Видео

Micsoda figyelem! Legközelebb, ha a véletlen összehoz vele, mindenképp illusztrálom.

Köszönöm. És tényleg. Kimaradt a szalonna. 🤔🙂

Lesz még. Csak egyelőre fejlesztés alatt van. :)

@@gerzsonomboly2419 szuper tényleg nagyon király lett 😁😁😁😁😁😁

Igen, arra épül. 😉

Teljes mértékben igazad van. Ma már nem tenném meg.

Köszönöm szépen.

Egy nagy kérdőjel, hogy milyen lesz az új irány fogadtatása, ugyanis kicsit eltávolodok a teljesítménytúra vonaltól egy másik tipusú erdőjárás felé. :)

Kedves Szabolcs, Nagyon örülök, hogy felvetetted ezt a témát, már régóta szerettem volna ezirányú gondolataimat szavakba önteni, úgyhogy bocs a kisregényért. Feltételezem, hogy életed egyik legnagyobb megmérettetésére készülsz, viszont az utóbbi két-három videómnál aligha tudnék rosszabb motivációs beszámolót elképzelni. Biztos vagyok benne, hogy a három részes „felkészítő videó” után nem erre számítottál. Kitűztem egy célt magamnak, amiért sokat dolgoztam, aztán látszólag olyan könnyen engedtem el, mintha nem is tettem volna érte semmit. Senki nem vágyik ilyen biztatásra. Viszont néhány dolgot szeretnék megosztani Veled (Veletek), mindezt azért, hogy összképében lásd a helyzetet: A Kinizsi százast 5 alkalommal teljesítettem, további két alkalommal feladtam, ahogy az a korábbi „trilógiából” kiderül. Ezek után döntöttem úgy, hogy az egyéni megmérettetések jobban illenek a természetemhez, ezért az elmúlt két évben Pilis-spirál néven sétáltam le egymagamban száz, majd kilencven kilométert, mindkettőt a Kinizsi szintidejéhez képest hosszabb idő alatt. De megcsináltam. Ezek alapján megtanultam, hogy a sikeres teljesítéshez elengedhetetlen, hogy egy sziklaszilárd akarat éljen az emberben, miszerint, hogy „én ezt végig fogom csinálni, ha beledöglök is”. Enélkül nem megy. Tényleg nagyon sajnálom, hogy az utóbbi videóimban nem ezt láttad. Ennek egyik oka, hogy ezúttal a Kinizsi 3155 méteres szintemelkedésével ellentétben 5000 méteres szintemelkedésű százast próbáltam meg lesétálni, sikertelenül, de ez a kisebbik ok. A másik, mint ahogy elmondtam a videóban, nem volt bennem hozzá elég akarat, és ezt elég hamar beláttam. Viszont ezután következik a lényeg: Attól, hogy kudarcot vallottam a saját magamnak állított kihívásomban, az nem jelenti azt, hogy Te is kudarcra lennél ítélve. Gondolom ez számodra sem kérdés. Tény, hogy nem vagyok motiváló erő, de a három részes videómmal sem motiválni akartam, hanem felhívni a figyelmet a sikeres teljesítés néhány kulcsfontosságú szempontjára, mert úgy gondolom, hogy egy 20-30 perces vizuális impulzusnál többet számít a gyakorlati ismeretek megléte. Egy Kinizsi százas túra erős próbatétel, de egy lelkiismeretes felkészülést követően teljesíthető. Továbbá, a méltóságteljes feladás gondolatára nem reagálnék, viszont a kérdésre, amit magamnak kéne feltennem, igen; a videóimat néző emberek tudják, hogy mire van szükségük, és eldöntik, hogy érdekli-e őket, amit csinálok, avagy nem. Végül megértem és sajnálom, hogy nem tudtalak egy sikeresen teljesített százas videóval motiválni, hidd el én is örülnék, ha sikerült volna lesétálni, viszont nem leszek önmagam ellensége senki kedvéért sem, csak ha magam döntök úgy. Másfelől a nyolcvanadik kilométerednél én és a videóim lesznek az utolsók, amik az eszedbe jutnak majd, szóval nem vesztettél semmit. Úgyhogy nagyon sok erőt és kitartást kívánok a teljesítéshez, ha tudnék még valami érdemlegeset mondani, ami nem hangzott el a témához kapcsolódó három videómban, mondanám. Köszönöm a figyelmedet és a hozzászólást.

