magyarságra.
😂 mely zsinagogaba jartak? Egyikbe sem! Tehat sztem te csusztatsz! Romaniaban ezt kovetoen tudod kik alkottak a kommunista partot? Magyarok! Azert mert a kommunizmus az addig elnyomott kisebbseg partja volt!
Rab bácsinak nagyon beakadt a turul, meg a Pokorni is, szomorú, hogy egy egyébként szélbalos újság újságírójaként még mindíg a komcsi mantrát nyomja. Szerintem ezeket az embereket ebben az országban csak egy dolog zavarja, az pedig a magyarok. Számtalanszor olvasom azt a figyelmeztetést, hogy ne magyarkodjunk. Ezen nem illik megsértődni, de ha valaki azt merné mondani, hogy ne zsidóskodjunk, abból bizony nagyon nagy baj lenne.
Azért elég érdekes, hogy az elhangzottakkal ellenkező dolgokról is lehet olvasni, megbízható emberek írásaiból.
Igazad , van. Màr az is nagy dolog, ebben , az orszàgban, hogy azt a szòt, hogy olvasàs, leìrtad : megtörtènt, az ősrobbanás. Talàn, valamikor, /van-e erre, elèg időnk?/ követi majd ezt , a csodàt , a gondolkodàsra valò kèpessèg is ?
Simán sikerülhetett volna, ha a magyar elit akarta volna.
Dicsőség a hősöknek! Vesszenek a piszkos kommunisták! Végezni kell velük! Csak a magyar maradhat! Ez a mi földünk!
😂😂😂
Holocaust ja, a legendák velünk élnek... Azaz köztetek vannak legendák... érdekelne egy hasonló összefoglaló az izrealita hitközségi tényeket kerüli...
az az összefüggés nem hangzik el, hogy az osztrák-magyar hadsereg jelentős része nemzetiségi (szlovák, román stb.) katonákból állt, akik nyilván nem akartak a magyar hadseregben tovább szolgálni.
19 ezer szekérrel... szánalmas.
Nagyon jó előadás volt, igazi tényfeltáró, részletes. A kommunizmus hosszantartó hasonló rémtetteiről is szívesen látnék ilyet!
Szálasi Ferenc zsiráf volt, és a felesége is Lutz gizella is tőről metszett volt....Szóval hagyjuk ezt z agymosást...és az úgynevezett nyilas kormányban is zsiráfok voltak.... természetesen az ÁVH is zsiráf intézmény volt, gondolom erről nem beszéltek ezek e a kutatók. Folyamatos a meseszövés. Most úgy néz ki a jelenlegi információim szerint, hogy Horthy kiugrási kísérlet nyugati kérésre történt, hogy a németek kénytelenek legyenek csapatokat elvonni nyugatról, s ezzel gyengítsék a német ellenálló képességet az Atlanti Fal mentén.
szóval, ez egy tragikus pancserakció volt.
ruclips.net/video/anPpqLDhg34/видео.htmlsi=FUdtzUfEm6uXIxfT
Kb mintha Schmitt Pál vezényelte volna a kiugrást.
A kódmegfejtők megfejtették a Japán diplomáciai kódot, így tudták hogy háború lesz Japánnal. Ők Guam, Fülöp szigetek és a brit (holland) gyarmatok megtámadására gondoltak és nem Pearl Harbour megtámadására. Pedig ott volt Taranto példája 1940 novemberből.