Видео

Eléggé homályos a kép minősége , már többször ilyennek látom .

Boldog 3-as még sokszor😂🎉😅🎉

elkápesztóen gyönyörúek már csak a bankot kell kirabolnom,meg sem merem nézni az árat,gondolom 10 milliotól

Üdv! Mutathatnátok néhány bejátszást az épités folyamatáról is! Örömmel vennénk! Köszönöm szépen!😊

Az első Omega már az én csuklómon pihen és nagyon szeretem! Elképesztő munka!

Hat aki tud az tud ŭdv R István a szinházas

Legközelebb már tényleg el kell mennem 😊

Ha már Molnija? Egyedi elképzelést is gondolom tudtok csinálni? Skicc/vázlat alapján gondoltam természetesen. Hasonlóan mint pld a nohab sorozat.

off: Ja és a lényeg, mire jó? mutatja az időt.Mint a déli sarki palackozott víz literje 40e forintért, az is csak víz ízű. Még jó hogy nekem 250 forintos köbméter áron artézi vizem van 😂

greate job

Miért svájci óra? 1685 októbere a hugenották számára sötét korszak kezdetét jelentette: XIV. Lajos eltörölte a szabad vallásgyakorlás jogát, ami azt eredményezte, hogy a protestáns iskolákat és templomokat felégették, és erőnek erejével kényszerítették a reformátusokat/kálvinistákat, hogy térjenek át a katolikus hitre - mindezt lelki üdvük megmentése érdekében. Mintegy 200 ezer hugenotta menekült el Franciaországból, köztük számos, magasan képzett, rendkívüli tehetséggel megáldott kézművesek, akik ékszereket, és nem utolsó sorban órákat készítettek: a legtehetségesebbek hercegek, királyok és császárok számára, olyan egyedi darabokat, amelyek sorozatgyártása még nagyon hosszú ideig váratott magára. A sors különös fintora, hogy a későbbi francia uralkodók már svájci mesterek számára adhatták le megrendeléseiket a legkülönlegesebb időmérők megalkotására. Az elüldözött hugenották teremtették meg a svájci órakészítés alapjait, ők tanították meg az arra fogékony svájci fölműveseket a szakma fortélyaira, és így történhetett, hogy néhány évtized múltán nem francia, hanem svájci anyaföldön lát napvilágot Abraham-Louis Perrelet, és Abraham-Louis Breguet, akik megpecsételik a svájci órakészítés sorsát. Perrelet már 1780-ban (!) feltalálja az automata szerkezetet, míg Breguet Mária Karolina nápolyi királyné részére készíti el a világ legelső karóráját, mindezt 1812-ben (!). (Micsoda tanulsága a történelemnek, és mekkora felelősség egy ország irányítói számára, hogy egy-egy politikai döntés egy nemzet jövőjét, évszázadokra kiható sorsát is mily nagymértékben befolyásolni tudja!) A francia/svájci határt átlépve egy 300 km hosszú hegységrendszerben találjuk magunkat. A Jura a Rhone és a Rajna között helyezkedik el, német oldalán a fekete tobozos fáiról elnevezett Fekete Erdővel, amely nekünk, magyaroknak is igen kedves vidék, hiszen itt válik eggyé két apró patakocska, a Brigach és a Breg, azért, hogy folytathassa útját majd 3000 kilométeren át a Fekete-tengerig. Ez a Volga után Európa második leghosszabb folyama, és mi csak így nevezzük: a kék Duna. De térjünk vissza a Jurába, annak is a svájci részére, amely a svájci óraipar bölcsőjévé vált, ahol a hugenották, és azok utódai minden tehetségüket ezekben a hegyekben, ezekben a folyókban, ezeken a magaslatokon hagyták örökre. A föld, amely holt testüket befogadta, a levegő, amely otthont ad szárnyaló szellemüknek, és minden fa és virág, amely értük, emlékükért hajladozik, virágzik és illatozik, mindez a gyönyörűséges, romantikus táj azért él és ragyog, mert itt születettek, éltek és dolgoztak az elmúlt évszázadok leghíresebb órakészítői. Svájc és a Jura vidék, a Watch Valley nem csupán óragyártók székhelye, nem csupán egy hely a világon, ahol órák születnek, hanem az órakészítés megszentelt földje, ahol a régmúlt mestereinek szelleme soha nem engedheti, hogy préselt, egyszerhasználatos kacatok kerüljenek rozsdásodó óratokokba. Az óragyártás nem iparág itt, hanem örökség, amely olyan mélyen beleivódott a patakok vizébe, a föld homokjába, a hegyek mészkövébe, hogy aki itt születik, annak első szava nem az, hogy Anya, vagy Apa, mert az órák szeretete már az anyatejjel együtt érkezik minden újszülötthöz. Felsorolni lehetetlenség mindazokat, akik itt kezdték pályafutásukat, akik itt indultak el világhódító útjukra, és akik közül jónéhányan ma is itt