Szervusz, a szereplés mindenféleképpen befolyásoló, leginkább hátráltató tényező. Viszont, ha már filozófia, körüljárnék több szempontot is. Az első, a felesleges súly: Power bank, fényképező, selfiebot, esetleg állvány, plusz világítás az éjszakai szakaszra. Másfelől bármennyire is okosan próbálja meg az ember kivitelezni, akkor is időveszteség, valamint figyelmet és energiát emészt fel, amit a túrára is lehetne fordítani. És az intim szféra. Relatíve tág fogalom. Szó szerint véve azt nem befolyásolja, mivel eldönthetem, hogy mikor kapcsolom be, illetve ki a kamerát, valamint mi az, amit felhasználok a végleges megvágott videóban, avagy mit nem. Szóval a letolt gatyás púderezés, zoknicsere, szükségpillanatok nyilván nincsenek megörökítve. Tágabb értelemben véve az intim szférát, ideális esetben, (ami nem vonatkozik az ideire) minimum 23 órát töltök a szabadban, amiből mindössze 40-60 perc a rögzített időtartomány. Mindeközben a gondolataim is többnyire akörül forognak, hogy mit mondok majd és hol, szóval igencsak lefoglalja az ember figyelmét, ugyanakkor az idő többségében csak Te vagy, és az erdő, és a környezet azért rákényszerít, hogy arra figyelj, ami körülötted van. Rátérve a természettel alkotott bensőséges kapcsolatra, na az már a mélyfilozófia. Egy teljesítménytúra keretén belül szerintem elképzelhetetlen, kamera ide, vagy oda, vagy a tény, hogy látja-e ezt majd valaki felvételről. Vannak pillanatok, amikor felfigyelsz valami érdekesre, egy őz, mókus, vaddisznó, vércse, bagoly, vagy egy szép táj, de az csak egy-egy pillanat, aztán tovább kell menned és figyelmed újra az idő, a kilométer és a teljesítménykényszer rabja. Ezért indultál, ezért vagy úton. És ha már filozófia, lehetne érvelni, hogy a Pillanat maga, aminek úgymond „megragadása” az igazi elmélyülés, de ennek az állapotnak a fenntartása szerintem az igazi béke megtapasztalása. Amikor gondolatok nélkül ülsz a szabadban és csak figyelsz. Bullshit tudom, de ha nem mozdulsz, életre kel a környezeted. Más, amikor egy őz átszalad a csalitban, és más, amikor lassú léptekkel elsétál előtted két méterre, majd amikor észrevesz, hosszú percekig csak áll és figyel téged. Az ő éber figyelme kiélezi a Tiédet, és akkor nincs idő, sem gondolat, csak a puszta jelenlét. Ez szerintem az a bizonyos elmélyülés. Ez lenne az a feltöltődés, amiről annyit hallani. Mindezt lehetne tovább fokozni, amikor az imént felvázolt „létállapothoz” már nem kell őz, sem erdő, sem fa, sem bármilyen külső inger, de inkább maradjunk a realitás talaján. Nos, szóval, hogy filozofikusan válaszoljak a kérdésre, a természettel alkotott bensőséges kapcsolat akadálya elsődlegesen nem a kamera, vagy a közönség, hanem a fejünkben lármázó gondolat. 😊

@@gerzsonomboly2419 Köszi a választ!A nagy részével teljesen egyetértek,a fennmaradó kis részt(videózás),tapasztalat hiányában elhiszem😊A vadállatokkal/erdőlakókkal való találkozás és a megfigyelésük,pedig maga a.....na ezt mindenki pontosan tudja,aki átélt már hasonlót.

Nagyon szépen köszönöm.

Köszönöm szépen, megtisztelő.

Megvan az új irány amiben bőven érzek motivációt, egy régi tervem jutott el a megvalósulás kapujáig. Hamarosan az is publikussá válik.

Ez a megfogalmazás kellemetlenül túlzó. Cinikus poénnak viszont hibátlan. :) Küszöbön egy új korszak, de abban sem lesz sok szemlélődés :D

Teljesen komolyan írtam, érzésből jött, semmi cinikusság nincs benne(m) - csak a tetteiddel kapcsolatos tisztelet és elismerés. ​@@gerzsonomboly2419

Megpróbálom, hátha csak ez a lehetőség marad. :)

@@gerzsonomboly2419 alaposan felkészültél a százasra, ejthető a B-terv! Hajrá!

Köszönöm szépen, javulok és nagy óvatos vagyok. ;)

Köszönöm szépen, de nem a Kinizsire készülök. Ez egy egyéni megmérettetés lesz.

Közben már rádöbbentem egy előző videódból, hogy a Te százasodban 5K+ szint lesz. Izgatottan el is kezdtem keresgélni, vajon milyen túra lehet ez, de akkor ezért nem találtam semmit. Hajrá hajrá, várjuk a beszámolót!

Nagyon szépen köszönöm, igyekszek, bár a java még hátra van.

Örülök, hogy tetszenek és legfőképpen, hogy a hasznodra váltak. További jó túrázást/kirándulást!

Nagyon szépen köszönöm, szintúgy a legjobbakat!

Köszönöm szépen, és örülök, ha hasznos infóval tudtam szolgálni.

Ez egy nagyon jó gondolat. A "minden fejben dől el" lényegibb megfogalmazása.

Ez egy jó kérdés. Az összetett szénhidrátok az egy igencsak mély téma, úgyhogy inkább szalonna és kolbász minden mennyiségben. :) De szerintem az egyszerű és összetett szénhidrátok egyaránt fontosak.

Mindenképp ez lesz az elsődleges.

Ez jó. Önmagunknak kell igazán megfelelni.

Jogos, ha annyira zavar, akár össze is szedhetem a szemetet. Volt rá példa, amikor éjszakára maradtam egy táborhelyen, annyira szemetes volt, hogy rendbe raktam, aztán aludtam ott. Bár igaz, ez nem mostanában volt.

Sok sikert a szintidőn belüli teljesítéshez! ;)

Oké, igyekszek majd többet kommunikálni.

Igaz, élhetőbbek az 50 kilométerig tartó túrák, az éjszakába hajló távok nagyon kellemetlenek. Nem is szoktam sűrűn, csak évente egyszer. Persze a legfontosabb, hogy az ember rendszeresen sétáljon, és nem az, hogy minél nagyobb távokat tegyen meg.

@@gerzsonomboly2419 Abszolút egyetértek, kicsit Mogácsra hasonlitasz, tetszik a humorod! Szóval hány éves vagy? Áldás-békesség-Krisztusi szer-etet! A párommal nagyon bírunk, hát van akaraterőd, nem semmi vagy!

@@sandorkertesz8417 Köszönöm, viszont hogy a kérdésre is válaszoljak, idén múltam 40.

Vers? 😀Ha legalább rímelt volna. De van lírai énem is, csak az egy másik videó. :)

:D Úgy legyen.

:). Hát igen... az igencsak nem esett jól, titokban reménykedtem, hogy kevesebb lesz.

Van hang, szól a zongora. :)