dolgoznak, ugyanazzal az elhivatottsággal, amely őseik véréből, tudásából, tapasztalatából ered és táplálkozik. A teljesség igénye nélkül nevezzük meg néhányukat: Neuchâtelben született Breguet és Perrelet, ma is Le Noirmontban készíti pompás időmérőit a Louis Erard és Ernest Borel, Les Genevezben az Edox és a Claude Bernard, Saint-Imierben a Longines, Biel/Bienneben az Omega és a Perrelet, Lengnauban a Rado és az Epos, Le Locleban a Zenith, a Mido és a halszálrugógyártó Nivarox, Tramelanban pedig a tourbillon specialista Armand Nicolet. La Chaux-de-Fondsból indult a Heuer és a Rolex, és ma is itt készülnek a Corum és a Movado órái, nem is beszélve a Sellita mechanikus szerkezeteiről, és itt van Grenchen is, amely otthont ad az ETA-nak, a Breitlingnek, az Eternának és a Fortisnak. Micsoda névsor - és ma már mindegyikük, kivétel nélkül: legenda. Miért a legjobbak ma is a svájci órák? A svájci óragyártásnak a karórák fejlődésének elmúlt évszázadában első számú szerep jutott. Köszönhető ez a történelem alakulásának, a földrajzi helyzetnek, a speciális adottságoknak, és annak is, hogy a svájci mesterekhez hasonló innovátorok nem igen születtek. A folyamatos fejlesztések kezdetben arra irányultak, hogy a falióra szerkezetek hordható formában zsebóra tokokba kerüljenek, minél megbízhatóbban és pontosabban működjenek, majd pedig még kisebb szerkezetek készüljenek, immár karon viselhető órák formájában alakot öltve. A karóra azonban újabb és újabb kihívásokat jelentett, mert sokkal több külső, mechanikai hatással szemben is ellenállóvá kellett tenni a szerkezeteket, és a szerkezeteket magukba rejtő tokokat, pedig száz évvel ezelőtt még fel sem merült, hogy egy karórát vízbe lehessen vinni. Az óragyártás egyre finomabb, egyre pontosabb, egyre kisebb részletekbe menő megoldásokat követelt, ami nagyon sok tervezést, fejlesztést, és javítást is kívánt, míg eljutott a karóra mai szintjére. A tervezés és a javítás, a szerkezetek javíthatósága minden svájci óra sajátja volt, és ma is az, legalábbis azon gyártók esetében, akik nem próbálják meg az óraszerkezeteken megspórolni a reklámokra költött milliókat. Egy valódi, értékes svájci szerkezet, legyen az mechanikus vagy elektromos működésű, egy hatalmas tudásbázisra épülő, átgondolt fejlesztés eredménye. Egy ilyen szerkezet nem tartalmazhat préselt műanyag elemeket, nem készülhet géppel, automatizáltan, nem lehetnek benne leszakadó csavarfejek. Egy értékes svájci óraszerkezet patyolat tiszta környezetben és minőségben készül, és bármennyiszer szétszedhető, összerakható, azaz javítható, szervizelhető. Egy minőségi svájci óraszerkezet nem néhány évre készül, hanem egy életre szóló közösségre. A javításokhoz alkatrész szinte soha nem szükséges, mert tisztítással, újraolajozással, finombeállításokkal jórészt mindig javítható; ha azonban szakszerűtlenül javították, vagy az órát nem rendeltetésének megfelelően használták, akkor évtizedeken át rendelhetőek hozzájuk alkatrészek is. Egy távol-keleti szerkezet teljesen más elvek szerint épül fel: már nem a javíthatóságra, hanem a jól csengő reklámok kiszolgálására törekszik - és a minél olcsóbb gyártásra. Ezért nem lesz egy svájci óra soha napelemes, eco-drive, kinetic, vagy rádióvezérelt, ezért nem készülnek agyonbonyolított elektronikákkal javíthatatlanná fejlesztett csodák. Ezért nincs is mit csodálkozni azon, hogy addig, amíg egy svájci elektromos (quartz) szerkezet fém csapágylemezei között fém fogaskerekek rubinkövekben forognak, addig a távol-keleti és japán szerkezetek műanyag csapágylemezes és műanyagkerekes megoldásaiban már ez a kimunkáltság szóba sem kerül. Mindez nem jelenti azt, hogy egy japán szerkezet szükségszerűen hamar tönkre fog menni, és azt sem, hogy egy svájci kézműves munka soha nem hibásodhat meg. A különbség a javíthatóságban, a szellemiségben, és az ebből fakadó értékben van. Természetesen ehetünk „jót” egy műanyagtányérból is, de teljesen más, ha porcelánból tesszük ugyanezt, és ez akkor is így van, ha tudjuk: a porcelán törékenyebb. Svájc történelmi múltja és hagyományai olyan szerkezetek gyártását jelenti ma is, amelyek a Swiss Made órákat fogalommá tette, és teszi ma is. Forràs:orabirodalom.hu

Jók (lennének) ezek a videók, ha . . . . Tehát jók lennének, ha nem olyan rövidek és szinte élvezhetetlenek lennének a gyors kamera mozgás miatt. Nem volna célszerűbb lassabban haladni a kamerával? Esetleg egy-egy óránál egy picit "elidőzni" (5-6 másodperc)? Meglehet, akkor még akár 6-7 perces is lehetne egy videó. De sokkal, de sokkal élvezhetőbb lenne . . . . Egyébként most is, mint minden videónál, megy a "like"!

Ez ám a gerilla marketing! 😂

A Zenith története 1965-re nyúlik vissza???

Nem adom be hozzátok az órám javításra, mert pontatlanul - hanyagul írtok a honlapotokon. Csak pontos munkáért fizetek, csak megbízhatónak mutatkozó helyben bízom.

Üdv! Nagyságrendileg mennyibe kerül egy ilyen OMEGA zsebóra beépítése?

Azon gondolkodok, hogy nem nehezek ezek az órák a karon viseléshez? Nekem van egy IRONMAN-om. és bevallom sokszor nehéznek érzem. Pedig jóval kisebb egy zsebóránál.

Elképesztő romantikájuk van ezeknek a tárgyaknak . 😮

mávos volt a nagyfater, de mutattam is!

Én kitűnően működő zsebórát szeretnék vásárolni hagyományos zsebórakénti használatra. Hogyan induljak el benne?

Szépek délelőtt láthattam élőben is!❤

Nagyon kedves emberek vagytok!Longines sràc nagyon szépen pontosan jàr azóta le se vettem!

Csak OMEGA max IWV beépítés

Imádom a vintage órákat. Nagyon hangulatosak.

Várjuk az új részeket!